Háromszék, 1998. április (10. évfolyam, 2306-2329. szám)

1998-04-01 / 2306. szám

Háromszéki részvények a piacon Március 20­-27-e között 34 háromszéki részvénytársaság papírjait adták-vették a tőzs­dén kívüli értékpapírpiacon (OTC, Rasdaq). Az ezer lej névértékű részvényt kibocsátó cégek sorában megjelent a sepsiszentgyör­gyi El-Co villamosépítő, mely papírjainak adásvétele igen jó árfolyamon, névértéken indult. Nagy forgalmuk volt a Cometex-rész­vényeknek, 27-én több mint 130 ezer papír cserélt gazdát , darabonként ezerlejes áron. Emelkedett a Mopaco-részvények értéke is, 27-én elérte a 600 lejes záróárat. A Comal­­ta-papírok is egyre drágábbak,­ áruk 650 lejről, a 730-ra nőtt. 1­100—1200 lej volt az Amide­x,­­240—280 lej a Consic, 650—705 lej a Favorit, 100 lej a Horticom, 630 lejről 450-re esett vissza a Kovászna Gyöngye, 480—510 lej volt az uzoni szeszgyár, 510—550 lej a Cymalimetex, 670—710 lej a Vitacom, 630 lej a Kovászna Terv, 550 lej a Comico és 330 lej a Plastico egy-egy rész­vényének záróára. A 25 000 lej névértékű részvényt kibo­csátó cégek sorában látványos áremelkedést a csernátoni Agroservice-nék jegyeztek: az árfolyam közel háromszorosa az azelőttinek, s ezen a héten a vevő egy papírért 12 800 lejt fizetett. 140 lejt ért a Agropodservice, 5400 lejt a kézdivásárhelyi Agroservice, 500 lejt a baráti Agromec, 150 lejt a bodoki Agromec, szintén 150 lejt a gidófalvi Agromec, 450 lejt a szentléleki Agromec egy-egy részvénye. 3300 lejért adták-vették az MTS (csavar­gyár), 3000 lejért a Comcereal, 5000—5300 lejért az El-Co (szigetelőgyár), 4000—4200 lejárt a Kovászna Turizmus, 3600—3500 lejért az IAME, 1800 lejért a Nemere, 4500 lejért az Olt Textil, 3100 lejért az Olt Turizmus, 1700—2000 lejért a Vinalcool, 1600 lejért a Casalco, 6000 lejért a Covalim és 2100 lejért a Confolux egy-egy részvényét. Március közepétől az Országos Érték­papír- és Tőzsdefelügyelet ismét lehetővé tette, hogy az értékpapír-kereskedéssel fog­lalkozó társaságok saját központi pénztá­rukból fizethessék ki az eladott részvények árát. Más fizetési lehetőségek: csekklap­pal, banki átutalással a brókercég kliens­számlájára vagy az eladó saját számlájára, postai küldeménnyel. Az értékpapír-keres­kedőknek tilos a tranzakció rendszerben történő lebonyolítása és jegyzése előtt pénzt adni a részvényét eladó kezébe, tehát törvénytelennek minősül a nem hivatalos részvényfelvásárlás. Az értékpapírok adás­vételével foglalkozó házaló ügynököktől kérni kell a tevékenységük legális voltát igazoló jogosítás felmutatását. (Incze) • A múlt héthez képest alig válto­zott a dollár árfolyama a háromszéki valutapénztáraknál. Tegnap a Treff utazási irodánál Sepsiszentgyörgyön 8330/8400, Kézdivásárhelyen 8300/ 8470, a Bodok Szállóban 8280/8380, az Autósklubnál 8280/8380 lejért vették/ adták. A német márka az Autósklub­nál 4555/4650, a Bodok Szállóban 4550/4640, a Treffnél Sepsiszentgyör­gyön 4530/4600, Kézdivásárhelyen 4550/ 4650 lej volt. • Bankokon kívül más jogi szemé­lyeknek is lehetővé teszik, hogy bank­­tevékenységet végezzenek. Ez a már­cius 23-án megjelent 58-as számot viselő banktörvény egyik legfontosabb kitétele. A törvény szabályozza a hazai bankok, pénzintézetek és a külföldiek által létesített romániai kirendeltségek tevékenységét, kezdve a jogosítási eljárástól, szervezéstől és vezetéstől, egészen a szakmai titok megőrzéséig és bizalmas információ­­kezelésig. (Megjelent a 121. számú román