Megyei Tükör, 1978. április (11. évfolyam, 1929-1954. szám)
1978-04-01 / 1929. szám
világ proletárjai, egyesülietek ! MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A 1929. szám XI. évfolyam 1978. ÁPRILIS 1„ SZOMBAT ARA JO BÁNI OBBUtom&mauf i Befejezte munkálatait a néptanácselnökök konferenciája Bukarestben március 31-én befejeződött a néptanácsi elnökök országos konferenciája, amelynek munkálatai Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke jelenlétében folytak le. Az átfogó fórum széles körű és gyümölcsöző vita után elsődleges fontosságú határozatokat fogadott el az államhatalom és a közigazgatás helyi szerveinek a haza gazdasági haladásáért, az összes megyék, városok és községek felemelkedéséért, társadalmi és szellemi életünk felvirágoztatásáért, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom grandiózus művének felépítéséért kifejtett tevékenységéről. Pénteken, a konferencia utolsó napján a munkálatok ugyanazon munkalégkörben a plénumban folytatódtak, az átfogó elemzésnek és igényességnek ugyanabban a légkörében, amelyet a helységek jó vezetése és gazdálkodása, valamennyi városi és falusi település gyors ütemű, tervszerű gazdasági-társadalmi, kulturális fejlesztése, az élet minőségének javítása, a dolgozók civilizációs fokának emelése vet fel. A néptanácsi elnökök fórumának részvevői, lényegében a haza egész lakosságát képviselve, ezen a reggelen — akárcsak a konferencia előző napjain — nagy melegséggel és lelkesedéssel fogadták a terembe lépő Nicolae Ceaușescu elvtársat, a többi párt- és államvezetőt. Perceken át erőteljesen visszhangzott az éljenzés, a jelenlévők hosszasan ismételték: Ceau?escu — RKP! A teremben meghívottként jelen volt az RKP KB, az Államtanács és a kormány több tagja, központi intézmények, társadalmi és tömegszervezetek vezetői, (folytatása a 4. oldalon) Megyeszerre beindultak a talajelőkészítési munkálatok (Bortnyik György felvételei „Legelső gondunk../9 A tegnapelőtt szerencsés napom volt, mert a Fafeldolgozó Kombinát sepsiszentgyörgyi bútorgyárában, egy csendes és roppant ízlésesen bútorozott irodában, Telea Stefania mérnöknő — a dolgozók tanácsának titkára — ezzel fogadott: — Éppen jókor jött! A tegnap tartottuk a harmadik tanácsülést, s ha a kérések és javaslatok megvitatásáról és megoldásáról akar írni, friss hírekkel, adatokkal szolgálhatok. Csak azt mondja meg: mi érdekli inkább? " — Engem minden érdekel —válaszoltam. — Azt hiszem, az lesz a legjobb, ha részletesen tájékoztat. Elmondja, hogy mi volt a tegnapi ülés vitatémája, s milyen határozatokat hozott a tanács. — ... Legelőször egy régi és gyakran emlegetett kérdéssel foglalkoztunk. Nevezetesen: a műszaki-anyagi ellátás további javításának, ésszerűsítésének lehetőségeivel. Tehát egy olyan problémával, amely ebben a gyárban mindenkit érdekel. Mert — ez az igazság — még mindig vannak hiányosságok, fennakadások. Hol egy szerszám, hol egy cserealkatrész, hol a szárított faanyag, vagy a lakk hiányzik, veszélyeztetve a termelés folyamatosságát... És úgy döntöttünk, hogy az anyagellátás és a gépkihasználás javításának érdekében ezután grafikonokat készítünk. Pontosabban követjük minden egyes gép, de főleg a kulcsgépek működését. Megjelöljük a hibásodások helyét, idejét és gyakoriságát. Nyilvántartásba vesszük a cserealkatrészeket. És minden egyes részlegen — ott is, ahol eddig nem