Háromszék, 1990. március (2. évfolyam, 57-83. szám)

1990-03-01 / 57. szám

A Sepsiszentgyörgy körüli erdők állapotáról szeretnék szólni. A forradalom forró napjai alatt, a zűrzavart kihasználva, az őrdői cigány lakosság egy része kíméletlenül megdézsmálta az itteni erdőket. De a mai nap is csattognak itt a fejszék. Kérdezem: meddig? Miképp lehetne megértetni a cigány lakossággal, hogy az erdő, a természet pusztításának milyen veszélyesek a következményei ? Talán az erdőt védő törvények nem eléggé erősek? Tudják, az „aranykorszakban“ elegendő volt, ha valami papíron létezett. De most már ideje volna áttérni a tettekre az erdővédelemben is! (Pildne József, Sepsiszentgyörgy). A szentkatolnai temetőben juhokat legeltetnek, disznók túrják fel a sírokat. Az állatokra vigyázó pásztor, hogy unalmát elűzze, síremlékeket dönt le. Erre a sorsra jutott kétéves kislányunk tavaly novemberben állított síremléke is. Szeretném, ha az egyház, a helyi tanács több gondot fordítana a temető őrzésére. (Bodó István, Kézdivásárhely). „ 1989. októberében lefűrészeltem udvarunkban a hintát. Lebontásra ítéltek, Sepsiszentgyörgy új központjának kiépítése miatt költöznünk kellett volna. Unokám nagy felháborodással fogadta a hinta leszerelését. Megmagyaráztam neki, így kellett tennem. Itt vannak közel a buldózerek, így is, úgy is szétverik. A hintát is. A házunkat is. Komoly, jó épületek mentek kárba a környéken, nem vályogból összetákoltak. Szorgalmas, dolgos emberek építették. S hiába kérvényeztünk annak idején, nem tudtuk megakadályozni a bontást. Sem a városi, sem a megyei tanácshoz, sem pedig a Bukarestbe küldött beadványainkkal. A város központját átépíteni akarók arra nem gondoltak, hogy az új várost a régi mellé is fel lehetne építeni. (Andorkó András, Sepsiszentgyörgy). Január 27-én éjjel meggyűlt az oltszemi szövetkezet épülete, beleértve a kocsmát is. Baló János, a legelővállalalat vezetője vette észre a tüzet, ő riasztotta a falu lakóit, az ő javaslatára hívták ki a szentgyörgyi tűzoltókat. Én a falu lakói nevében ezúton is megköszönöm Baló Jánosnak becsületes jóindulatát, valamint a szentgyörgyi és mikóújfalusi tűzoltóságnak a fáradságot, és hogy a tüzet eloltották. A tűzeset kapcsán hívom fel a figyelmet arra, hogy falunkban nincs éjjeli őrség. Jártam a helyi tanácsnál, a szövetkezet vezetőségénél és kértem: szervezzék meg az éjjeli őrséget, s intézkedjenek, hogy szereljenek égőket a villanyoszlopokra. Mindent biztosra ígértek, de máig sem intézkedtek! (Rápolti Lajos, Oltszem). Szerkeszti INCZE IBOLYA Dolgozni akarnak (folytatás az első oldalról) Mégis úgy véljük, hogy a közösség érdeke a föld gondos művelése. Bizonyosak vagyunk, hogy adott területen többet termelhetünk és termelhetünk is, mint a téesz. Az árnyékban ülők gyermekeinek eddig is sokat biztosítottunk, szerződések alapján. Nem kellene egymásnak uszítani az embereket. A kommunisták álljanak oda, ahova kell, ne zavarják a vizet. A kerék előre forog, szakemberekre is szükség van. Nem ártana néhány kirándulás Ausztriába Svájcba, Hollandiába, Dániába, hogy akik haladni akarnak, ott tanuljanak. A szakember, ha a falunak hű fia akar lenni, olyan emberekkel kell együttműködjön, akik lelkesen, szorgalmasan dolgoznak, mert csak így lehet sokat elérni. A trágya még most is több helyen csomókban van odakint