nyelvű Hivatalos Közlönyben.) • A Román szerzői Jogvédő Hi­vatal kollektív jogdíjkezelő szerve­ződéseként elismerte a hangfelvétel­készítők Uniunea Producătorilor de Fonograme nevű szövetségét is. Hírbörze • A parlament módosítással emelte törvényerőre a bányaiparban dolgozó nők korkedvezményes nyugdíjazását előíró 1997/39-es kormányrendeletet. Eszerint az állami szektorban a bányaiparban teljes szolgálati idővel rendelkező női alkalmazottak az 1977/3-as törvényben megszabott korhatár előtt 2 évvel nyugdíjaz­hatok. Ha a női alkalmazott legalább 20 évet dolgozott a föld alatt, külszíni bányá­ban vagy megmunkáló-berendezésen, szin­tén 2 év korhatárkedvezményre jogosult. • A kormány jóváhagyta a Ma­gyarországgal tavaly október 20-án megkötött turisztikai egyezményt. A kb. egyoldalas, az együttműködés általános elveit és irányait tartal­mazó, öt évre kötött egyezményt Románia részéről Birtalan Ákos ide­genforgalmi, magyar részről Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és ide­genforgalmi miniszter írta alá. • Az Európai Uniós csatlakozás elő­készítése érdekében programot dolgoz­nak ki Bukarestben. Ennek fejezetei kö­zéptávú gazdasági teendőket, a közigaz­gatás megreformálását, illetve az EU- jogrendbe való beillesztési programot fognak tartalmazni. • Az értéknövedéki­ adónál (ENA, TVA) március elsejétől használatos új típusnyomtatványok mintáját és kitöltési eligazítáját jelentették meg március 18-án a 116. számú román nyelvű Hivatalos Közlönyben. • A pénzügyminisztérium a leírható kiszállási és ideiglenes áthelyezési járadékot napi 26 000 lejre, a 30 napot meghaladó távollét esetében havi 345 400 lejre emelte. (I.) B­B Búcsúzik egy igazgató Mától nyugdíjas Szigeti Attila, a Kovászna megyei takarékpénztár eddigi igazgatója. A közgazdász tegnap elbúcsúzott 28 évig tartó, folyamatos sepsiszentgyörgyi pénzintézet­ vezetői tisztségétől és természetesen munkatár­saitól, akiktől, mint mondta, a legnehezebb elválni. Szigeti Attilát egyebek között arról kérdeztük, mit jelentett számára közel három évtizedes vezetői beosztása, hogyan lehetett ennyi ideig magyar igazgatóként megmaradni. — Igazgató úr, hány évi szolgálat után megy nyugdíjba? — 36 évig dolgoztam. 1964-ben végeztem a bukaresti közgazdasági egyetemen, előbb a bányaiparba kerültem Nagybányára, majd Csíkszeredába. 1966-tól két évig tan­ügyben ténykedtem, majd 1968-ban a Hargita megyei takarék­­pénztár igazgatója lettem, onnan kerültem 1969 októberében Sepsiszentgyörgyre, ugyanebbe a tisztségbe. — A takarékpénztárnál gyakorlatilag mindvégig igazgató volt. Mit jelentett ez a feladat? — Nehéz erről pár szóban beszélni,­30 év alatt a takarék­­pénztár óriási változásokon ment keresztül. Az első át­szervezés a megyésítéskor kezdődött 1968-ban, a tulajdon­képpeni „robbanás” 1989 után következett be, az intézmény nagyobb pénzügyi autonómiát kapott. Egyébként sohasem vágytam arra, hogy önkényesen parancsoljak, durva eszkö­zökhöz soha nem fordultam, meggyőző módszerrel próbál­tam elképzeléseimet megértetni, érvényesíteni. Viszont nagyon igényes és szigorú voltam a pénzalapok kezelésénél. Lopás nem volt a megye takarékfiókjaiban, az első sikkasztási próbálkozásnál „kiállítottam” az illetőt. Öröm számomra, hogy Kovászna az egyetlen megye, ahol nem voltak prob­lémák. De ez nemcsak az én érdemem, felkészült munkatár­sak között dolgoztam. Az utolsó munkahelyi napok alatt az viselt meg, hogy olyan emberektől kellett