Háromszék, 2001. március (13. évfolyam, 3197-3223. szám)

2001-03-01 / 3197. szám

2. JÓ IS LENNE. A Metro Media Transilvania közvéle­mény-kutató intézet legújabb felmérése szerint az ország lakosságának 85%-a a NATO-tagság mellett szavazna. (Cotidianul) ESŐ KELLENE. Nem oldotta meg a viszonylag bőséges havazás a hosszú szárazság okozta bajokat Romániában. Az olvadó hó csak a talaj felső rétegét nedvesíti át, három hóna­pos csendes esőre lenne szükség, hogy a kiszáradt föld visszanyerje ideális nedvességtartalmát — írja az országos meteorológiai szolgálat igazgatójára hivatkozva a Krónika. AZ ÉLETMENTŐ BARDOT, Brigitte Bardot Bukarestbe érkezett, hogy megmentse a főváros kóbor kutyáinak életét. A kutyabarát exdívát fogadja Adrian Năstase miniszterel­nök s talán Ion Iliescu is. (Ziua) PÉNZ NÉLKÜL NEM MEGY. Románia me­zőgazdaságának 40 milliárd dolláros befektetés­re lenne szüksége, hogy talpra álljon — állapí­totta meg egy FAO-felmérés. (România liberă) JÖN A VILÁGBANK. A kormány kedden kezdte meg a tervezett programcsomagra és a PSAL II. egyezményre vo­natkozó tárgyalásait a Világbank képviselőivel. Andrew Vorkink, a Világbank Romániával foglalkozó igazgatója február 27.—március 2. között országunkban tartózkodik. (Jurnalul naţional) BOMLIK NAGYROMÁNIA. A párt diktatórikus vezetési módjára hivatkozva lemondott tisztségéből Dumitru Ghindă­­megyei tanácsos, az NRP Temps megyei alelnöke, és a pártból már korábban kilépett „szakadárokhoz" csatlakozott, kik új ala­kulat létrehozásán fáradoznak — írja az Adevărul. HARCRA KÉSZ A TENGERÉSZ. Traian Basescu talál­kozott a fiatal demokratákkal, és a májusi Országos Nagy­gyűlésen bemutatandó, a Petre Roman-vezetésre alter­natívát nyújtó programot ismertette, illetve a párt belső de­mokratizálásának szükségességéről beszélt. Az Adevărul úgy véli, Petre Roman teljesen egyedül maradt.­­ KÖRNYEZETVÉDELMI CSÚCS. Április 30-án tartják Bukarestben a kárpát-medencei és Duna menti országok államfőinek környezetvédelmi csúcstalálkozóját, amelyre a román szervezők már elküldték a meghívást Mádl Ferenc magyar köztársasági elnöknek — adta hírül az MTI. BILLEGŐ KÉTNYELVŰSÉG. Marosvásárhely polgármes­tere, Dorin Florea erőteljesen tiltakozott a Fodor Imre alpolgár­mester által bemutatott kétnyelvű utcanévtáblák ellen. Szerin­te ezekre még nincs sem törvényes, sem anyagi keret, és különben is csak feszültséget keltené­nek a városban. (24 Ore Mureşene) RÖGESZME. Az anyanyelv helyi közigazgatásban való használata ellen ír a marosvásárhelyi Cuvântul liber, s tör­ténelmi és statisztikai érvekkel, valamint térkép közlésével támasztja alá ama rögeszméjét, hogy ha több mint ezer hely­ségben magyar nyelvű táblát tesznek ki, újra létrejön „kis Románia mellett egy nagy Magyarország”, AZ ÁLDOZATOK. Hétfőtől a kolozsvári polgármesteri hi­vatalban elkezdte működését az ún. TDRP-s iroda — tudósít a Mediafax. Gheorghe Funar polgármester szerint legfontosabb tevékenységi köre az lesz, hogy igazságot szolgáltasson mind­azoknak, akiket a politikai hatalomváltás után mozdítottak el tisztségükből —­ írja az Evenimentul zilei. Hírsaláta Vadim csatát vesztett Belföld A képviselőház oktatási bi- b­i­zottsága tegnap — 13 nem sza­vazattal 10 igen ellenében — elutasította azt a javaslatot, amelyet a Nagyrománia Párt terjesztett elő a felsőfokú tan­intézetek akkreditálását szabályozó törvény módosítására. Vadimék ezzel azt szerették volna elérni, hogy minden főis­kolán kötelező legyen legalább egy román oktatási vonal. A jelenlegi szabályozás ezt csak a létező felsőfokú taninté­zetek összevonásával,­illetve szétválásával születő új egye­temek, főiskolák esetében írja elő. Ecaterina Andronescu oktatási miniszter a bizottság vitájában azzal érvelt az NRP indítványának elutasítása mellett, hogy a kormány is terve­zi az akkreditációs törvény módosítását, és terveiben szere­pel a legalább egy román nyelvű szak kötelezővé tétele. Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, a bizottság alelnöke úgy vélte, hogy az NRP javaslata a párt általános — ma­gyarellenes — stratégiájának részét képezi. Szerinte az NRP ezzel a TDRP és az RMDSZ írásban rögzített parlamenti együttműködését próbálta megzavarni. Az NRP javaslatát csak a Demokrata Párt képviselői támogatták. Markus Meckel Csíkszeredában A romániai magyar kisebbségnek biztosítani kell azt a jogot, hogy anyanyelvén tanulhasson, de az is rendkívül fontos, hogy a romániai magyarok elsajátítsák az állam hi­vatalos nyelvét — jelentette ki tegnap Csíkszeredában Markus Meckel, az Észak-atlanti Közgyűlés alelnöke. A német politikus Hargita megyében a romániai magyar egye­tem, a nemzeti kisebbségek problémájáról, illetve az egyko­ri egyházi javak visszaszolgáltatásáról tájékozódott. Meckel kiemelte a Babeş—Bolyai Tudományegyetem multikultu­rális jellegét. Mint mondta, tudomása szerint a kolozsvári magyar professzorok nem önálló magyar egyetemet szor­galmaznak, hanem azt szeretnék, ha a Babes—Bolyai Tu­dományegyetem keretén belül növelnék a magyar nyelvű szakok számát. A német vendég úgy vélte, hogy Hargita megyében adott a megfelelő keret a román és a magyar közösség együttműködéséhez, a helyi politikusok felelős­sége az, hogy élni tudjanak vele. Az elkobzott egyházi ja­vak helyzetéről szólva Meckel úgy vélekedett: Romániának Németország példáját kellene követnie azzal, hogy elkerüli a túlságosan nagy volt birtokok visszaszolgáltatását. Iliescu és az igazságügy Az utóbbi években először zárt ajtók mögött tárgyalták le az igazságszolgáltatás évi mérlegét. A nyilvánosság mind­össze Ion Iliescu államfő kritikáit és Adrian Năstase kormány­fő javaslatait vehette számba. Iliescu szerint a lakosság azért vesztette el hitét az igazságszolgáltatásban, mert nem létezik egységes gyakorlat, minden bíróságnak saját munkamódsze­re van, így történhet meg, hogy a különböző szinteken egy­másnak ellentmondó döntések születnek. Egy másik ok az le­het — vélekedett az államelnök —, hogy a magisztrátus na­gyobb része korrupt, egyesek tévesen értelmezik az igazság­ügy függetlenségét, és önmagukat is a törvény fölé helyezik, amit szigorúan büntetni kellene. Megengedhetetlen, hogy emberek tömegeit végeláthatatlan perekben évekig járassák — mondta Iliescu, és azzal a felhívással zárta beszédét, hogy az igazságügy seperje ki tisztára a saját udvarát, mégpedig minél hamarabb. RM­DSZ-S­AJTÓT­Á­JÉKOZTATÓ N­acionalista erők, közigazgatási törvény Románia nemzetközi megítélése szempontjából kulcskér­dés a nacionalista erők súlyának és politikai befolyásának hatása és alakulása — jelentette ki tegnapi sajtóértekezletén Markó Hála. Az RMDSZ elnöke beszámolt arról a konferenci­áról, amelyet az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) nevű alapítvány szervezett a kisebbségek politikai szerepéről. A tanácskozáson részt vettek a NATO és más nemzetközi szervezetek, valamint tíz amerikai külügyminisztérium képvi­selői is, akik hangoztatták: továbbra is fokozott figyelemmel kísérik a számottevő