Megyei Tükör, 1978. augusztus (11. évfolyam, 2032-2057. szám)

1978-08-01 / 2032. szám

I­ALYAINK METAMORFO/ISA Élőpatak jelene Néve már rég bejárta az országot, s túl is lépte határait. Népszerűségét nagy hatású gyógyvizeinek köszönhe­ti. Élőpatak megyénk legrégibb fürdő­helyei közé tartozik. A százados múlt­ra visszatekintő üdülőt egész Európá­ban ismerték, sokan látogatták. Termé­szeti adottságai biztos alapot jelentenek a fejlesztésre, bővítésre. Nagy múlt u­­tán, szép jövőt érhet. Nincs messze az idő, hogy felsorakozzék világhírű für­dőhelyeink közé. Az itt berendezett,­­korszerű kutatólaboratóriumban komoly tudományos tevékenység folyik. A Ra­­du Ilona által vezetett közösség sike­rei nagy visszhangra találtak az ország­ban és külföldön egyaránt. A község­központ a központi fekvésű Arapatakon van. A mai község Élőpatak, Arapatak, Ercsd és Hete településeit foglalja ma­gában. A több mint 3 000 lelket szám­láló község eredményei, megvalósítá­sai szorgalmas emberekről vallanak. A messzeföldön ismert és keresett e­­lőpataki borv­ízből év­ente 2 millió fi­lérnél is többet palackoznak. Sütöde, hét fajta szolgáltatási forma, kiterjedt üzlethálózat hivatott a lakos­ság igényeit kielégíteni, jobb életkö­rülményeket teremteni. Az üzlethálózat bővítése, a ritmikus áruellátás, az é­­venkénti H­­„-os árueladás növekedésé­ben is érzékelhető. A fürdőre érkező nagyszámú vendég évről évre — kik egyszer megpróbál­ták gyógyító hatását, csökönyösen visszajárnak — civilizáltabb körülmé­nyeknek örvendhet. A fürdőn még sok minden felújításra, korszerűsítésre vár, de a megkezdett folyamat biztató. Új épületek, rendezett porták, aszfal­tozott út, járdarendszer fogadja a köz­ségbe érkezőt. A főutak 15 km-en asz­faltburkolatot kaptak, s a Sepsiszent­­györgy — Araplak útvonalon a négy új híd, mely a község területén épült, biztosítja az egyre nagyobb forgalom korszerű feltételeit. Új orvosi rendelő épült, melyben lakosztály áll a személyzet rendelkezé­sére. Két fogorvosi rendelő áll a lakos­ság szolgálatában. Nemrég hat osztály­teremmel bővült az árapataki iskola é­­pü­lete. Ugyanitt sajátos, megyeszerte is egyedülálló fizikai laboratóriumot hoztak létre. Befejezés előtt áll az elő­­pataki kultúrotthon épületének tataro­zása és bővítése, mely 250 férőhelyes teremmel, klubbal fog rendelkezni. Még az idén hozzákezdenek négy lakrészes tömbház építéséhez egy a szakemberek részére. Az épület föld­szintjén szolgáltatási egységek és üzle­tek kapnak helyet. Terv­be van az erős­új kultúrotthon javítása és bővítése. Rövidesen hozzákezdenek az áradásai­val nagy károkat okozó Arapatak med­rének szabályozásához. Élőpatak, akár az ország, a megye m­indenik községe, a fejlődés útján áll. Jelene, természeti adottságai biztos a­­lapot jelentenek a továbblépésre. la­kói életmódja a civilizáció útján, az életszínvonal állandó emelkedésének függvényében közeledik a városi élet­mód felé. SÁNDOR CSABA Sepsiszentgyörgyi Állomás­negyed (Bariba Árpád felvétele) megyei tikár Határjárás az Olt völgyében (t­l­latás az első oldalról) nyérgabona veszteség nélküli betakarí­tásával kapcsolatos kérdésekről. El­mondotta, hogy most végeztek a bur­gonyavész elleni permetezéssel, a gaz­daságban jelenleg mindenki a 923 hek­táros természetes kaszáló betakarításá­val dolgozik, s máig hozzávetőleg 800 hetárról szállították be a szénát. Viaszérés szakaszában van csak­nem négy és fél száz hektáron a szal­másgabona, de a nagy nedvességtarta­lom