megválnom, akikkel jól szót értettem. — Milyennek látja a mostani gazdasági-pénzügyi helyzetet ? — Összekapcsolnám a gazdasági helyzetet a politikával. Nem normális jelenség, amikor a politika befolyásolja a gazdaságot, hiszen utóbbit kellene hagyni a piac törvényei szerint fejlődni, és nagyon jó lenne, ha az állam különböző módszereken keresztül, adócsökkentéssel, hitelek formájában ■segíteni tudná a termelést, a vállalkozókat. Remélhetően néhány éven belül az ország gazdaságilag talpra áll, csökken majd az infláció, és a kamatlábak sem ingadoznak annyira. Talán 5—-10 év alatt stabilizálódik a pénzügyi helyzet, és egy normális szintű kamattal lehet dolgozni. — Mennyi lenne az? — Szerintem letéteknél maximum 8, hitelkamatnál 10—11 százalék a normális. Jó lenne mielőbb elérni ezt a szintet, mert ez nagyban segítené a magánszektor fejlődését, általában a kis- és nagyvállalkozók megerősödését. — Három évtized alatt magyar igazgatóként próbálták-e félreállítani? — Nem. A takarékpénztárnál ilyen szempontból eléggé egészséges szellem volt. 1990 után leszögezték, hogy a pénz­intézetnél nem politizálunk, nem érvényesültek a párttörekvések. Később voltak ugyan próbálkozások, de általában mind a régi, mind a mostani rendszerben a pártpolitika nem nagyon tudott érvényesülni. Azért is szerettem ezt a helyet, mert magyar vezetőként normálisan tudtam dolgozni. Az 1989 előtti orszá­gos takarékpénztár-elnök, Popovics Mircea Budapesten végezte a közgazdasági egyetemet, korrekt ember, magyarbarát volt. — Ki kerül az ön eddigi igazgatói székébe? — A törvények értelmében versenyvizsga lesz, én remélem, és meg vagyok győződve arról, hogy amennyiben lesznek komoly jelentkezők, a tudást felső szinten is figyelembe veszik majd. Sajnos, Kovászna megyében nagyon kevés közgazdász van, kevesen pályázhatnak az itteni takarékpénztár vezetésére. — A hozzáértés elsődlegessége mellett, gondolom, szük­séges, hogy a pénzintézet vezetője adott esetben anya­nyelvén is szóba állhasson az ügyféllel. — Feltétlenül szükséges, hogy a megye etnikai felépítése alapján legyen egy magyar vezető is a takarékpénztárnál. 28 év alatt­­én megismertem a megyét, az embereket, és a legegyszerűbbek is bizalommal jöttek, s nemzetiségüktől függetlenül megértésre találtak. Nagyon lényeges, hogy szóba tudjunk állni az emberekkel, hiszen a takarékpénztár egyik legfőbb feladatához mérten, többségi letéteseinkkel, a lakossággal kell bizalmas viszonyban lennünk. Én nagy hangsúlyt fektettem erre, az ajtóm mindig nyitva volt. 1989 előtt szóvá is tették, hogy az igazgatónak nincs fogadási programja. Soha nem használtam ezt a módszert, mert az ügyfeleket bármikor fogadnom kellett, megértéssel. — Nehezek a nyugdíjazás előtti napok? — Nem, én több mint két éve nagyon tudatosan felkészültem erre: volt egy megbízatásom, lejárt. Terveim vannak, néhány hónapig visszavonulok, próbálom megadni életem értelmét, kertészkedem, horgászni megyek, járom a természetet. 