Háromszék, 2001. március (13. évfolyam, 3197-3223. szám)
2001-03-01 / 3197. szám
2. JÓ IS LENNE. A Metro Media Transilvania közvélemény-kutató intézet legújabb felmérése szerint az ország lakosságának 85%-a a NATO-tagság mellett szavazna. (Cotidianul) ESŐ KELLENE. Nem oldotta meg a viszonylag bőséges havazás a hosszú szárazság okozta bajokat Romániában. Az olvadó hó csak a talaj felső rétegét nedvesíti át, három hónapos csendes esőre lenne szükség, hogy a kiszáradt föld visszanyerje ideális nedvességtartalmát — írja az országos meteorológiai szolgálat igazgatójára hivatkozva a Krónika. AZ ÉLETMENTŐ BARDOT, Brigitte Bardot Bukarestbe érkezett, hogy megmentse a főváros kóbor kutyáinak életét. A kutyabarát exdívát fogadja Adrian Năstase miniszterelnök s talán Ion Iliescu is. (Ziua) PÉNZ NÉLKÜL NEM MEGY. Románia mezőgazdaságának 40 milliárd dolláros befektetésre lenne szüksége, hogy talpra álljon — állapította meg egy FAO-felmérés. (România liberă) JÖN A VILÁGBANK. A kormány kedden kezdte meg a tervezett programcsomagra és a PSAL II. egyezményre vonatkozó tárgyalásait a Világbank képviselőivel. Andrew Vorkink, a Világbank Romániával foglalkozó igazgatója február 27.—március 2. között országunkban tartózkodik. (Jurnalul naţional) BOMLIK NAGYROMÁNIA. A párt diktatórikus vezetési módjára hivatkozva lemondott tisztségéből Dumitru Ghindămegyei tanácsos, az NRP Temps megyei alelnöke, és a pártból már korábban kilépett „szakadárokhoz" csatlakozott, kik új alakulat létrehozásán fáradoznak — írja az Adevărul. HARCRA KÉSZ A TENGERÉSZ. Traian Basescu találkozott a fiatal demokratákkal, és a májusi Országos Nagygyűlésen bemutatandó, a Petre Roman-vezetésre alternatívát nyújtó programot ismertette, illetve a párt belső demokratizálásának szükségességéről beszélt. Az Adevărul úgy véli, Petre Roman teljesen egyedül maradt. KÖRNYEZETVÉDELMI CSÚCS. Április 30-án tartják Bukarestben a kárpát-medencei és Duna menti országok államfőinek környezetvédelmi csúcstalálkozóját, amelyre a román szervezők már elküldték a meghívást Mádl Ferenc magyar köztársasági elnöknek — adta hírül az MTI. BILLEGŐ KÉTNYELVŰSÉG. Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea erőteljesen tiltakozott a Fodor Imre alpolgármester által bemutatott kétnyelvű utcanévtáblák ellen. Szerinte ezekre még nincs sem törvényes, sem anyagi keret, és különben is csak feszültséget keltenének a városban. (24 Ore Mureşene) RÖGESZME. Az anyanyelv helyi közigazgatásban való használata ellen ír a marosvásárhelyi Cuvântul liber, s történelmi és statisztikai érvekkel, valamint térkép közlésével támasztja alá ama rögeszméjét, hogy ha több mint ezer helységben magyar nyelvű táblát tesznek ki, újra létrejön „kis Románia mellett egy nagy Magyarország”, AZ ÁLDOZATOK. Hétfőtől a kolozsvári polgármesteri hivatalban elkezdte működését az ún. TDRP-s iroda — tudósít a Mediafax. Gheorghe Funar polgármester szerint legfontosabb tevékenységi köre az lesz, hogy igazságot szolgáltasson mindazoknak, akiket a politikai hatalomváltás után mozdítottak el tisztségükből — írja az Evenimentul zilei. Hírsaláta Vadim csatát vesztett Belföld A képviselőház oktatási bi- bizottsága tegnap — 13 nem szavazattal 10 igen ellenében — elutasította azt a javaslatot, amelyet a Nagyrománia Párt terjesztett elő a felsőfokú tanintézetek akkreditálását szabályozó törvény módosítására. Vadimék ezzel azt szerették volna elérni, hogy minden főiskolán kötelező legyen legalább egy román oktatási vonal. A jelenlegi szabályozás ezt csak a létező felsőfokú tanintézetek összevonásával,illetve szétválásával születő új egyetemek, főiskolák esetében írja elő. Ecaterina Andronescu oktatási miniszter a bizottság vitájában azzal érvelt az NRP indítványának elutasítása mellett, hogy a kormány is tervezi az akkreditációs törvény módosítását, és terveiben szerepel a legalább egy román nyelvű szak kötelezővé tétele. Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, a bizottság alelnöke úgy vélte, hogy az NRP javaslata a párt általános — magyarellenes — stratégiájának részét képezi. Szerinte az NRP ezzel a TDRP és az RMDSZ írásban rögzített parlamenti együttműködését próbálta megzavarni. Az NRP javaslatát csak a Demokrata Párt képviselői támogatták. Markus Meckel Csíkszeredában A romániai magyar kisebbségnek biztosítani kell azt a jogot, hogy anyanyelvén tanulhasson, de az is rendkívül fontos, hogy a romániai magyarok elsajátítsák az állam hivatalos nyelvét — jelentette ki tegnap Csíkszeredában Markus Meckel, az Észak-atlanti Közgyűlés alelnöke. A német politikus Hargita megyében a romániai magyar egyetem, a nemzeti kisebbségek problémájáról, illetve az egykori egyházi javak visszaszolgáltatásáról tájékozódott. Meckel kiemelte a Babeş—Bolyai Tudományegyetem multikulturális jellegét. Mint mondta, tudomása szerint a kolozsvári magyar professzorok nem önálló magyar egyetemet szorgalmaznak, hanem azt szeretnék, ha a Babes—Bolyai Tudományegyetem keretén belül növelnék a magyar nyelvű szakok számát. A német vendég úgy vélte, hogy Hargita megyében adott a megfelelő keret a román és a magyar közösség együttműködéséhez, a helyi politikusok felelőssége az, hogy élni tudjanak vele. Az elkobzott egyházi javak helyzetéről szólva Meckel úgy vélekedett: Romániának Németország példáját kellene követnie azzal, hogy elkerüli a túlságosan nagy volt birtokok visszaszolgáltatását. Iliescu és az igazságügy Az utóbbi években először zárt ajtók mögött tárgyalták le az igazságszolgáltatás évi mérlegét. A nyilvánosság mindössze Ion Iliescu államfő kritikáit és Adrian Năstase kormányfő javaslatait vehette számba. Iliescu szerint a lakosság azért vesztette el hitét az igazságszolgáltatásban, mert nem létezik egységes gyakorlat, minden bíróságnak saját munkamódszere van, így történhet meg, hogy a különböző szinteken egymásnak ellentmondó döntések születnek. Egy másik ok az lehet — vélekedett az államelnök —, hogy a magisztrátus nagyobb része korrupt, egyesek tévesen értelmezik az igazságügy függetlenségét, és önmagukat is a törvény fölé helyezik, amit szigorúan büntetni kellene. Megengedhetetlen, hogy emberek tömegeit végeláthatatlan perekben évekig járassák — mondta Iliescu, és azzal a felhívással zárta beszédét, hogy az igazságügy seperje ki tisztára a saját udvarát, mégpedig minél hamarabb. RMDSZ-SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Nacionalista erők, közigazgatási törvény Románia nemzetközi megítélése szempontjából kulcskérdés a nacionalista erők súlyának és politikai befolyásának hatása és alakulása — jelentette ki tegnapi sajtóértekezletén Markó Hála. Az RMDSZ elnöke beszámolt arról a konferenciáról, amelyet az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) nevű alapítvány szervezett a kisebbségek politikai szerepéről. A tanácskozáson részt vettek a NATO és más nemzetközi szervezetek, valamint tíz amerikai külügyminisztérium képviselői is, akik hangoztatták: továbbra is fokozott