miatt néhány napi száradásra van szükség. Augusztus első napjaiban a­­zonban kezdődhet az aratás, vonatkozásban felkészültünk . Minden rendkí­vül fontos munkálatra. A terv szerint 14 kombájnnal fogunk dolgozni, s így a megállapított ütem szerint 6 nap a­­latt raktárba kerül a kenyérgabona. NINCS VÉLETLEN 1. Gyakran látható jelenet a sepsi­szentgyörgyi ú­j piac környékén : fiatal cigány­ házaspár civakodik valamiért; hamarosan kíváncsiskodók gyűrűje ve­szi körül őket; elhangzanak az első kér­­dések, vélemények, de az inas és ittas ,,mint a férj" se lát, se hall; tépni, pofoz­ni kezdi jajveszékelő feleségét, s hajá­nál lógva vonszolja maga után, a réti telep irányába. — Az megöli! Biztosan megöli azt a szerencsétlen fehérnépet — mondja egy asszony. — Á, dehogy öli ! — hangzik a gyű­rű másik oldaláról. — Csak jól meg­­adjusztálja. De úgy is kell neki : miért nem akart pénzt adni a hites urának?! 2. A sepsiszentgyörgyi parkban po­tyognak a gesztenyék. Csodálkozom, hi­szen szeptember vége meg odébb van. S lám , csodálkoznak a sétáló, még­­megálló öregek is. De nem : ők nem csodálkoznak — állapítom meg, s job­ban körülnézek... A bokrok közül parittyás süvölvé­­nyek célozgatják a verebeket. Potyog­nak a gesztenyék. Egy öt-hatév­es leány­ka kétségbeesve álldogál a lépcső leg­felső fokán. Nem mer lejjebb lépni, mert a fák között éles kavicsok süví­tenek, s cikkanva vágódnak a sétány aszfaltjára. — Ti mit csináltok itt? Ezt tanuljá­tok otthon és az iskolában ? — kezdek kiabálni, és elindulok a parittyások fe­lé. Hiába­­ : mindössze ketten állnak meg, a többiek elosonnak a bokrok kö­zött, s egy szemtelen siheder grimaszt is vág . ..Fogj meg, öreg, ha tudsz !" Nem futok utána. Ballagok utamon. Látom, hogy többen megállnak, figyel­nek. És valaki vigyorog ! Az arcára van írva a véleménye . ..Leégett az elv­társ. De nav is kell neki: miért üti az orrát a kölykök dolgába?!“ Sz. Gy. J A TURISZTIKAI IDÉNY KELLŐS KÖZEPÉN mindennapjain. Uácmlnyd. Megvalósít­hatu-e az önm­agát újratermelő­ gép? — Fog-e a gép valaha uralkodni az emberen ? A válasz: nem, a gép soha nem fog uralkodni az emberen — ellenben az ember nagyszerű hasznát látja majd a gépnek, önmaga irányításában is. Hogy is néz ki egy önmagát újrater­melő automata gép? A jobb megértés kedvéért képzeljünk el egy automatát, nevezzük 1. számú automatának, röviden „1 ”-nek. Ennek az automatának a bemenetén olyan utasí­tást táplálunk be, mely szerint új, sa­ját magához hasonló automatát kell létrehoznia. Semmi akadálya nincs, hisz a számológép (automata) bármilyen vé­ges számú feladat elvégzésére képes logikai sorrendben. Még feltételezzük hogy az automata körül végtelen nagy halmazban kaphatók alkatrészek is, a­­melyek szükségesek új automata előállí­tásához. Az 1-es automata mellett talál­ható egy másik automata is, nevezzük röviden „2"-nek. Ennek az a feladata, hogy amit az 1. gyárt, ö betáplálja ú­­jabb automaták gyártására, ezzel az u­­tasítással önprodukáló automatává te­szi az új automata számológépet. Tehát az 1.új automatákat készít, a 2- es utasításokkal látja el azokat. Ezek a bennük levő utasításnak megfelelőé nyomban hozzákezdenek 1-es típusú au­­tomaták előállításához. Egy ,.es születik, és ha ez még mi kap egy 2-es típusú autó­­n«H £ r­mosván az im­produkáió —A radi.­ csak akkor áll meg, >.J,r­aPpingy produkálni! 