Háromszék, 2001. július (13. évfolyam, 3299-3324. szám)
2001-07-16 / 3311. szám
NĂSTASE A STÁTUSTÖRVÉNYRŐL Időszerűtlen előírások Adrim Năstase miniszterelnök szerint a magyar státustörvény olyan új koncepciót vezet be a nemzeti kisebbségek védelméről szóló európai elvárásokba, amely megváltoztatja az Európai Bizottság vonatkozó keretegyezményének alapját jelentő filozófiát — hangsúlyozta a román miniszterelnöki hivatal sajtóközleménye. a román aggodalmak azokkal az előírásokkal kapcsolatosak, amelyek területen kívüli, Romániában történő végrehajtását feltételezik olyan eljárásokkal és olyan területeken, amelyek túllépnek az európai normák és elvek, valamint az alapszerződés keretein. A miniszterelnök szerint a törvény olyan előírásokat tartalmaz, amelyek nem időszerűek a Romániában élő magyar nemzetiségű állampolgárok jogainak tiszteletben tartását illetően, ellentétben állnak a mai román társadalom valóságával és összetartó erejével. A román hatóságok lehetetlenné teszik a magyar státustörvény végrehajtását Románia területén, ha Magyarország nem veszi figyelembe Románia és a nemzetközi közösség álláspontját jelentette ki tegnap Gheorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke. A Szociáldemokrata Párt szenátora úgy vélekedett, hogy nem lehet tárgyalásnak nevezni a román és a magyar külügyminiszter Snagovban tartott pénteki megbeszélését. Csak egy nem hivatalos találkozó volt, amelyen mindkét fél a maga álláspontját ismertette. A magyar külügyminiszter látogatása sokkal inkább a világ szemébe szúrt porhintésnek tekinthető, Magyarország jó szándékát volt hivatott mutatni, hogy a törvényt alkalmazhassák fogalmazott a szenátor. Leszögezte, hogy a jelenlegi helyzetben Románia a nemzetközi nyomásra is számít, amely nyomás véleménye szerint már érezhető abban, hogy az Európai Parlamenti külügyi bizottsága módosító javaslatot fűzött a készülő magyar országjelentéshez. (MTI - mel) A Năstase és Martonyi János magyar külügyminiszter találkozójáról kiadott nyilatkozat szerint a megbeszélésen megerősítést nyert az a szándék, hogy továbbra is fejleszteni kívánják a két ország partnerségi viszonyát, beleértve a magas szintű politikai párbeszédet. Románia érdekelt abban, hogy az 1996-ban kötött politikai alapszerződés szellemében valósítsa meg kapcsolatát Magyarországgal. A Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló státustörvénnyel kapcsolatban Adrian Năstase kijelentette: Máról holnapra Hiába döngetünk kaput, falat? Aki a román diplomácia önkielégítő riszálásait értelmezni akarja, annak vissza kell nyúlnia az egyik legrégebbi román jövevényszavunkhoz, a //V.vtb hoz, amely csak a magyar nyelvben vált rosszallóan ragacsos értelművé. Eredetije, a ,,fedor" legényt jelent, a magyarban viszont nyegle, fennhéjázóan legénykedő az értelme. A politikai cirkuszi porond napirendjén tartott magyar státustörvény kapcsán kialakult béka-egér harc kiváló alkalmat nyújt ennek tanulmányozására. Figyeljük meg ezt a politikai csuszómászóságot. A román fél minden lehető és lehetetlen nemzetközi fórumon veri félre a faharangot az említett törvény kapcsán. Geoană külügyminiszter javaslatosdi játékának megfelelő előkészítése után ironikusan gyanús cikkek jelennek meg nyugati lapokban arról, hogy a magyarok vérvizsgával akarják majd a faji hovatartozást megállapítani a gránicott stb., szóval, a terep megfelelőnek vélt becserkészése után előállnak a státustörvényt pusztító bomba ötletekkel, az ET vizsgáltassa meg a magyar státustörvényt önmagában. A magyar diplomácia kényszerhelyzetben Martonyi János