parlamenti súllyal rendelkező román ultranacionalista erők politikai befolyásának és szerepének alakulását. Markó szerint a konferencián azt az üzenetet fogal­mazták meg: Románia nemzetközi megítélése szempontjából most a nacionalizmus politikai térhódítása, illetőleg a többség és a kisebbségek közötti viszony alakulása sarkalatos kérdés. Más kérdésekről szólva Markó Béla megelégedéssel nyugtázta, hogy a parlament házszabályának megváltozta­tása felgyorsította a törvényhozást. A sajtóértekezleten Ráduly Róbert, az RMDSZ képvise­lőházi csoportjának alelnöke és Kovács Csaba, a ház köz­­igazgatási bizottságának tagja közölte, hogy az RMDSZ szempontjából is sikeresen fejeződött be a helyi közigazga­tásról szóló törvény szenátusi és képviselőházi szövegvál­tozatainak egyeztetése. Mint hangoztatták, a törvényter­vezet nemzeti kisebbségi jogokat érintő két cikkelyét két­harmados többséggel, eredeti formájában fogadták el az egyeztetőbizottságban. Az egyeztetőbizottságban részt vevő Ráduly Róbert emlékeztetett arra, hogy az európai mércével mérve is korszerű közigazgatási törvény többi cik­kelyét konszenzussal fogadták el a bizottság tagjai. (d.) DP—NRP EGYÜTTMŰKÖDÉS H­azafiak, ha találkoznak A román belpolitika leg­újabb — látványos, de nem túlságosan váratlan — fejle­ményeként a súlyos belső vál­sággal küzdő Demokrata Párt (DP) hazafias alapon szövet­ségre lépett a Nagyrománia Párttal (NRP). A furcsa szö­vetséget az akkreditációs tör­vény javasolt módosítása hoz­ta össze. Az NRP azt szeretné elérni, hogy Romániában ezentúl csak akkor kaphasson akkreditálást (végleges műkö­dési engedélyt) egy új felső­fokú tanintézet, ha annak leg­alább egy román nyelven fo­lyik az oktatás. Ez a javaslat akkor látott napvilágot, amikor két évvel ezelőtt ismertté vált, hogy Magyarország kész anyagi támogatást nyújtani egy erdélyi magyar magán­­egyetem létrehozásához. A módosítási kezdeményezést 1999-ben az akkor hatalmon lévő koalíció elutasította, de az NRP mindenképpen szeret­né az új törvényhozás napi­rendjére tűzetni. Ez eddig nem sikerült, mert a TDRP és az RMDSZ képviselői az illeté­kes parlamenti bizottságban meghiúsították a kérdés meg­vitatását. Mostanáig az NRP csak egyedül panaszkodott az ügy bojkottja miatt, de kedden a DP egyik képviselője beje­lentette, hogy pártja támogat­ja Vadim Tudor kezdeménye­zését. Bevált szokás szerint a demokraták saját pálfordulá­­sukról azzal próbálják elterelni a figyelmet, hogy felhívják a figyelmet a TDRP kétszínű magatartására. Iliescu pártja 1999-ben — akkor ellenzékben — még támogatta az akkreditációs törvény módo­sítását. A lóláb azonban kilóg: a tavaly novemberi választá­sok után Petre Roman csapa­ta még annak szükségességé­ről beszélt, hogy a parlament­be bejutott volt koalíciós pár­tok — a DP, az NLP és az RMDSZ — „demokratikus el­lenzékként” határolják el ma­gukat a szintén ellenzékben lévő, de igen nagy mértékben megerősödött Nagyrománia Párttól. A felkérést a másik két érintett párt ugyan udvarias formában utasította vissza, de egyáltalán nem titkolta, hogy a kormánykoalíció négy éve alatt milyen kellemetlen tapasz­talatokat szerzett a DP-vel való együttműködésről. (MTI id.) (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: Demeter .1. Ildikó Külpolitikai szerkesztő: Sim­ó Erzsébet ORSZÁG-VILÁG Csapatkivonás márciusban Már márciusban megkezdő­dik az orosz csapatok részleges kivonása Csecsenföldről — közölte Ahmed­ Hadzsi Kadirov, a köztársaság Moszkva-párti adminisztrációjának