1« alkot, ,két is, a folyamat soha többé nem ! Ha g indolatsorral tovább megyünk, s azt a­ utasítást adjuk, hogy minden új alata fejlettebb legyen, mint e­­lőr­je­ ,az nagyon bonyolult rendszer szülei és szinte súroljuk a fantaszti­kum I i­ét miszerint élettelen anyag­ból el­ő anyagot lehet produkálni, a­­melyl­es alkot. Ha az automaták on­­magunk m­ind tökéletesebb automatá­kat fa sPk termelni - hol lehet en­nek k­it szabni ? Lehet-e azt állítani, hogy gépeknek nem lesz érzelmi vi­­lága­ un ők­­ nem lehetnek majd sze­relmes ? Sőt, azt a lehetőséget sem lehet írni, hogy a gépek jobban fog­­nak­­ lolkodni, mint az emberek? A karok nagyon izgalmasak. Ezzel kap­csolj­­n egyes tudósok a legkülönbö­zőbb látomásokat fogalmazzák meg. Azt ják, hogy bekövetkezik a gép­­invázi A gépek elszaporodnak, és n­ini­k jólétére for­ ,, figyelmet. I u­! 1 p 1 l az ember nem tud­om­ mi­­gérteni, és következésképpen ellenőrizni sem. Egyesek­ szerint a gé­pek majd nyersanyag-hiányban is fog­nak szenvedni, amiért vitába szállnak egymással, sőt háborúba is kezdenek. És a vég , amikor a gépek rájönnek, hogy ön­maguk is elő tudják állítani a nyersanyagokat, tudják magukat prog­­ramálni, és nincs szükség az emberre... Lehetséges ez? Nem! Már egyik előző alkalommal rámutat­tunk arra, hogy az elektronikus számo­lógépek csak bizonyos műveletek elvég­zésére alkalmasak. Ezeket is alkalma­sakká lehet tenni arra, hogy problémá­kat oldjanak meg, de nem lehet például alkalmasakká tenni arra, hogy az ideg­­rendszer magasabb rendű funkcióit he­lyettesítsék. Még a legmerészebb képzelet sem me­részkedhet olyan messzire, hogy az au­tomata működtetésével kívánja helyet­tesíteni az emberi képzeletnek, az em­beri hangulatnak, érzelmeknek azt gazdag játékát, mely az emberi gondol­a­kodásban mindig közrejátszik. A gépek sohasem léphetik át a gondolkodás ha­tárát. Így tehát nem kell tartanunk attól, hogy a számoló automaták kisiklanak az emberi ellenőrzés alól, fellázadnak az ember ellen, sőt alávetik maguknak az ember­t. Hanem inkább megmaradnak gépeknek, az ember szolgáinak, így is van ez rendjén. túl. Nem kell tehát rettegnünk a gépek­nek kell a kibernetika berende­zéseit, az elektronikus, gyors működé­sű számológépeket elpusztítanunk, mint a takácsok az első szövőgépeket. CSÁKY ERNŐ A kézi fejtésíóld (lol>lolás az első oldalról) peresig mér 1­­­illanyszen ló mest r dolgo­zott » a bányába szerelték be a Kasp« le kombájnt. Ez teljesen ki­vágta tárna profilját. Ezzel hajtották a kül­ti fejtést és a bolszintet ös­­­szeköt árnát, valamint a 159-es s/.d­­litót — t­esités egyre n­agy •­!>!> ütem­­­ben h­­úzódott. A vargyasi bányához Nagy Idor főmérnök hozta az első lakóc­ . Ennek a segítségével elérték a no iter elő­ ágat a nap ! Ez annyira hihetetlennek bi­­zony, hogy az azelőtt itt dolgozó és a bány őszi központjához került So­­­­­mosinak, miután megtudta a hírt az új­­ikból, eljött Olténiából csak azért, ig személyesen győződjék meg róla. I­ont a bányába, megn­ézte mag [épet s megkérdezte Szalad­ig a nác­i ásztól: 14 nő szintén mondd meg, — — volt rá a válasz, s az­tán még ig kételkedv­e .1 való­­­­ban, távol A Tasi bányához érkezett az el­­is­ ‘,melyik «> Iront­­levágta és fel is látti­ó/. r.t. Aztán jött a komp­lex á k és fejtőberendezés Ennél kéziel már semmit sem kellett dol­gozni gép irányítója csak a kapcso­lókaré kezelte. A kombájn a szenet levág! elrakta a szállítóteknőkbe és ez el­­totta. Miután a gép előtolta fel, szavamra mondom, élvezet a bá­nyában dolgozni. Gépesítés nemigen volt. Volt néhány vízpumpa és néhány csörlő. Akkor még csak kézifúróval