a határban. A 34 földet igénylő lakos csak a maga jogát kéri. A döntés azért is sürgős lenne, hogy idejében meg lehessen művelni a földeket, mert a tavasz kopogtat az ajtón. Szükségünk van fajállatokra is, nem a régi gazdálkodásból maradt tehenekre. Nekünk, középajtai gazdálkodóknak nem kell majd az állatainkat a szabad ég alatt tartani, ami a termelőszövetkezetben nemegyszer előfordult. A szerkesztőség megjegyzése: Február 1-től törvényerejű rendeletek jelentek meg. Domb- és hegyvidéki gazdaságokban, kizárólag szövetkezeti tagoknak, hosszú távra használatba földet adhatnak ki, amennyiben alaposan gondját viselik, de csakis közgyűlési határozat alapján. Más munkahelyekről visszatérő is akkor kap földet, ha tag lesz. Kitérnek a rendeletek az 5 000 négyzetméter vagy a 2 500 négyzetméternyi termőfölddel kapcsolatos tudnivalókra is. A közgyűlés feladata mérlegelni azt, hogy a közös állatállomány részére elő kell teremteni nem csak a létfenntartáshoz, hanem a termeléshez nélkülözhetetlen takarmányalapot is a rendelkezésre álló mezőgazdasági területen. Február 23-án megjelent a Háromszék lapban Karda Árpád, a Kataszteri Hivatal vezetőjének tájékoztató írása, mely a középajtai problémákat is részletesebben megvilágítja. hírekllliniffllillllllk 9 Ma délután 18 órakor a kézdivásárhelyi művelődési ház kistermében az irodalmi körön „Demokrácia — Sajtószabadság“ témával a Háromszék, az Európai Idő és a Székely Újság szerkesztői találkoznak. 9 Ma, 18 órai kezdettel az SZMH kistermében Cseke Péter író-újságíróval és Jablonovski Elemérrel, a kolozsvári botanikus kert munkatársával szervez találkozót, a Nemere természetjáró kör. Az előadások után megtartják a Kárpát Turista Egyesület háromszéki szakosztályának alakuló ülését. Ekkor kerül sor a beiratkozási ívek kitöltésére.A kézdivásárhelyi Gábor Áron középiskola népi együttese ma este 19 órakor a maksai kultúrotthonban vendégszerepel, „Szép szivárvány“ c. műsorával. a demokrácia fóruma!llllllllllllllllllllll|||||||||| Lécfalva derűsebb jövője A lécfalvi nép jobb életre vágyik. E cél elérésével kapcsolatos vélemények megoszlanak, megoszoltak, de cselekedni kell. A forradalom hullámai alig érnek el a falunkig. Kicsit távol esünk a városoktól, a külvilágtól. Nem teljesen tiszta a demokrácia fogalma, de népünk kötődése a földhöz igen erős, dolgos emberek lakják a települést. Lécfalva régen önálló volt, de a szövetkezetesítés más irányba sodorta, Nagyborosnyóhoz csatolták. A közmondás szerint „Ki mit főz, azt eszik“, de sajnos, nekünk mások főznek, s nem is a legjobban, mert az eltelt évtizedek folyamán elhanyagoltak minket. Középületeink (iskola, kultúrotthon) megrongálódtak, gazdasági, kulturális téren háttérbe szorultunk. A termelőszövetkezet gazdasági épületei javításra, korszerűsítésre szorulnak, nem is beszélve a gidres-gödrös utakról, utcákról. A lakosság kéri a régi jogaiba való visszahelyezését, az ide tartozott termőterületek visszaadását. Közel három évtized alatt a kommunista rendszer hűséges szolgái nagyon megcsonkították a lécfalviak határát, feldarabolták azt a szomszédos települések között, s éppen a legjobb dűlőket sajátították ki. Ez a falu hajdan országgyűlések színhelye volt, s manapság Háromszék legelmaradottabb települései közé sorolható, jóformán mindenkitől elhagyatva. Kérjük