Háromszék, 1993. február (5. évfolyam, 803-822. szám)
1993-02-02 / 803. szám
ti•HÁROMSZÉK független napilap SEPSISZENTGYÖRGY 1993. FEBRUÁR 2803. SZÁM Szabadárusitásban 20 LEJ Előfizetőknek 15 LEJ KEDD • PREFEKTUSCSERE HÁROMSZÉKÉN ELSŐDLEGES A NYUGALOM Megbízható bukaresti forrásokból megtudtuk, hogy Kovászna megye vezetősége egyelőre a helyén marad. Dan Ioan Telea és Fodor Ferenc kormánymegbízottak az új prefektus beiktatásáig folytatják tevékenységüket. Ez a hatalmi magatartás a 3. RMDSZ-kongresszus mérsékelt végkifejletét szándékszik jutalmazni. Valószínű, hogy a prefektuskinevezési névsor végén áll Kovászna megye. Más források biztosnak tekintik egy román megyefőnök kijelölését. Helyi szóhordók nem tartják kizártnak, hogy legalább az alprefektusi székek egyikét Adrian Vlad Căşuneanu jogász, a megyei ügyvédi kar elnöke, a megyei FDSN-szervezet elnöke, a megyei Vatra Românească-fiók elnöke, volt román nemzeti egységpárti vezér foglalja el. Szintén helyi források szerint Benedek Levente közgazdász, volt alprefektus, volt egészségügyi igazgatósági főkönyvelő neve is szerepel az esélyes prefektusi személyek listáján. Nincs információnk arról, hogy a Kovászna megyei román politikai alakulatok egységes álláspontra jutottak-e a leendő, támogatandó prefektusjelölt ügyében. DOMOKOS PÉTER Megújult a PSZP Tisztújító ülést tartott szombaton délelőtt a Polgári Szövetség Pártjának megyénkben szervezete. Elnöknek, a leköszönő Nicu Constantinescu helyett, Dinu Mihait választották. Az operatív vezetést két személy segítségével látja el az elnök. E tisztségekbe Zsigmond Benedek Eleket és Munteanu Ioant választották. (I.) MUNKÁBAN AZ ÖNKORMÁNYZAT Hadüzenet kóbor ebeknek Pénzről s kóbor ebekről esett a legtöbb szó csütörtökön, január 28-án Bárót helyi tanácsának soros ülésén. Hogy az előbbi szaporodjék, s az utóbbi fogyjon, a testületnek arra vonatkozó határozatokat kellett hoznia, hogy milyen mértékben növekedjenek bizonyos helyi adók és illetékek, mekkorák legyenek az építkezéshez szükséges iratok kiállításának illetékei, illetve milyen értékű legyen az építésre szánt területek bérbeadásának minimális ára. E pénzügyi kérdéseket lényegében törvények, kormányrendeletek szabályozzák, a tulajdonképpeni értékeket, ezek kereteinek megfelelően, helyileg dolgozzák ki, minden adminisztratív körzetre külön-külön. A többségi szavazatokkal elfogadott határozatok szerint a belső mezőgazdasági területekre 1993. január 1-jétől hektáronként és termékenységi zónák szerint szántóra, kaszálóra, legelőre 50 és 90 lej közötti, gyümölcsösre 300 és 420 lej közötti, zöldségesre pedig 420 és 600 lej közötti adó fizetendő. Járművek esetében 500 köbcentiméterenként, személygépkocsira 400, autó- és mikrobuszokra 1200, tehergépkocsira 1000, traktorra 800, motorkerékpárra pedig 300 lej az évi adó. Külön adót állapítottak meg a kutyákra vonatkozólag: eszerint egy házőrzőért 100, egy vadászkutyáért 300, egy ölebért nem kevesebb mint 400 lejt kell lepengetnie a gazdinak, s eme összegek a blökik számának függvényében növekednek. Csupán Bárót városában a becslések szerint több mint kétszáz gazdátlan kutya cselleng utcán, járdán, szemétdombok éskukák, gyermekek, felnőttek között, fokozott fertőzésveszélyt jelentve emberre, állatra egyaránt. Ezért született meg az a határozat, mely szerint a várost és a hozzátartozó falvakat sürgősen megszabadítják a kóbor ebektől, természetesen, vadászpuska segítségével. Döntés született arról is, hogy a szokásos, minden szerdán sorra kerülő hetipiac mellett felélesztik a régi hagyományokat, újra beindítják a valaha nagy népszerűségnek örvendő, hagyományos országos vásárokat; így február 2-án Gyertyaszentelő-napi, május 