vezetője. Az ET képviselője találkozott a csecsen kormány vezetőivel is, továbbá Iván Babicsevel, a köztársaság katonai parancsnokával. Figyelemre méltó, hogy tegnap több bírósági per is kezdődött Csecsenföldön orosz katonák által elkövetett bűncselekmények ügyében, köztük egy rosztovi bíróság elé állt Jurij Budanov ezredes is, aki egy éve megfojtott egy 18 éves csecsen lányt. Csecsen források arról számoltak be, hogy Rosni-Csu faluban a helyi lakosok újabb tömegsírra bukkantak egy olyan területen, ahol koráb­ban orosz egység állomásozott. Fegyver robbant a Kurszkon A Barents-tengeren tavaly augusztusban katasztrófát szenvedett Kurszk orosz atom-tengeralattjáró egyik had­nagya utolsó feljegyzésében arról számolt be, hogy a tor­pedókamrában tárolt fegyverek egyikének véletlen felrob­banása idézte elő a tragédiát. Ezt a levelet azonban az orosz hatóságok azóta sem hozták nyilvánosságra. A francia saj­tó a napokban több ízben is hírt adott az elhallgatott levél­ről, amely egyértelműen cáfolni látszik a baleset bekövet­kezéséről eddig vallott hivatalos orosz álláspontot. Tűzharc a biztonsági övezetben Szakadár albán fegyveresek tegnap reggel ismét tüzet nyi­tottak a Koszovó menti biztonsági övezet szerbiai peremén fek­vő Lucane falunál a szerb biztonsági erőkre, egy rendőr megse­besült — közölték szerb források. A tájékoztatási központ sze­rint a reggeli támadást követően a szakadárok később kézi grá­nátvetőkkel, légvédelmi géppuskákkal és gyalogsági fegyve­rekkel ismét tüzet nyitottak a biztonsági erőkre. Az újabb fegy­veres incidens egy nappal azután történt, hogy a NATO kül­ügyminiszterei kedden Brüsszelben készségüket fejezték ki a biztonsági övezet fokozatos és feltételekhez kötött szűkítésére. Nyomozás Milosevic ellen A belgrádi ügyészség vezetője rendőrségi nyomozást rendelt el Slobodan Milosevic ellen — ez az első olyan hivatalos jogi lépés, amely elvezethet a volt jugoszláv ál­lamfő letartóztatásához. A Beta hírügynökségen keresztül közzétett nyilatkozata szerint az ügyész ki akarja vizsgáltat­ni, igazak-e azok a jelentések, amelyek szerint Milosevic tavaly kétszáz kilogramm aranyat juttatott ki az országból. Kucsma sáros A Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) által elvégeztetett vizs­gálatok szerint „rendkívül kicsi” a lehetősége annak, hogy a Mikola Melnicsenko tartalékos biztonsági tiszt által az ukrán elnöki hivatalban készített hangfelvételek hamisítvá­nyok. A felvételekről Molnicsenko azt állította, hogy az elnöki hivatal díványa alá rejtett digitális diktafonnal készí­tette. A hangfelvétel állítólag Leonyid Kucsma elnök és más magas állású személyek beszélgetéseit tartalmazza,­­és bizonyítékul szolgál arra, hogy az államfő adott utasítást Georgij Gongadze ellenzéki újságíró „eltávolítására”. Bulgária elébb jutott Tizenegy évvel a kommunista rendszer bukása után nyilvá­nosságra hozzák Bulgáriában az egykori titkos ügynökök név­sorát. Az örről szóló törvényt, amely egy 1997-es rendelkezés módosítása, a kormányzó Demokratikus Erők Szövetsége elő­terjesztésére tegnap fogadta el a bolgár parlament. Ennek értel­mében a törvényhozás öt évet ad egy bizottságnak, hogy „vitathatatlan módon” derítse ki az igazságot a megmaradt dossziék alapján. Végül egy másik bizottság feladata lesz a publikálás a jelenlegi titkosszolgálattal egyetértésben. Nem hozzák nyilvánosságra azokat, akik ma is szolgálatban álla­k, hacsak nem vettek részt „erőszakos, cstroma cselekedetekben”. 2000. MÁRCIUS 1.

Next