36 év után szükséges Szabadabban, nyugodtan élni, ugyanis egy vezető állandó stressz alatt él, ezt senkitől sem irigylem. Az az elvem, mikor eljött az idő, fejezd be, hagyd érvényesülni a fiatalokat. Lejegyezte: Mózes László Részvény­nyilvántartó Sepsiszentgyörgyön A sepsiszentgyörgyi volt területi számítóközpont, ma SSZ-M­F Kovászna vezetője pénteken sajtóértekezleten je­lentette be, hogy független részvénynyilvántartó kiren­deltséget hoztak létre Három­széken. Constantin Măciucă arról beszélt, hogy míg idáig kizárólag a Román Részvény­nyilvántartó (Registrul Român al Acţionarilor, RRA)jegyezte a tőzsdén kívüli (RASDAQ) részvénymozgást, idéntől független társaságok is meg­tehetik. A marosvásárhelyi székhelyű RIT (Registrul In­dependent Transilvania) is elvégzi ezt a szolgáltatást. A háromszéki részvénytársa­ságoknak tehát helyben is le­hetőséget kínálnak "az érték­papír-nyilvántartásra, közölte Măciucă igazgató. (Mózes) Románia vonzza az északolasz befektetőket Románia mágnesként vonz­za Olaszország fejlett észak­keleti iparvidékének befek­tetőit, akik az alacsony romá­niai munkaerő-költségeket ki­használva igyekeznek ver­­senyelőnyhöz jutni. Az Itáliá­­hoz földrajzilag és nyelvileg is közel fekvő Románia a kis és közepes vállalkozásoknak különösen előnyös beruházási feltételek sajátos keverékét kínálja — írta az ANSA olasz hírügynökség Oscar Luigi Scalfaro olasz államfő nem­régi bukaresti villámlátoga­tását követően. A nyelvi rokon­ság okán az olaszok könnyen szót értenek a helybeliekkel, igen alacsonyak a munkaerő­költségek, jelentős kedvez­mények illetik meg a 350 ezer dollárnál nagyobb befek­tetéseket, és aránylag jó a közbiztonság is, legalábbis az olasz délvidékhez, Orosz­országhoz vagy Albániához viszonyítva. Nem elhanyagol­ható a földrajzi közelség sem: Trevisóból, Triesztből, Ve­ronából és Bolognából na­ponta indulnak repülőgépek, amelyekkel egy óra alatt Romániába lehet jutni. Csak a rossz útviszonyok és a helyi bürokraták okoznak fejfájást az olaszoknak. A román kor­mány 1997-ben még konzulá­­tust is nyitott Asolóban, és vezetését a térségbeli ipari fellendülés egyik főszerep­lőjére, Mario Moretti Pole­­gatóra, a „lélegző cipő” feltalálójára bízta. A két ország három éve kezdődött összemelegedése látványos üzleti eredményeket hozott: a tavalyi 3,6 milliárd dolláros árucserével Olasz­ország vált Románia első számú kereskedelmi partnerévé. A Romániában megtelepült 6000 olasz vállalkozás 1997 augusz­tusáig közel 2 milliárd dollár tőkét fektetett be. A két ország között naponta 1000—1500 kamion jár-kel. Az olasz beruházások már a „harmadik fázisnál” tartanak, amelyet a Románia iránti bizalom, ingat­lanok megszerzése és a befek­tetés megszilárdítása jellemez —közölte az Ansaval Polegato, Románia asolói konzulja. A legújabb olasz befek­tető a Zoppas, a trevisói vi­szonyokat leginkább repro­dukáló Temesvár környékén nyit elektromos alkatrészeket gyártó üzemet. Az olasz ipar zászlóshajóin kívül — mint a Fiat, az Ansaldo, az Eni, a Stefanei vagy a Parmalat — óriási számban helyeznek ki gyártást Romániába a nagy­­közönség által kevésbé is­mert cégek is. Főleg a nagy munkaerőigényű ágazatok telepítenek termelést Ro­mániába, így a bútor-, a cipő­vagy a textilipar. További ösztönzőerővel kecsegtet az új román privatizációs tör­vény, s az olasz befektetők 80 százaléka élni fog annak lehetőségeivel. (MTI—F.CS.) JOGI POSTA Mennyit számít a négy gyermek? A 48 éves GECSE ERZSÉBET négy gyermek anyja, megvan a 25 év szolgálati ideje, s kérdezi, hogy mennyi korkedvezményt kaphat a nyugdíjazásnál. Válaszom: Azok a nők, akiknek legkevesebb 25 év szolgálati idejük van, s négy gyermeket szültek és neveltek fel leg­alább tízéves korukig, 53 évesen kérhetik korhatár szerinti nyugdíjazásukat. Gecse Erzsébet csak öt év múlva teheti meg , hacsak közben a most érvényben lévő törvényes rendelkezések nem módosulnak. Balogh Klára jogtanácsos 1998. ÁPRILIS 1.

Next