30-án pünkösdi, augusztus 20-án Szent István-napi, november 12-én pedig Szent Márton-napi vásár lesz. (BENKO) „IUSTITIA FUNDAMENTUM REGNORUM" KÖD VAN! A forradalom előtt ION ILIESCU úr Ion Iliescu elvtárs volt. 1990 júniusában, a bányászlátogatás előestéjén Ion Iliescu úr megjelent a nemzeti tévéállomás műsorán, az utcára hívta a népet, és felszólított a politikai feljelentésre. A felhívást követte az 1990. június 13—15-i bányászlátogatás. Ma Ion Iliescu úr Románia jogállam elnöke. A forradalom előtt DOINA CORNEA asszony ellenzéki volt. 1991. szeptember 25—27-én Doina Cornea asszony az ország népét az utcára hívta, és felszólította az általános sztrájkra. A felhívást követően nem történt semmi. Ma Doina Cornea asszonyt megidézték az ügyészségre „az államhatalom aláaknázásáért". Ez az igazság, amit Romániában számunkra előkészítenek ? Ul.: Kinn köd van! A POLGÁRI SZÖVETSÉG KOVÁSZNA MEGYEI FIÓKJA -------------------- Máról holnapra --------A vakond perspektívája A tévé egyik ifjúsági adásában döbbenten hallgattam, hogy az egyik fiatal titán, aki nemrégen tanulhatta a szorzótáblát, egy franciaországi találkozóról azzal a meggyőződéssel tért haza, hogy a világot — nem tévedés: a világot — Romániának kellene vezetnie. Azt, hogy miért és mily módon, a titán nem árulta el, de a kijelentés elhangzott, s a próféciák földjén ennyi elég. Ha ilyent a japánok vagy az emelkedőben lévő németek mondanak, elmélkednek róla, de itt és most épelméjű ember ezt nem teszi, inkább az árakra gondol, azokra a nyomorúságokra, amelyekkel naponta találkozik. De honnan a határozott meggyőződés és magabiztosság ? A régi módi szerinti nevelésből és propagandából. A tévében, rádióban az egyre fokozódó nyomorúság és gazdasági válság ellenére is sugározzák, hogy minden a legnagyobb rendben van, s a világ majdhogynem csodálkozik azon, hogy a román műszakiak találmányaikkal mindenkit lesöpörnek; akadozik (enyhén szólva) az ipari termelés, de a kohászat, hajógyártás és más iparágak exportra termelnek, a sportolók a világ legjobbjai (a barcelonai olimpia nem éppen ezt mutatta). E nagyszerűséghez társul a legdicsőbb, több évezredes múlt. Nagyobb erőfeszítés nélkül elképzelhető, hogy az iskolákban e dicsőséget a tanárok mily lendülettel ideologizálják. Az ilyen információkkal nevelt fiatalok, természetesen, csak magukat látják, trikolóros színekben, a világ közepébe helyezve. Ez okozza a beteges önimádatot. S az ilyen háttérből logikusan következik a világ vezetésére való elhivatottság. E körből nem lehet felismerni, hogy a világnak éppen erre nincs szüksége, és ilyen igénye sincs. Nem akarok a hírhedt Mátyás-szoborhistóriára visszatérni, pedig ennek gyökereit is az említett szándékos ferdítésekben kell keresni. A magyar reneszánsz királyról kell bebizonyítani, hogy nem magyar, és a közös ősök (ha egyáltalán igaz) ivadékai büntetésből jól elverik a hűtlen eltévelyedettet. A szobor fellobogózása is a visszahonosítást szolgálja a politikai giccs legocsmányabb eszközével, s csak egy idióta hiheti, hogy ezzel valamit is elérhet. De ezt nemcsak az eszköznek, hanem azoknak is tudniok kellene, akik a háttérből igazgatnak. Naiv mese, de e mesében, horribile dictu, Fadrusz is szlovák, Kolozsváron nincsenek magyarok (ha nincsenek, nem is voltak), csak cigányok, zsidók, németek leszármazottjai élnek. A könyvekben azt is olvasni lehet, hogy a székelyek nem magyarok, még a „nagy" sorga is ezt állítja. Egyébként a származáskeresés ismét erősödik. A Romániai Magyar Szó is cikkeket közöl Petőfi családfájáról. Nem tudni, miért ? Ha ezzel akarja tárgyilagosságát bizonyítani, akkor téved. Az ellenoldalnak erre nincs szüksége. Petőfi méltó társaként Eminescut is