Háromszék, 1995. március (7. évfolyam, 1370-1396. szám)
1995-03-01 / 1370. szám
173 milliárd lej a földműveseknek A romániai magántermelők országos szövetségének képviselőivel lezajlott találkozása során Valeriu Tabără földművelésügyi miniszter tegnap azt nyilatkozta, hogy 1995-ben 173 milliárd lej értékben biztosítanak állami támogatást a földművesek által igényelt hitelek fedezésére. Az összegből 34 milliárd lejt traktorvásárlásra fordítanak. Tabără megállapította, hogy világviszonylatban Románia az utolsó előtti helyen áll, ami az adott mezőgazdasági területre eső traktorszámot illeti. Ezért az ország 22—25 ezer traktort szándékszik külföldről vásárolni. A földművelésügyi miniszter tervei szerint a traktorszám szempontjából 10 éven belül Romániának utol kell érnie a fejlett országokat. Iliescu kérte a román kéksisakos hadosztály engedélyezését Ion Iliescu államfő levélben kérte fel Oliviu Gherman szenátusi elnököt, hogy a parlament révén engedélyezze az Angolába irányítandó román kéksisakos hadosztályt. Az ENSZ-alapokból finanszírozott, de a román kormány alárendeltségében működő katonai alakulat létszámát 800 főre tervezték. A május 15-én Angolába induló békefenntartó román hadosztályt az egy hónappal korábban az állomáshelyre érkező román tábori kórház előzi meg. Iliescu levelében kihangsúlyozza, hogy a hadsereg megszervezését és működését szabályozó 40/1990-es törvény 5. cikkelye alapján teszi felkérését. Románia hadserege számára ez jó lehetőség bizonyítani szavahihetőségét, folytatja Iliescu, A Bukarestet folyó év február 14-én kérte fel az ENSZ, hogy vegyen részt az angolai békemisszióban. A nemrég elfogadott 1995-ös évi román költségvetés 3 milliárd lejt irányoz elő békefenntartási akciókra. Ülésezett az RMDSZ külügyi tanácsadó testülete Tegnap az RMDSZ bukaresti székházában ülésezett a szövetség külügyi tanácsadó testülete. Markó Béla, Takács Csaba, Verestóy Attila, Borbély László, Borbély Imre, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor a román— magyar alapszerződésről és az európai stabilitási egyezményről tárgyalt. A Szent Borbála bányászszakszervezet további segélyezést kért az államfőtől A Miron Cosma vezette Szent Borbála Kereszténydemokrata Bányászszakszervezeti Konvenció képviselőit fogadta Ion Iliescu államfő. A tárgyalásokon szó esett az állami segély további folyósításáról, a törvényhozó testület napirendjén szereplő bányásztörvényről, a kitermelés kérdéseiről, valamint a munkaadó testület, a kormány és a szakszervezetek együttműködését összehangoló gazdasági-társadalmi tanácsról. Miron Cosma nem vett részt a beszélgetéseken. Március 3-án Petrozsényben tárgyalnak a Kőszén Egyedáruság társadalmi-gazdasági kérdéseiről. Moruzi megnyerte a kormány elleni perét Adrian Moruzi, Brassó leváltott polgármestere a közigazgatási bíróságnál első fokon megnyerte a kormány ellen indított perét. Ennek nyomán a további bírósági eljárás korábbi tisztségének elfoglalása után folytatódik. A kormánynak joga van 15 napon belül megfellebbezni a közigazgatási bíróság döntését. A kormány felfüggesztési határozatai ellen eddig 63 polgármester indított pert, és Moruzi a negyedik polgármester, aki pert nyert. A bírósági ítélet nyomán nem tartják meg az idén áprilisra kitűzött helyhatósági választásokat Brassóban. Helyszíni szemle a kovásznál COMICO-nál — Ide Emőke vissza ne jöjjön, ha százszor megnyeri is a pert — mondják a COMICO üzletvezetőnői egy sebtében összekiabált gyűlésen. — Mi vele többet nem dolgozunk, ha kell, az üzleteket is bezárjuk. Elegünk van hozzá nem értéséből, arroganciájából, semmittevéséből. Öt hónap alatt senkivel szóba nem állt, egész nap az irodájában ül, szivarozik, és magáncégeknek könyvel, míg a mi vállalatunk tönk szélére jutott. A nyarat veszteséggel zártuk, ami egy fürdőváros kereskedelmében megengedhetetlen. S ő most is felveszi a 150 000 lejes fizetését, mikor mi hónapok óta 30—40 000 lejeket keresünk. Semmihez sem ért, eladhatatlan árut szerződött, azt is a káeftéktől, ami nagyon megdrágít mindent. A vállalatot is úgy akarta vezetni, hogy az üzleteket bérbe adja, az 52 alkalmazottat 28-ra csökkenti, és vígan megél a bérből. Visszahozta a szeretőjét is, ezt a Dobra Jóskát, akit ezelőtt két évvel csalásért mozdítottak el az igazgatói