külügyminiszter révén más javaslatot terjeszt elő: vizsgálják meg a határokon kívül élő nemzetiségeknek és etnikai csoportoknak nyújtott anyaországi kedvezményeket és támogatásokat minden keleteurópai államra kiterjesztve, s tekintsék át a most készülő, ilyen jellegű törvénytervezeteket is. Nyilvánvaló, hogy a román kezdeményezés ekképpen önmaga ellen sül el, mert ki fog derülni, hogy a hangját leginkább rezegtető panaszos már rég ennél lényegesebb kedvezményekkel ajnározza magához a határokon kívüli atyafiságot, s nyújt kedvezményeket a magyaron kívül más nemzetiségeknek. Azokban az esetekben is, amikor ezek nem óhajtják már ezt a segítséget (moldovánok, Timok-völgyi vlahok s általában a Balkánon élő aromászok)." És a román bakafántoskodást hogyan interpretálják belföldön? Természetesen, diadalként. A kudarcélmény fogalma nem lévén ismeretes mindig győztünk, a legjámborabb, legbékésebb, a legeslegeslegebbek voltunk/vagyunk , itthon az istenadta néppel nagy diadalként etetik meg az európai közszereplést a státustörvény dolgában. A kopott szőrű rókaság netovábbja, hogy a nyugat-európai politikusok kicsikart nyilatkozatait is félremagyarázzák, ha a belföldi politikai piacgazdaság úgy kéri. Ezekben a stesúros fogásokban együtt jeleskedik államelnök, kormányfő és az utánfutók serege. Martonyi Snagovon most kijelentette, hogy a magyar fél a státustörvény alkalmazásának mikéntjéről hajlandó csak tárgyalni, sorra megcáfolva a kabátujjból előráncigált román nehezményezéseket. Mindebbe hogyan kóstoltatnak bele a dicsőség-, erény- és hazafisággyártó műhelyekben? A Ziua reflexiójának félelmében olvashatjuk: A budapesti diplomácia vezetője, Martonyi János hiába döngette Bukarest falait. (Azzal a történelmi képtelen képpel most ne foglalkozzunk, hogy a metaforának igen rossz a talapzata, mert voltak-e Bucur városa körül egyáltalán falak?) A főcím ezután csattan, mint a béresostor a cirkuszi porondon: Románia semmiféle engedményre nem hajlandó a magyar törvényt illetően. Kell-e ennél több a román kebelnek? Hát ne legyen büszke, amikor Geoană külügyminiszter Martonyit s Magyarországot kioktatja európaiságból? És van-e nagyobb győzelem annál, mint az, hogy a státustörvényt ez egyébként új elem majd a magyar európai EU csatlakozási tárgyalások befejezése után kezdjék megvitatni? (Még szerencse, hogy nem a román tárgyalások végét kell kivárni.) Năstase kormányfő ezt még megtoldja azzal, hogy nemzetközi jogászoknak kell megvizsgálniuk a magyar státustörvényt, mert az európai standardok új felfogásáról van szó, s ha ezt elfogadhatónak tartják, akkor minden európai országban alkalmazni kell. A csűréscsavarás nagymesterei akár az űrkutatás problémáival is összekapcsoltathatják azt, hogy a zsákmányként nemzeti karanténban tartott magyarok kaphatnak-e szeretetcsomagot. Sylvester Lajos KISÉS NAGYÉRETTSÉGI A második lehetőség Augusztusban újra megpróbálkozhatnak a képességvizsgával, illetve érettségivel azok, akiknek eddig nem sikerült (nem csak idén végzettek, hanem a szakiskolások stb. is). A képességvizsgára augusztus 15 17., az érettségire augusztus 23 27. között lehet feliratkozni, szigorúan abban az iskolában, ahol a pályázó a nyolcadik, illetve tizenkettedik (tizenharmadik) osztályt végezte. A vizsgák színhelye már eldőlt: az érettségit mindenki számára a sepsiszentgyörgyi Mezőgazdasági Iskolacsoportban szervezik meg, a képességvizsgákat öt központban: Sepsiszentgyörgyön (összesen 200 gyermeknek) a Váradi József, a 6-os általános (ide osztották be a 40 barátit is) és a Nicolae Colan iskolákban, Kézdivásárhelyen a