dol­goztak a bányászok. A mechanizálást az első rázócsúszda jelentette. Utána következett a vontatott kapás szállító (a skrepper) a kamara-festésekben. Ez a munkahelyről lehordta a szenet gurító tetejére. Aztán jött a réselő gép, a amelyik kivágott a szénfal közepéből, vízszintesen két méter mély és négy-öt centiméter vastagságú réteget. Utána meglöttük a szénfalat ,s omlott a szén. Ezzel a módszerrel már jóval több sze­net tudtunk kitermelni s kevesebb lő­szerre volt szükség. Mert ugye, kel­lett akkor is nagyon a szén Az ország hőerőművei egyre többet és többet kö­veteltek mikor az Schuster volt a főmérnök, a­­első kaparóláncos-szállítót hozták a vállalathoz, a Géza-bányához. Ezt negyven méter hosszúra lehetett szerelni, és sokat könnyített a szállítá­son. Benyújtották a munkahelyekig, akkor a szenet meglőtték. Utána megin­­­dították, s hozta kifelé a szenet A SKR típusú krájcereket hatvan s az után­ következő TR 3 típusúakat száz méte­rig lehetett nyújtani. Ezeket már front­fejtésekben is használták. Ferencz Józsefet akkor helyezték át a vargyasi részleghez ,amikor az ottani legelső frontfejtést indították. Akkor saját magát a szénfalig, a hidraulikus ácsolatokkal együtt, kezdődhetett az új vágás. Ennek, a gépnek az volt a hát­ránya, hogy csak egy irányba vágni. A visszautat üresjáratban tudott tette meg. Éppen ezért cserélték ki egy má­sikkal, amelyik mindkét irányba vágta a­ szenet. A külszinti fejtés gépesítése sem ma­radt el. Eleinte a szénréteg fölötti föld elszállítását több mint ezer méter fu­tószalaggal oldottuk meg. Utána követ­kezett a,,lépegető", amely három köb­méteres kupájával marta a földet s el­dobta több mint harminc méterre. Saj­nos ,alkatrészhiány miatt nem tudtuk sokáig használni, s áttértünk az autóval való szállításra, Diesel-motorral és vil­lanyárammal működő exkavátorok használatára. Ferencz József 1976-ban Petrozsény­­ben végezte el a mesteriskolát. Akkor már, mint tapasztalt villanyszerelő ült az iskola padjaiban. Itteni élményeiből hadd említsünk fel egy tanulságosat. — Életemben sok ceruzát nem fog­tam kézbe, csak amennyire éppen szük­­ség volt, mert mindig munkásember voltam -mondja. - Az egyik mérnök­tanár kihívott a táblához, hogy rajzoljak le egy bányagépet. Haragudott nagyon, hogy nem tudok egyenes vonalakat húzni, s akkor én azt m­­ondtam neki, hogy ez nem nagy baj. Baj az lett vol­na, ha az ötvenes évek végén, amikor ezt a gépet felszereltük a mi bányánk­ban, nem tudtam volna, hogy a csigát a munkahelyre, a gépet pedig a gurító tetejére kell szerelni és nem fordítva... Neki volt igaza. Micsoda szép szavak, kicirkalmazva megfogalmazott fej­lődéssi táv­latok hangzottak el megyénk turisztikai iparáról ! És mennyi lelkesedéssel üdvözölte mindenki a gazdasági fejlesztésnek ezt a szennyező következményektől mentes iparágát, ennek kiépítését, hiszen minden természeti adott­ság megvan hozzá megyénkben. Aztán láttuk és látjuk, mi­lyen nagyméretű beruházásokat hajtottak végre Kovásznán, hogy ezek a fejlődési távlatok valóra váljanak. Mind szép és mind jó. A kovásznál gyógyüdülőre összpontosított beruházások gondjai mellett a Megyei Turisztikai Hivatal „elfelejtkezett" a már meglévő, kis méretű, de nagyon ismert gyógyhatású fürdő- és üdülőhelyek fenntartásáról, karbantartásáról, de annyira megfeledkezett, hogy például a bibarcfalvi fürdő az idén nem is nyitotta meg kapuit törzsvendégei előtt. A bibarcfalvi fürdő zárva. Most az idény kellős közepén sem