láttuk szükségét — bevezetjük a gépek terv szerinti karbantartását. Mondjuk, ez volt a tegnapi ülés fő témája. De ugyanakkor megtárgyaltunk még három személyes kérést, és jóváhagytuk, hogy három dolgozónk az ismert periódus egyötödével hamarabb jelentkezzék kategória-vizsgára. Aztán, Demeter Szabolcs mérnök javaslatára, elhatároztuk, hogy a közeljövőben, minimum 25 tagból álló tervezőkollektívát alakítunk, s beszerezzük a hiányzó, de a tervezési tevékenységhez feltétlen szükséges eszközöket. Nagy vonalakban így, ezekről a kérdésekről volt szó a tegnap. — Mérnöknő, meggyőződésem, hogy a kérések és a javaslatok nem egy ülésteremben hangzanak el... mindig Az embernek bárhol és bármikor eszébe juthat valami... Ha — feltételezem — spontán javaslata van egy dolgozónak, mi történik? Hogyan intézkedik a vezető tanács? — A tanácsban minden részlegnek van képviselője, akivel fel lehet venni a kapcsolatot, s akinek kötelessége mindenkit meghallgatni, majd — a legközelebbi tanácsülésen — beszámolni... Persze, ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem lehetnek sürgős kérések és javaslatok, amelyek esetében azonnal kell határozni. — Az utolsó kérdésem: volt-e olyan kérés vagy javaslat a gyárban, amelyet — ön szerint — meg kellett volna oldani, de ... valamiért elsikkadt? — Nem emlékszem, hogy ilyen esetünk lett volna... Nekünk a legelső gondunk az, hogy — ha nem képtelenségről van szó — az embereket meghallgassuk, és mihamarabb intézkedjünk. Mindenkinek került munka a mezőn Szabályszerű és szabványnak megfelelő igazi tavaszi napra virradt a katolnai határ. Talán az első tőről metszett kampánynap a téeszben annyi huzavona, hideg, esős időjárás után. Nyilván kiürültek az irodák is. Kovács István elnök, Szilágyi Zoltán főmérnök a számos munkahely valamelyikét tartják szemmel. Drága minden óra, igyekezni kell, a Katolnán alaposan felkészülve vártak sorsdöntő munkaidényt. A vetőmagalapból egyelőre hiányzik a silókukorica, ami nem éppen sürgős, tekintve, hogy a hideg talaj miatt egyelőre a fű sem nő. Ellenben az a 3500 kilogramm heremag, amit Vidombákra szállították, arankamentesítésre már jobb helyen lenne közügyben. Annál inkább, mert a határban csak mutatónak van pillangós növény. A here és a lucerna összesített területe sem éri el a húsz hektárt, pedig a távlati tervek szerint téesz az ezres szarvasmarha-létszám elérésére törekszik A 200 hektárnyi burgonyaterület ültetőanyag-fedezete bőségesen megvan, mert várakozáson felül jól teleltek a prizmák. És mivel vetőburgonya-termesztő zárt övezetben járunk, fajtiszta anyag áll rendelkezésre. Desiree, Ora és a legfrissebb elszaporítású Eba, ami az ősszel került a téeszbe. Egyébként a többi is elit vagy első elszaporítású anyag. A takarmányrépa és burgonya alá kiszállítottak, harmadrészben szét is szórtak, 2200 tonna istállótrágyát, s bekapcsolódik a tápanyag-utánpótlásba 28 tonna talajba dolgozott műtrágya hatóanyag is. Az utóbbi több mint 60 százaléka szántóföldre, a fennmaradó adag a gyepterületekre került. Jelenleg teljes ütemben zajlik a szántás és a magágy előkészítése. A több mint félezer hektár tavaszi vetési tervből ebben a téeszben is a kapáskultúrák képviselik a súlypontot. A munkaerő-létszám csökkenése következtében a cukorrépe-, burgonya- és a hagyma (ez képviseli a zöldségterpesztést) vetésterület nagyobb hányadának ápolási és