Gábor Áron Iskolaközpontban (ide jön a kovásznai 60 diák is) és Bodzafordulón az 1-es Általános Iskolában (145 gyermeknek). A dolgozatok javítása három (két sepsiszentgyörgyi és egy kézdivásárhelyi) líceumban folyik majd. Az augusztusi képességvizsga első eredményeit augusztus 25-én, a fellebbezések utáni véglegeset augusztus 27-én teszik közzé. Az érettségi jegyeket augusztus 26-án, végleges eredményét 29-én függesztik ki. (demeter) llis/csíra: 2500 lej, előfizetőknek: 17,11 lej ;$;$ 11. s/ái( Sepsis/.csilisyök"), 12001. július 10., INKITÓ Naponta szépül, csinosul és változatos virágokkal pompázik a kézdivásárhelyi Gábor Áron téren levő park. A városüzemeltetési osztály munkatársainak köszönhetően idén több ezer, szebbnél szebb szalia, petúnia, lageles és begónia került az ágyásokba. A főtéri virágokat a polgármestri hivatal saját kertészetében magról termesztették. A park gondozója Varga János, a kertészet alkalmazottja. Sajnos, felelőtlenek lopják a virágokat, a kóbor ebek pedig kitapossák a növényeket. A hiányos ágyásokat rendszeresen újraültetik — tudtuk meg Szováti Jánostól, a városüzemeltetési osztály helyettes vezetőjétől. (Sociom) TURISZTIKAI INFORMÁCIÓS IRODA Nyitva az ajtó Az alig pár hónapja működő sepsiszentgyörgyi turisztikai információs irodában a szó közvetlen, de átvitt értelmében is nyitva az ajtó. A „gyakornokságát” végző Tour Info szóban és írásban, élőben és elektronikusan ingyen ad turisztikai információt mindazoknak, akik igénybe veszik szolgáltatásait. Ottjártunkkor Ferencz János málnásfürdői panziója számára gyűjtött be újabb információkat. Elmondása szerint már néhány csoport lefoglalta a helyet, de korántsem beszélhet telt házról. Perpits Zsuzsa irodavezető naprakész információkkal szolgál a megyében már működő „margarétás” házakról (a panziók esetében nem csillaggal, hanem margarétával jelölik a minőséget) bárkinek, aki felkeresi a városházán április óta működő irodát. (Ferencz) (folytatása a 2. oldalon) Turkálók alkonya? Aki használt cipőt, babaholmit, fehérneműt kíván venni, ne halogassa egy esetleges jobb reményében, már csak pár napig teheti. Egy márciusi kormányrendelet értelmében ugyanis e hónap végétől tilos a felsorolt holmik behozatala, eladása, de még ajándékozása is. Ezeket egészségre veszélyes árunak minősítette a kormány. Turkálóink választékából csak a ruhanemű marad, de az fertőtlenített állapotban, mikrobiológiai és mikológiai bizonylattal megspékelve. A fogyasztók érdekeire hivatkozó rendelet kezdeményezője a környezetvédelmi miniszter volt, akit márciusban még senki sem vett komolyan (véltük, hogy a tiszai ciánszennyezésről akarja elterelni a figyelmet), de a nevetséges gondolat testet öltött, és bár állítólag védeni akar, valójában súlyos csapást jelent a vásárlókra, elsősorban a legszegényebbekre. Hogy pontosan mekkorát, arról Pálosy László sepsiszentgyörgyi vállalkozót, nagybani használtruha-kereskedőt kérdeztük. - A cipőeladás mintegy fele volt a turkálók forgalmának, mert amióta a szegénység még mélyebbre ment, inkább lábbelit vettek az emberek, hiszen ruhát lehet foltozni, de a cipőt javítani sokkal nehezebb, és újra egyre kevesebbnek telik. Na és a gyermekholmi: mindenki tudja, az új milyen drága, a használtak 90%-a ellenben pamut, kitűnően fertőtleníthető; a kórházban sem újba csomagolják az újszülötteket, s eddig is kimosta ki-ki, amit a turkálóból hazavitt. Most ezekkel a családokkal mi lesz, miből fognak öltözködni, mikor drágul a villany, a hőenergia, minden? Abszurdum ez az egész törvény. (demeter) (folytatása a 2. oldalon) Hétfői Sport