működik. A fürdőmedence üres, illetve az alján poshad egy­­ kevéske víz, a meleg fürdő kazánjában már rég nem gyújtot­tak be, a 12 ágyat számláló szállodában (ez Erdővidék egyet­len szállodája különben) a borvízpalackozó üzemegységhez kisegíteni kihelyezett traktoristák laknak, egyetlen üzemelő „szakosztály" a falatozó. Nyilván, ez a legkifizetődőbb tu­risztikai iparág, s ha a fürdő üzemképtelensége miatt keve­sebb is a vendégek száma, július 1—24. között mégis 90 000 lejt forgalmazott, s ha a fürdő is működne, megkettőzte volna a forgalmát — ahogyan a tavalyi adatok bizonyítják. —“ Ha csak tízezer lejt adtak volna a tavasszal — mond­ja Veress Vilmos, a fürdő vezetője—,annyira rendbe tettük volna a fürdőt, hogy ma is működhetne. Bezárt tehát az „elfelejtett“ fürdő. Pontosabban, nem is nyitott az idén. A gazda gondoskodásának hiányában — mert nem lehet másként nevezni a tényeket — már június elejét jelezte a naptár 1978-ban, amikor a turisztikai hivatal 20 000 lejt utalt ki javításokra. Június elején, amikor a fürdőnek nyitnia kellene, akkor gondolnak javításra. Az érdekes pe­dig az, hogy néhány nap múlva a turisztikai hivatal értesíti a bibarcfalvi fürdőt: pápa nem jár, nem érvényes a húszezer lejes kiutalás, várjanak a javításokkal. Vártak hát, miért is ne vártak volna, hiszen így fizetődik ki az államnak, ha így gazdálkodnak, ha zárva tartják továbbra is a fürdőt. Így fi­­­­zetődik ki Veress Vilmosnak is, aki húsz esztendei szolgálat után ennél a fürdőnél most mindössze ezer lejt keres ha­vonta. Aztán eltelik június, júliusnak is kétharmad része, mire megjön — július 21-én — egy „írásbeli" értesítés a turiszti­kai hivataltól, hogy meg lehet kezdeni a munkát, fel szabad használni a kiutalt húszezer lejt. Közben a baróti közegészség­­ügyi járványellenes kirendeltség munkatársa is ellenőrizte a fürdő állapotát és kilátásba helyezte, hogy a szállodát és a fa­latozót is bezáratja, ha nem teszik rendbe. A­lyik szobájába ugyanis beszivárog az esővíz.3 ® néme­ts erősen megrongálódott, festve sem volt már 1,31 ^de a szobák fala... Most már mire költsék a húszét’ Mit javítsanak meg ebből az összegből? .­ Úgy is kérdezhetnénk, mi lesz a turisztikai a ■ ha olyan gazdája van, aki egyik kezével épít, pedig zsebre teszi, és nyugodtan elnézi, miként m­eg«j- ' hi-­barcfalvi fürdőhelye. Mert szegény bibarcfalvi h­osszu évek óta keresi a jó gazdát. Volt valamikor M ll­ Vs> a sok közül. 1948-ig a néptanács gondoskod £- e Köpeci Bányavállalat vette át, s gond 1964-ig, amikor a község gazdálkodást kc­rt?* utána a volt fürdővállalathoz, végül 1969-b^Tay ® 1 Tu­risztikai Hivatalhoz. Azt is hallottuk a bihar I ° n, hogy mindegyik lefölözte a hasznot, de gazda, amelyik valamit áldozott volna a fürdő ».^arbant**°* ir­tásáért, fejlesztéséért. Sok bába között e*veSL|2in­k. A látottak és a tények alapján az a ben 3ordöhol­ F^ a turisztikai hivatal legszívesebben átadná e ^ egy más gazdának, mert most már nincs töb .