székből. Az csinált belőle kereskedelmi igazgatónőt, illő volt meghálálni, amit tett... Mi már többször is sztrájkoltunk, kétszer írásban figyelmeztettük, de hiába. Mi kértük Lungut, hogy váltsa le, valósággal könyörögtünk neki, mert ő nevezte ki, és ő pártolta végig. Nem igaz, amit az újság írt, nincs itt semmi román—magyar konfliktus. Nekünk nem számít, ki az igazgató, az se baj, ha cigány, csak ember legyen... A felháborodás olyan nagy, hogy a riportert az új vezetőségbe kinevezett Motoran Lujza pénztáros és Illés László sofőr vált folytatás az első oldalróllalati kocsival hozza-viszi Szentgyörgyről Kovásznára és vissza — akkor, amikor a Popescu igazgató telefonján kívül minden készülék le van lakatolva — spórlásból. Mert egy ekkora vállalatnak nagy adósság az a 87 millió lej, ami — ha hinni lehet a cenzori jelentésnek — Antal Emőke féléves igazgatósága alatt nőtt ki a kezdeti 22 millióból. Lungu Dorel, a COMICO Állami Vagyonalap megbízottja nem is hagyja ezt a vállalat terhére íratni, egyébként mindenben megerősíti az üzletvezetőnők által mondottakat. Szerinte Antal Emőke is jobban tenné, ha nem ugrálna ilyen, számára terhelő adatokkal. Maradhatott volna a vállalatnál továbbra is, ugyanakkora fizetéssel, de más munkakörrel—állítja. A gyűlésen megjelent tucatnyi üzletvezetőnőn kívül csak az irodások képviseltek külön szempontot: szerintük a vállalat Popescu Constantin két hónapos igazgatása alatt sem ment jobban, de hát ők úgyse szakszervezeti tagok, mindenből kimaradnak, azt se tudták, hogy most gyűlés van. Nekik is mindegy, ki az igazgató, ők úgyis elvégzik a dolgukat. Nem is szólnak bele, döntsön a törvény... Kinek higgyünk? Ki az, aki elfogulatlan véleményt tud mondani? A ’89-es fordulat előtt országos első helyet kivívott kovásznál állami kereskedelmi vállalat helyzetét közelebbről ismerő kereskedelmi szakemberek szerint ebben a munkaközösségben mindig is széthúzás volt, a szakszervezet soha egyik igazgatóval sem volt elégedett (utólag persze megszépült egyik-másik). A ’90-ben külföldre távozott igazgató utódját például azért akarták lecseréltetni, mert egy szót sem tudott magyarul. Az őt követő magyar, majd román anyanyelvű igazgatókat az akkor még jegyre osztogatott cukor elsikkasztása és egyéb visszaélések miatt kellett leváltani (egyikük az a Dobra József, akit Antal Emőke vett vissza a COM3-CO-hoz). Bizonyos, hogy Antal Emőkének a hozzáértésével sem lehet dicsekedni. A két év alatt veszett hírűvé vált vállalatban uralkodó fejetlenséghez azonban az üzletek személyzete is hozzájárult, talpraesett üzletvezető ugyanis nem vesz át eladhatatlan árut, főleg, ha akkordban fizetik (a törvényesen előírt 65 000 lejes minimálbér csak így csökkenhet a mondott 30—40 000-re). És ha elégedetlen az állammal, magánkereskedést nyit, nem várja a sült galambot. „Egyszerű” kívülállók a kampányszerű hangulatot találják gyanúsnak. Mintha valaki felbiztatta volna a COMICO alkalmazottait—véli, akinek tudomása van a konfliktusról. Maga csak sose sajnálja a kereskedőket — mondja egy nagy szatyros vásárló —, egyik sem a fizetéséből bízott meg. Mit lehet mindebből bizonyítani? Első látásra csak azt, hogy szomorú állapotban van a kovásznál állami kereskedés. Ilyen sűrűn változó vezetőséggel a tervszerű züllesztést sincs kinek a nyakába varrni. A vádaskodás pedig folytatódik. Sértett felekben nincs hiány , csak kompetens kereskedőkben. Demeter J. Ildikó A néhány hete megjelenő „előretolt szám” után itt az Erdélyi Napló kéthetenként megjelenő egyik mellékletének, Az előretolt helyőrségnek az 1-es száma. Az új nemzedék tehát jelen van: interjú olvasható Bréda Ferenccel, tanárukkal és mentorukkal, s a második részlettel folytatódik Kelemen Hunor regénye. 