lehetne emlegetni, ha egyáltalán volna értelme. Egyébként is — ilyen kevert népességű országokban, mint a kelet-közép-európai országok — tiszta etnikai származásról beszélni nem lehet. Minden célzatosság nélkül említhetem, hogy a híres Brătianu család bolgár eredetű volt, az első nagy Brătianunak az apja nem tudott románul. Spiru Haret görög, Eminescu szláv, Dimitrie Cantemir tatár, Vasile Lupu és Ghică albán, Miron Costin szerb, Duca és Coresi levantei családból származtak. Az ilyen keresgélésnek vagy találgatásnak nincs értelme, mert mindenki maga választja nemzetiségét, és ahhoz a néphez tartozik, amelyiknek kultúrájával, nyelvével és történelmi céljaival azonosulni tud. Mátyás király, Fadrusz, Oláh Miklós e tekintetben magyarok voltak, magyarabbak a tősgyökeres magyaroknál. Ezt mondhatjuk Eminescuról is, szláv származása ellenére a legnagyobb románnál is románabb. Amikor a kiválósági, származási tévhitektől meg tudnak szabadulni, megkezdhetjük közös dolgaink rendezését. A vakond pedig ne ábrándozzon a világ vezetéséről. Jó volna, ha legalább önmagát tudná eligazítani. FABIAN ERNŐ A BRONZRA SZÜKSÉG VAN Egy őrült jár közöttünk Nem szűnik a kolozsvári polgármester „művészi“ hajlamaiból fakadó „gondoskodása“ a Mátyás-szobor iránt. Immár egyenesen lebontásával és beolvasztásával fenyegetőzött a múlt pénteki városi tanácsülésen. A legértékesebb műemlékek UNESCO-jegyzékében az ötödik helyen álló szoborcsoportra a Iorga-idézet után immár a Mathias Rex helyett, a polgármester által javasolt határozattervezet szerint, hamarosan a Matei Corvinus felirat kerül. Mi több, a tervezet egy népszavazás lehetőségét is megpendíti, amely a műemlék egyszerű létét lenne hivatott eldönteni, és amelyen az etnikailag immár 80 százalékban „megtisztított" kincses város lakói dönthetik el, hogy talpon marad-e a Fadrusz-alkotás. Az indoklás: az Osztrák—Magyar Monarchia utódállamaiban az „efféle“ szobrokat mind eltávolították. Egyébként a beolvasztásból származó bronz kapóra jönne Avram láncú szobrának öntésére. Mindezek hallatán a Nu ellenzéki lap újságírója elmosolyogta magát, ezért a tanácsülésről szavazás útján eltávolították. (FERENCZ) Olvasóink figyelmébe! Mától, a megyei postaigazgatósággal kötött megegyezésünk nyomán, a megye minden postafiókkal rendelkező településéből TÁVIRATILAG IS FELADHATÓ GYÁSZJELENTÉS. Kérjük, e szolgáltatásunkkal kapcsolatban közöljék észrevételeiket. HÁROMSZÉK CSÍZIÓ Halak, avagy Böjtelő hava Gyertyaszentelő hidege, kora tavasz hírnöke ... Alighanem ez a csizió alapozhatta meg az újabb keletű medveprognózis népszerűségét, ami mögött a téli időjárásunk ellentétes szakaszossága rejlik. Mindazonáltal a 0,9 fokos középhőmérsékletű február gyakran a legtéliesebb hónapunk, mert nemcsak az év leghidegebb napjával lephet meg (ilyen volt 1929. február 11-én, amikor sokfelé mínusz 30 fokot mértek), de a januári hőmennyiség kétszerese is lehullhat. Ismert mondás, hogy ha 6-án Dorottya szorítja, Julianna — 16-án — tágítja, azaz megenyhül a zord idő. Zsuzsanna pacsirtája pedig, ha — 19-én — megszólal, még jobb kedvre sarkallja a farsang ünneplőit, akik húshagyókedden már a telet is temetik, búcsúztatják. Másnap, 24-én, hamvazószerdán kezdődik a nagyböjt. Mi az igazság a jégtörő vagy jéghozó Mátyás körül ? A meteorológiai tél — miként a szakmabeliek állítják — ezekben az utolsó napjaiban is sokszor tartogathat meglepetést. A levegőhullámok egyszer Afrika északi partjairól, máskor a sarkvidékről landolnak. Megérkezésük, átvonulásuk olykor a tavasz érkezését jelzi, máskor a telet hozza vissza. Az utóbbi fordulat szülte a csíziót: Mátyás és a márciusi Gergely két rossz ember. GAZDAKÖR — 5. oldal SPORT — 6. oldal