azokat, akik szülőfalujukért tenni tudnak, akarnak, és beszámítanak épülni a falu közös, remélhetőleg új és jobb életébe, jöjjenek haza. Nem akarunk mostoha gyermekként tovább élni kukoricaszárral,hajjal tűzdelt kenyeret nem óhajtunk többé. Amennyiben az illetékesek elvárásainknak eleget tesznek, képesek leszünk a falunkat hajdani hírnevére felemelni. SIKES LÁSZLÓ, MÁRK GYULA, KOCSIS MIHÁLY, összesen 53 lécfalvi lakos kézjegye. Ha még nem lenne elintézve Zsigmond Gábor gazdaköri elnök, magyarhermányi 41. házszám alatti lakos kérése a Húsipari Vállalathoz szól, természetbeni járandóságot követelve. A kérést továbbították a vállalathoz is a becsületes elintézés reményében. A felszaporodott vadállomány miatt ugyanis nem tudtak termelni már régóta, és hiányolják az állattartáshoz nélkülözhetetlen abraktakarmányt. Húsz magyarhermányi állattenyésztő, egyszersmind szerződő fél írta alá a kérést, akik a vállalattól kedvező intézkedést várnak. A szerződött és leadott borjak, sertések után várják a kukoricajárandóságot az 1986., 1987., 1988. és az 1989. évre. A követelések csak részben vannak kiegyenlítve. A kukoricát a közelmúltban csak a múlt évre osztották ki, holott — mint írják — a régebbi elmaradásokat is törleszteni kellett volna. 1989-re Kusztos János, a szerződő fél, több személynek egyenként 3 300 lejt vett fel a sertésszerződésekre, de a papírformákat nem intézte azonnal. ZSIGMOND GÁBOR és gazdatársai A szerkesztőség megjegyzése: A szerződési és felvásárlási árakat, amelyek 1990. január 1-től érvényesek, mellékelve az ösztönző intézkedéseket, valamint a természetbeni juttatásokat, a további eljárással kapcsolatban a vállalatok — így a Húsipari Vállalat is — lapunkban sorozatban közlik a termelőkkel és a tenyésztőkkel. HÁROMSZÉK álláspontokllllllllllllllllllllll Miért ... ? Szorongva olvasom a Lapokban megjelenő, különböző értékes embereink ellen írott cikkeket. Ezekkel az írásokkal vagy konkrétan támadnak, vagy pedig alattomosan célozgatnak valakikre. Az nagy baj tehát, hogy nem a férgesét támadják, ellenkezőleg, olyan emberek, akik előtt inkább fejet kellene hajtanunk munkájukért, erkölcsi tartásukért, ügyszeretetükért. Miért bántjuk értékes embereinket? Hát most is képtelenek vagyunk értékelni azt, amit értünk, a közért tettek? Hiszen ők voltak azok, akik szabadságukat, testi integritásukat kockáztatva küzdöttek érettünk! ők azok, akik nem zengenek nagy szavakat újságaink hasábjain, hanem végzik munká- jukat. ők a mi értékeink, kiket évtizedeken át őrölt a diktatúra malomköve. ők talán nem áldozatok? Nem talapzatra akarom állítani ezeket az embereket, hisz talapzat nekik erkölcsi tartásuk. Védeni sem akarom, mert támadhatatlanok. Csupán kérem azokat, kiket személyes bosszú hajt, ne kezdjék most már ők is ki értékes embereink lelki egyensúlyát! Eddig mindent le kellett nyelniük, és tették ezt, mert közösségünk látta hasznát. Akkor a támadások, sértések fentről jöttek, kibírták. De ha most saját táboruktól kell majd hallaniuk ugyanazon igazságtalan vádakat, ha azt látják, hogy mindaz, amiért a diktatúra éveiben harcoltak, vállalva a veszélyeket, most kompromittálva van pusztán azzal, hogy valaki személyes sérelme nevében vagdalkozik, szerintem ezek az emberek MÉG EZT IS nem fogják elviselni. Becsüljük meg végre őket! RÁDULY JÁNOS, Sepsiszentgyörgy