‘^tartojt Bibarcfalván, itt az ideje a felújításnak. Tudjuk, ez elég sok kiadással jár, de a bibarcfalvi fürdő megtéríti a ráfordítást. Ne gondolja ugyanis a turisztikai hi­vatal, hogy alamizsnát kérnek tőle. Bibarcfalva tudniillik egyetlen fürdője és gyógyfürdője Erdőv­idéknek, régi közön­sége, „vevőköre" van ennek a fürdőnek, amelynek gyógyha­­tásáról nemcsak a környéken, hanem külföldön is sokan tud­nak. A felújításra fordított beruházás tehát gyorsan megté­rül, nem kidobott pénz az. Tanúsítja ezt az állítást az elmúlt évek tapasztalata, a meleg fürdője iránti kereslet, amelynek 12 kádjában naponta 300 ember is megfürdött. Sorba álltak a vendégek, annyira keresett volt ez a fürdő. Nem alamizsnáról van szó tehát, hanem gazdaságos be­ruházásról és nem is valami nagy összegről. Aránylag kevés pénzből ki lehet javítani a medencét is, a meleg fürdőt is, a szállodát is. A medencét tápláló forrásnak 24 óra alatt 0 vagon borviz a hozama, de 20 méternyi csővel be lehetne kötni ide a szomszédban lévő régi borvízpalackozó üzemegy­ség szabad óráiban elfolyó borvizét is, hogy gyorsabban cse­rélődjék a medence vize. Ugyancsak ettől az üzemegységtől l l­ehetne látni a fürdő és a falatozó épületének már meg­óvó központi fűtését, s ezt a fűtést bevezetni a szálloda épületébe is, melynek az volna az áldásos következménye, hogy a bibarcfalvi meleg fürdő télen is működhetne a Erdő­­vidék közkívánságára. Csak annyi kell, hogy a gazda a másik kezét is vegye ki a zsebéből... NEMES ZOLTÁN Augusztus Aratás hava, új kenyér hava, évada szerelemnek, mert bizonyára mérette záporoznak alá a csillagok az augusztusi égbolton tekintetfényesitgető ragyogással; jaj, de földi dol­gainkról nem terelik el figyelmünket ők sem. a naptárra pil­lantunk, nos, igen, augusztus elseje van, és 1744-ben e napon született Jean Baptiste Lamarck természettudós, ki többnyire attól vált nevezetessé, hogy elsőként állapította meg: azok a szervek, melyeket használunk, csodálatosan kifejlődnek, míg azok, melyeket nem használunk, elcsökevényesednek; ugye,­ ugye, nem tűnik ma már oly herde­ nagy újdonságnak, pedig hány ember él környezetünkben még ma is, kiken nem fogott a Lamarck-féle felfedezés, tanítás, hány embertársunknak leghasználtabb, tehát legfejlettebb testrésze a könyök, bun­­kónyi, bulldózernyi könyökökre látni itt is, ott is, működnek a szent, s nagy érvényesülés jegyében, míg csökevényesedik használatlanul a koponyában az agy, miként tavalyi dióból fonnyadozik héjában a diónak; augusztus elseje van, adóz­zunk hát ama nagy tudós emlékének könyökleeresztve, agy­­velőnk működtetésével, hátha nem lészen keserűbb az idei új kenyér és szerelem. (f­­.) Megjelent a Megyei Tükör mellékletének, a Fórumnak a negyedik száma, kapható az újságárudákban. Mint arról már hírt adtunk, Kézdivásárhelyen értékes mú­zeumot, a megye e részének önkéntes tűzoltói emléktár­gyait bemutató gyűjteményt tekinthetnek meg az érdeklő­dők. Építők címen villámújságot jelentetett meg a Megyei Épí­tő-Szerelő Vállalat, valamint az Ipari Építkezések Kovász­­na Megyei Építőtelep-csoport­­ja. A martonosi kénes forrást a helybeliek ma is előszeretettel használják reumás megbetege­dések gyógyítására. A bodzafordulói Kovászna Művészete kisipari szövetké­­et az utóbbi hat esztendőben megk­étszerezte termelését. A baróti művelődési ház kép­őművészeti kiállításon kö­szönti a fasiszta uralom alóli felszabadulás ünnepét. Mintegy húsz gyerek, a sep­siszentgyörgyi hetes általános iskola tanulói, Fejér Ákos ta­nár vezetésével Gyimes­völgyi táborozásra indult. Megérdemelt kiránduláson vett részt a sepsiszentgyörgyi Sólyom- és Pionírház folklór­­együttese. A csoport, a Csíki és Gyergyói medencébe láto­gatot­t el. Az­ Olt textilvállalat a Dózsa György munkásklub egyik ter­mében elárusító központot nyi­tott, ahol különböző színű és nagyságú lepedőket, sátorlapo­­kat és egyebeket lehet vásá­rolni. A képen látható két oszlop Szörcsén (Zabola község), az iskola előtt meredezik