4* Ebből a generációból ő az első, aki nagyobb lélegzetű prózával is próbálkozik. A fiatalok különben is itt vannak: az elmúlt hetekben a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál három fiatal írónak is kötete jelent meg Demény Péter, Jánk Károly verseskönyveire és Vida Gábor figyelemre méltó novelláskötetére hamarosan visszatérünk. Továbbra is irodalom! A Budapesten megjelenő Magyar Élet januári számában Beke György főszerkesztő búcsúzik az olvasóktól, a lap nem bírja a növekvő anyagi gondokat, és átmenetileg felfüggeszti megjelenését. + Sajnáljuk. Az utolsó számban Tóth Sándor méltatja figyelemre méltó erudícióval Fábián Ernő Az értelem keresése című tanulmánykötetét. + A Hét 7-es számában jelent meg Veress Dániel Wesselényi esszéjének első része. A szerző Forrásbeli közleményei tanúsága szerint (nagy kísérő tanulmányokkal ellátva tette közzé Németh Lászlóval, illetőleg Cs. Szabó Lászlóval folytatott levelezésének anyagát, s forrás értékű tanulmányt közölt Illés Endréről) — visszatér élete nagy témáihoz. Wesselényi műve, helye, szerepe is évtizedek óta foglalkoztatja, közzétett a Balítéletekből is egy válogatást, drámát is írt Róla. Veress Dániel újabb esszéi feltehetőleg egy izgalmas, új könyv „fejezetei”. tk Múlt héten idéztük a filmje bemutatójára Pestre látogató Lucian Pintilie Magyar Hírlapnak adott interjúját, tk A kiváló rendező vasárnap délután megszólalt a Duna TV-ben is. Tk .filmem a húszas években játszódik, éstémája az etnikai tisztogatás!” + „Nem az én dolgom megítélni, ennek az ábrázolása hogyan sikerült, de vegyék tekintetbe — mondta körülbelül Pintilie —, hogy egy széles körben (magát) toleránsnak tartott népről állítottam, hogy kiélezett történelmi pillanatokban nem az, s Románia egy általában nagynak, magasztosnak tartott korszakáról, Nagyrománia első évtizedéről, a húszas évekről beszéltem, hiszen a film kihívóan rántja le a leplet a hazugságokról! ”. A múlt héten láthattuk az RTV 1 - en Pintilie zseniális Caragiale-adaptációját, a Miért harangoznak, Miticát, s elbámulhattunk azon a magabiztos öntörvényű maskarádé-haláltáncon, amelyet a kiváló rendező a vászonra varázsolt. Ők Az Élet és Irodalom február 17-i számában Sükösd Mihály köszönti a hetvenéves Németh G. Bélát, megállapítva, hogy a nagy irodalomtudóst, nemzedékek tanítóját — aki viszont különféle priuszai miatt sokáig be sem tehette a lábát az egyetemre! — „...a rendszerváltás után sól új kapuban tárt karokkal fogadták volna. Németh G. Béla lehetne ma parlamenti képviselő, kultúrpolitikai tanácsadó, harcos vezérpublicista, sok egyéb. Természetesen, megmaradt tanárnak és írónak, közben folyvást tanult is, képezte magát. Nemes liberalizmusa tovább mélyült, racionalizmusa gazdagodott, ezért irtózik ma bármiféle populizmustól, fundamentalizmustól, magyar és nem magyar népi mítoszoktól, törzsi varázsigéktől. ’ ’ + Az Erdélyi Napló február 22-i számában Szász János megdöbbentő esetről tudósít, érthető felháborodással. „Galbács Pál Auschwitzról szóló emlékműsorát a Román Televízió igazgatója — a Ştefan Gheorghiu egyetem volt tanára — letiltotta. No nem azért, mintha profasiszta eszméket terjesztett volna, ellenkezőleg, antifasizmusa miatt, azért, mert rá mert mutatni, hogy voltak román fasiszták is, sőt, szólni mert rémtetteikről. Ez pedig tilos a romániai »eredeti demokráciában«, amely immár olyannyira eredeti, hogy lassan teljesen hátat fordít a demokráciának.” Szász éleselméjűen kérdezi: ha beszélnének a 370 000 kivégzett romániai zsidóról, hogyan lehetne rehabilitálni Antonescu marsallt? A cenzúra tehát újra megjelent!... BOGDÁN LÁSZLÓ ROVATA ♦ A község területén 32 kft. működik. Legtöbbjük kereskedelemmel vagy ellátással foglalkozó, de asztalosműhely és bútorkészítő egység is alakult. Utóbbi Montana néven, főleg külföldi megrendelésre dolgozik. ♦ Barátoson 22 magántraktort, 3 kombájnt és 3 tehergépkocsit tartanak nyilván. 948 szarvasmarha, 1102 juh és 2082 sertés szerepel a községháza kimutatásában. A szarvasmarhaállományból 487 fejőstehén. ♦ Haldoklóban a szó ---------------------------------- Barátosi hírhalom (folytatás az első oldalról) v___________vetkezeti hálózat. Az irodai személyzet két könyvelőre korlátozódott. Az üzlethelyiségek zömét magánvállalkozók bérlik. A községháza melletti szövetkezeti büfé és vegyesbolt ajtaján lakat. ♦ A barátosi RMDSZ elnöke Berszán Gizella gazdasági referens. A közel színtiszta székely faluban senki nem fizet tagsági díjat. ♦ A községközpont rendőrőrsén öt rendőr teljesít szolgálatot. Valamennyien román nemzetiségűek, de a közelmúltban Kézdivásárhelyről idekerült Gavrilă Adrian altiszt jól beszél magyarul. Csákány József polgármester szerint a tanács és a rendőrőrs között nagyon jó a kapcsolat. Ebben az esztendőben egyetlen nagyobb bűncselekmény sem történt a községben.