figyelemmel kísérik a számottevő parlamenti súllyal rendelkező román ultranacionalista erők politikai befolyásának és szerepének alakulását. Markó szerint a konferencián azt az üzenetet fogalmazták meg: Románia nemzetközi megítélése szempontjából most a nacionalizmus politikai térhódítása, illetőleg a többség és a kisebbségek közötti viszony alakulása sarkalatos kérdés. Más kérdésekről szólva Markó Béla megelégedéssel nyugtázta, hogy a parlament házszabályának megváltoztatása felgyorsította a törvényhozást. A sajtóértekezleten Ráduly Róbert, az RMDSZ képviselőházi csoportjának alelnöke és Kovács Csaba, a ház közigazgatási bizottságának tagja közölte, hogy az RMDSZ szempontjából is sikeresen fejeződött be a helyi közigazgatásról szóló törvény szenátusi és képviselőházi szövegváltozatainak egyeztetése. Mint hangoztatták, a törvénytervezet nemzeti kisebbségi jogokat érintő két cikkelyét kétharmados többséggel, eredeti formájában fogadták el az egyeztetőbizottságban. Az egyeztetőbizottságban részt vevő Ráduly Róbert emlékeztetett arra, hogy az európai mércével mérve is korszerű közigazgatási törvény többi cikkelyét konszenzussal fogadták el a bizottság tagjai. (d.) DP—NRP EGYÜTTMŰKÖDÉS Hazafiak, ha találkoznak A román belpolitika legújabb — látványos, de nem túlságosan váratlan — fejleményeként a súlyos belső válsággal küzdő Demokrata Párt (DP) hazafias alapon szövetségre lépett a Nagyrománia Párttal (NRP). A furcsa szövetséget az akkreditációs törvény javasolt módosítása hozta össze. Az NRP azt szeretné elérni, hogy Romániában ezentúl csak akkor kaphasson akkreditálást (végleges működési engedélyt) egy új felsőfokú tanintézet, ha annak legalább egy román nyelven folyik az oktatás. Ez a javaslat akkor látott napvilágot, amikor két évvel ezelőtt ismertté vált, hogy Magyarország kész anyagi támogatást nyújtani egy erdélyi magyar magánegyetem létrehozásához. A módosítási kezdeményezést 1999-ben az akkor hatalmon lévő koalíció elutasította, de az NRP mindenképpen szeretné az új törvényhozás napirendjére tűzetni. Ez eddig nem sikerült, mert a TDRP és az RMDSZ képviselői az illetékes parlamenti bizottságban meghiúsították a kérdés megvitatását. Mostanáig az NRP csak egyedül panaszkodott az ügy bojkottja miatt, de kedden a DP egyik képviselője bejelentette, hogy pártja támogatja Vadim Tudor kezdeményezését. Bevált szokás szerint a demokraták saját pálfordulásukról azzal próbálják elterelni a figyelmet, hogy felhívják a figyelmet a TDRP kétszínű magatartására. Iliescu pártja 1999-ben — akkor ellenzékben — még támogatta az akkreditációs törvény módosítását. A lóláb azonban kilóg: a tavaly novemberi választások után Petre Roman csapata még annak szükségességéről beszélt, hogy a parlamentbe bejutott volt koalíciós pártok — a DP, az NLP és az RMDSZ — „demokratikus ellenzékként” határolják el magukat a szintén ellenzékben lévő, de igen nagy mértékben megerősödött Nagyrománia Párttól. A felkérést a másik két érintett párt ugyan udvarias formában utasította vissza, de egyáltalán nem titkolta, hogy a kormánykoalíció négy éve alatt milyen kellemetlen tapasztalatokat szerzett a DP-vel való együttműködésről. (MTI id.) (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: Demeter .1. Ildikó Külpolitikai szerkesztő: Simó Erzsébet ORSZÁG-VILÁG Csapatkivonás márciusban Már márciusban megkezdődik az orosz csapatok részleges kivonása Csecsenföldről — közölte Ahmed Hadzsi Kadirov, a köztársaság Moszkva-párti