betakarítási munkálata az idegen munkásokra hárul. A számbavétel szerint 80—90 szövetkezeti tagra lehet számítani, akik teljesítmény-javadalmazás alapján szerződést kötnek a gazdasággal. A rendkívül mozgalmas kivonulási napon a gépállomás helyi részlegének traktorai, a gazdaság erőgépei, fogatos- és gépjárművei teljes ütemben dolgoztak. Tárcsáztak, simítóztak, sort húztak dugványültetéshez, gyomirtószert és műtrágyát szórtak, kombinátoroztak, búzát hengereltek, vizet, burgonyát, takarmányt és építkezési anyagokat szállítottak. Délutánra cukorrépavetést és burgonyaültetést készítettek elő. A szövetkezeti tagság burgonyát válogatott, terhelte a járműveket, s 48 vendégmunkás dughagymát ültetett. Ez a hétközepi nap az idén valóban csúcsteljesítménynek számítható szervezés tekintetében, a teljes munkaerő bevonásával, akik között olyan kiváló munkások tartotte élen jó példával, mint Szabó István, Pál János, Bajcsi Lázár, Kovács Gizella, Harai Adolfné, Gábor Antalné a mezőn, Ábrahám Simon, Szűcs Ferenc, Vas Erzsébet az állattenyésztő farmon, Héja János, Grünman István, Barti Ferenc és mások, a gépeken. FÜLÖP ZOLTÁN Szombati jegyzet____________________________________________________ 161 óra a békéért, biztonságért Elindult hát Madrid felé az európai biztonságról Belgrádban tanácskozó, 35 állam képviselőinek aláírásával a hosszas vita után megszületett, mindössze háromoldalas záródokumentum. Helsinki után Belgrádban ültek össze a diplomaták, hogy népeik sorsának, Európa — s nem is áttétellel — a világ népei sorsának biztonságáról értekezzenek, és — nem is kevés eltérítő mozzanat mellett — végül is sikerült pozitív mérleget készíteni a tanácskozásról : 1980-ban folytatják a 35-ök a békét véglegesítő tervezést, olyan erőfeszítéseket, melyekre százmilliók figyelnek. Hogy mit jelent az eltérítés a fenti sorokban ? Nem volt mellékes egyetlen Helsinki pont sem, nem volt egyetlen olyan kérdés sem Belgrádban, mely nem érdemelte volna meg a megvitatást, megannyi téves értelmezés után — de a terítékre kerülő problémák nem egyformán voltak súlyosak, s nyugati politikusok a kisebb súlycsoportok felé tekintettek nemegyszer. Pozitívan zárult a belgrádi mérleg, és ez föltétlen győzelme az európai népeknek. Azt hallottam, hogy az a nemzedék fél a legkevésbé az újabb háborútól, amelynek nem volt alkalma — szerencséjére — megismerni annak borzalmait. Vajon igaz ez ? Most olvastam el Annie Lauran könyvét (Hitler sapkája, vagy a feledés kora), azzal a céllal készített interjúidat a hitleri haláltáborokból megszabadult néhány ma is élővel, hogy tájékoztasson bennünket, hogyan viszonyul a háborúhoz és annak rémségeihez a mostani fiatal nemzedék... Néhol még abban is kételkednek, hogy igazat szólnak ezek a tábori rémségeket megélt emberek, asszonyok. El tudunk fordulni a háborútól? Élhetünk olyan fiatalon, olyan jólétben s boldogságban, hogy legyintsünk a közelmúltra, mely iszonyú élménye volt szüleinknek ? Az európai biztonsági tanácskozások a legvalóságosabb talaj szükségszerű jelenségei. Több mint fél évig figyelmeztünk Belgrádra, azelőtt Helsinkire, s amit a következő, madridi tanácskozásig meg ott is, kicsikarunk a leszerelés, a biztonságunk, szavatolása terén, csak azt adhatjuk át gyermekeinknek. A háború veszélyét pedig soha a feledés korának ! Élni ,alkotni csak munkában, munkálkodni csak békében lehet. CZEGŐ ZOLTÁN