ölleiiininiiininniiiifiiijuii . Alig találta a sajtónak azt nyilatkozni N. Carandino, a nemzeti parasztpárti Dreptatea tiszteletbeli igazgatója, hogy pártja igazi esélye a kiforrásra és tapasztalatgyűjtésre az lenne, ha ellenzékben maradna a választások után, illetve hogy véleménye szerint pártja 1946-os betiltásában az Egyesült Államok is bűnös (mert miután nyílt harcra buzdította, rögtön cserbenhagyta őket) — máris úgy eltűnt a tisztes aggastyán neve a lap fejlécéről, mintha sose lett volna ott. Azóta is kerestetik az őszinte szó és a kevésbé mohó hatalomvágy. 9 Egy szomszéd államban a gyermeknek állampolgári jogon jár ezentúl a családi pótlék (az ún. „gyermekpénz“). Valamivel nyugatabbra pedig részletesen kidolgozott külön törvények szavatolják a gyermekek, kiskorúak jogait. 9 Újabb érdekes tévéinterjút adott Silviu Brucan. Pár megállapítása: élete nagy illúziójának nevezi valamikori hitét, hogy szocializmus és demokrácia összeegyeztethetők. N.C.elődje, Gheorghiu-Dej második rosszabb kiadása volt abban is, hogy eltérően amattól soha el nem ismerte tévedéseit; a KP-nak azért kellett alulmaradnia, mert szembekerült a tudományos-műszaki forradalommal egy olyan korban, melyben a hangsúly az államról az egyén alkotó gondolkodására, kezdeményezőkészségére, jogaira tevődik át mint a társadalom továbbfejlődése feltételeire. „ Akaranak-e húsz lejt fizetni egy kenyérért és háromszáz lejt egy kiló húsért? — tette fel a sarkított kérdést az idős politikus végül. Márpedig csakis inflációhoz vezethet az a bérkövetelési nyomás, amit pillanatnyilag a kormányra gyakorolnak egyes alkalmazotti rétegek, s amivel könnyen felborítható a nemzetgazdaság amúgy is bizonytalan egyensúlya. Meg kell értenie mindenkinek — jelentette ki Brucan —, hogy az elkövetkező három hónapra ár- és bérstoppot kellene elrendelni. (Forrásaink a tévé, a rádió műsora és a Drentatea voltak.) (ACS) SEGÍTSETEK! „Kapuson öt, Medgyesen egy ponton mérjük a levegőszennyeződést minden nap... (...). Országunkban a légtérben a megengedett kéndioxid-szint 24 óra alatt egy köbméter levegőben 250 milligramm kéndioxid. (...). Az eddigi legnagyobb mennyiség 2500 milligramm volt. “ Az ólomszennyeződésről: „Országunkban a megengedett legnagyobb mennyiség 24 óra alatt 1 köbméter levegőben 1 mikrogramm. (...). Az általunk mért eddigi legnagyobb ólommennyiség 52,53 mikrogramm volt. Medgyesen az év 91 százalékában szennyezett a légkör. Márpedig a szervezetből a legnehezebben a levegőből felvett ólom távozik. (...). Kapus és Medgyes környékének vizei abiotikusak, azaz nem él bennünk semmilyen élőlény.“ (Valóság, 7. szám, 1990) TISZTA LEVEGŐT ! TÜDŐNK TELE VAN ÓLOMMAL és KÉNDIOXIDDAL ! KÖRNYEZETVÉDŐ TECHNOLÓGIÁT ! TISZTA EMBER EGY TISZTA ORSZÁGBAN ! SEGÍTS ALÁÍRÁSODDAL VÁROSAINKON ! „A természetet nem örököltük, hanem gyermekeinktől kaptuk kölcsön. Gyermekeink számára is lakható környezetet!“ A nagybányai Pro Natura ökológiai társaság felhívását már 6000-en aláírták. kapusiak, medgyesiek, nagybányaiak. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ és MADISZ felhív mindenkit: MENTSÜK MEG A SZENNYEZETT VÁROSOKAT ! Az aláírásokat a MADISZ sepsiszentgyörgyi székhelyén (Szabadság tér 14.) gyűjtjük. A sepsiszentgyörgyi MADISZ hasonló felhívást tett a MISZSZ összes ifjúsági szervezeteinek. SEGÍTSETEK!