az égnek. Már eg­y éve. Azelőtt szép, faragott galambdúcos kapu volt, a falu egyik látványossága. Tavaly aratáskor a kapu megrongálódott, a galambdúcos felső rész azóta az iskola udvarán romlik. Csúnya ez­ a lát­vány. Nem akad az egész faluban ügyes kezű mesterember, aki helyreállítaná ? (Bartha Árpád felvétele) mindenkit Henk­kCl 1978. augusztus 1., Napkelte : 5,02 Napnyugta : 19,42 Eltelt : 213 nap Hátravan : 152 nap Továbbra is szép, meleg idő várható, helyenként futózá­porokkal, villámlással. Délke­leti irányból gyenge szél. A hőmérséklet nappal 24 és 27, éjjel 9 és 11 C fok között vál­takozik. 9.00 Tévéiskola; 10.00 Az if­júsági és gyermekfilmek an­tológiája (ismétlés); 10.55 Fe­hér és fekete; 11.45 Telex; 16.00 Telex; 16.05 Tévéiskola; 16.35 Vakációs matiné — A déli tengereken (6. rész); 17.00 Népdalok; 17.15 Autósoknak; 17.30 Kamarazene; 17.50 Sváj­ci dokumentumaim; 18.05 Fó­rum; 18.25 Megéneklünk, Ro­mánia; 18.50 Mezőgazdasági szakoktatás; 19.20 Ezeregy es­te; 19.30 Esti híradó; 19.50 A párt program­ja — a nép programja; 20.15 Színházi est: Nelu Ionescu Ne încrederea in Foișor című darabja; 22.00 Ro­máncok; 22.20 Híradó: Sepsiszentgyörgy — Művész A különleges brigád — szélesvásznú, színes olasz kri­mi 10, 16, 18 és 20 órától. Sepsiszentgyörgy — Lux Nappalok és éjszakák — szélesvásznú, színes lengyel film — Maria Dabrowska­­ re­génye nyomán. — Díjazott filmek fesztiválja, 11, 15, 17 és 19 éveitől. Kézdivásárhely — Május 8 A Broadway dalai — ame­rikai, színes musical — 10, 16, 18 és 20 órától.. Kovászna — Győzelem : Fegyver­ropogás holdfényben — színes román, politikai kri­mi 11, 18 és 20 órától. Barót: Meggymagok — színes szov­jet, polgárháborús, ifjúsági film, 20 órától. ADDIG JÁR A KORSÓ A KÚTRA... Afra Jolán, 54 éves magyar­­hermányi lakosról el volt ter­jedve az a hír, amelyet külön­ben kétszeri elítéltetése, is igazolt, hogy nem riad vissza a magzatelhajtás nős előidézésétől. törvényelle­Ez a hír még Hargita megyébe is elke­rülhetett s ez vezethette K. M. odavalósi asszonyt arra, hogy 1977. december 1-én Barótra utazzék, és ott, fent nevezett leányának lakásán, 1000 lej „honoráriumért" elvégeztessen egy hasonló, törvénybe ütköző műveletet. felhasználása Bizonyos eszközök következménye­képpen, K. M. a kórházba ke­rült, ahol az abortusz be is következett. Az ügy a sepsi­szentgyörgyi bíróság elé ke­rült, amely Afra Jolánt 1 évi fogházbüntetésre ítélte, azzal, hogy büntetését egy szocialis­ta egységben, termelőmunká­val kell letöltenie. Ezenkívül még jogvesztésre és különle­ges elkobzásra is szólt az íté­let, azokra az eszközökre, a­­melyekkel a bűncselekményt elkövette, valamint a CEC-ben lévő azon 1000 lejre is, ame­lyet ellenértékként kapott. El­ítélt, az ítélet ellen a törvény­székhez fellebbezett s kérte a büntetés végrehajtásának fel­tételes felfüggesztését, előreha­ladott korára, múltbeli jó ma­gaviseletére és őszinte beisme­résére való te­k­in­tettel. A tör­vényszék megállapította, hogy a­ bíróság már figyelembe vet­te korát és őszinte vallomását, amikor 1 beismerő évi ja­vító munkát szabott meg, a büntetés felfüggesztése azon­ban nem indokolt, annál is in­kább, mert — állítása ellenére — azelőtt sem volt jó magavi­selet, hiszen már kétszer is elítélték hasonló bűncselek­mény elkövetéséért. A bíróság tehát helyesen járt el, mert az átnevelése céljából szükséges legalább javító munkára való elítélése. A fellebbezést tehát elutasította s az ítélet jogerős. —y —*»

Next