adminisztrációjának vezetője. Az ET képviselője találkozott a csecsen kormány vezetőivel is, továbbá Iván Babicsevel, a köztársaság katonai parancsnokával. Figyelemre méltó, hogy tegnap több bírósági per is kezdődött Csecsenföldön orosz katonák által elkövetett bűncselekmények ügyében, köztük egy rosztovi bíróság elé állt Jurij Budanov ezredes is, aki egy éve megfojtott egy 18 éves csecsen lányt. Csecsen források arról számoltak be, hogy Rosni-Csu faluban a helyi lakosok újabb tömegsírra bukkantak egy olyan területen, ahol korábban orosz egység állomásozott. Fegyver robbant a Kurszkon A Barents-tengeren tavaly augusztusban katasztrófát szenvedett Kurszk orosz atom-tengeralattjáró egyik hadnagya utolsó feljegyzésében arról számolt be, hogy a torpedókamrában tárolt fegyverek egyikének véletlen felrobbanása idézte elő a tragédiát. Ezt a levelet azonban az orosz hatóságok azóta sem hozták nyilvánosságra. A francia sajtó a napokban több ízben is hírt adott az elhallgatott levélről, amely egyértelműen cáfolni látszik a baleset bekövetkezéséről eddig vallott hivatalos orosz álláspontot. Tűzharc a biztonsági övezetben Szakadár albán fegyveresek tegnap reggel ismét tüzet nyitottak a Koszovó menti biztonsági övezet szerbiai peremén fekvő Lucane falunál a szerb biztonsági erőkre, egy rendőr megsebesült — közölték szerb források. A tájékoztatási központ szerint a reggeli támadást követően a szakadárok később kézi gránátvetőkkel, légvédelmi géppuskákkal és gyalogsági fegyverekkel ismét tüzet nyitottak a biztonsági erőkre. Az újabb fegyveres incidens egy nappal azután történt, hogy a NATO külügyminiszterei kedden Brüsszelben készségüket fejezték ki a biztonsági övezet fokozatos és feltételekhez kötött szűkítésére. Nyomozás Milosevic ellen A belgrádi ügyészség vezetője rendőrségi nyomozást rendelt el Slobodan Milosevic ellen — ez az első olyan hivatalos jogi lépés, amely elvezethet a volt jugoszláv államfő letartóztatásához. A Beta hírügynökségen keresztül közzétett nyilatkozata szerint az ügyész ki akarja vizsgáltatni, igazak-e azok a jelentések, amelyek szerint Milosevic tavaly kétszáz kilogramm aranyat juttatott ki az országból. Kucsma sáros A Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) által elvégeztetett vizsgálatok szerint „rendkívül kicsi” a lehetősége annak, hogy a Mikola Melnicsenko tartalékos biztonsági tiszt által az ukrán elnöki hivatalban készített hangfelvételek hamisítványok. A felvételekről Molnicsenko azt állította, hogy az elnöki hivatal díványa alá rejtett digitális diktafonnal készítette. A hangfelvétel állítólag Leonyid Kucsma elnök és más magas állású személyek beszélgetéseit tartalmazza,és bizonyítékul szolgál arra, hogy az államfő adott utasítást Georgij Gongadze ellenzéki újságíró „eltávolítására”. Bulgária elébb jutott Tizenegy évvel a kommunista rendszer bukása után nyilvánosságra hozzák Bulgáriában az egykori titkos ügynökök névsorát. Az örről szóló törvényt, amely egy 1997-es rendelkezés módosítása, a kormányzó Demokratikus Erők Szövetsége előterjesztésére tegnap fogadta el a bolgár parlament. Ennek értelmében a törvényhozás öt évet ad egy bizottságnak, hogy „vitathatatlan módon” derítse ki az igazságot a megmaradt dossziék alapján. Végül egy másik bizottság feladata lesz a publikálás a jelenlegi titkosszolgálattal egyetértésben. Nem hozzák nyilvánosságra azokat, akik ma is szolgálatban állak, hacsak nem vettek részt „erőszakos, cstroma cselekedetekben”. 2000. MÁRCIUS 1.