Háromszék, 2001. augusztus (13. évfolyam, 3325-3351. szám)

2001-08-14 / 3336. szám

KÖZÉLET SZARVASMARHA-TENYÉSZŐK EGYESÜLETE Barátos a központ A kezdi­vásárhelyi bíróságon bejegyezték a megyei szarvas­marha-tenyésztők egyesüle­tét, melyet a barátosi, bölöni, kom­ollói, kovásznai, mikóújfalusi, nagypataki, ozsdolai, székelytamásfalvi, szitabodzai, szörcsei, tálpataki (Floroaia) és zabolai tag­­szervezetek idén április 27-én hoztak létre. Az alakuló közgyűlésen a tagszervezetek Gazda Jó­zsef barátosi agrármérnököt válasz­tották a megyei egyesület elnökévé. Érdeklő­désünkre elmondta: azonkívül, hogy elnök­ké választották, Barátost az a nagy megtisz­teltetés is érte, hogy itt lesz a háromszéki szar­vasmarha-tenyésztők érdekvédelmi egyesüle­tének a székhelye. E célra a polgármesteri hivatal biztosít helyiséget, irodai bútorokkal és számítógépekkel való felszerelését a svájci kormány a REBIAT-program kereté­ben 3000 frankkal támogatja. Az egyesület az érdekvédelmi munka tejfeldolgozókkal való ártárgyalások stb. e­mellett szak­tanácsokkal segíti a gazdákat, ugyanakkor lehetőséget teremtenek, hogy az állat­­állomány javítása terén elért eredményeket a gazdák bemutathassák kiállításokon. Ebben az évben több településen rendeznek szar­vasmarha-kiállítást, a barátosira szeptember 9-én kerül sor. (b. j.) FOGYASZTÓVÉDELEM Hiányos garancialevelek Kerékpárok, gépkocsik, háztar­tási gépek forgalmazását ellenőriz­te július 20-a és augusztus 8-a kö­zött a megyei fogyasztóvédelmi hi­vatal. Az összegező jelentés szerint hat biciklikereskedő közül négy nem mellékelt román nyelvű hasz­nálati utasítást az áru mellé, és ami nagyobb baj: hiányosak voltak a ga­rancialevelek is. Ezért összesen 2,25 millió lej bírságot róttak ki. Hason­ló a helyzet az új autók eladásánál: a megvizsgált háromból két cégnél hiányos garancialeveleket találtak, amiért összesen kétmillió lejre bün­tettek. A villamos háztartási gépek eladását öt egységben ellen­őrizték, ebből három kereskedőnél és egy szolgáltatónál észleltek ki­hágásokat: hiányos vagy nem román nyelvű használati utasí­tásokat, karbantartási papírokat; mindezekért összesen 1,4 millió lej­jel büntettek. Lakossági panasz nyo­mán lefüleltek egy, a címkén sze­replő adatnál (70% alkohol) sokkal hígabb (valós alkoholtartalom 11,13%) kékszeszrakományt: a gyártó neve ismeretlen (ez is sza­bályellenes), de azonosítás végett közölték, hogy a hamis terméket a Nerva kft. palackozta. (demeter) 2001. AUGUSZTUS 14. MEZŐGAZDASÁG­i Ára alatt vásárolnák a búzát Bagoly Tibor, a megyei mezőgazdasági hivatal igaz­gatója úgy véli, igen jó ütem­ben halad az aratás a megyé­ben. A földeken 369 arató­­cséplő, 181 kévekötő gép dol­­­gozik, 2038 traktor és után­futó szállítja a termést. Az utolsó összesített adatok sze­rint a búzaföldek 42 százalé­káról, azaz több mint 7800 hektárról aratták le a gabonát, ennek öt százalékát a terme­lők átadták a fogyasztási alap­nak, 1045 tonna marad vető­magnak. A búzaeladási kedv nem túl nagy a termelők kö­rében, mert a termelési, szál­lítási, raktározási költségek kilónként elérik a 3200— 3400 lejt, míg a gabonafelvá­sárlási piacot kézben tartó nagybani kereskedők csak a kormány által garantált ár alatt hajlandók vásárolni tudtak meg a szakigazgató­ság vezetőjétől. (I.) Szabályozták a kölöncöt Ilie Sârbu mezőgazdasági miniszter aláírta a juhász­kutyák koloncát szabványosító határozatot. Arról a botdarabkáról van szó, amit azért kötnek a nyájőrző ebek nyakába, hogy ne tudjanak vadat fogni. A ren­delkezés szerint a kölönc hengeres formájú, kemény­fából esztergált eszköz, átmérője három, hossza har­minc centiméter. Láncon kell a kutya nyakörvéhez köt­ni, mégpedig úgy, hogy a térdízületei alá érjen. A ren­delet végrehajtásáról az ország 16 vadászati központja gondoskodik, amelyeknek feladata a juhászok előze­tes felvilágosítása is. Az engedetleneket ha kutyáik kárt okoznak a vadállományban , vadorzásért fogják beperelni (ezért legtöbb 25 millió lejes bírság vagy 1— 3 évi börtön szabható ki). A kölönc kötelezővé tételét az 1996-ban megszavazott vadászati törvényben szö­gezték le; ugyanitt büntetést írtak elő az erdőőrök által szabálytalannak minősített kölöncökért. (1.) Gelencei faluturizmus Gelence azon kevés felsőháromszéki falvak egyike, ahol spontán módon, pár lelkes család kezdeményezésére be­indult és jól működik a faluturizmus. Az egyesület hivatalos bejegyeztetését most intézik, Szakács Tibor községi polgármester messzemenően támogatja a civil kezdeményezést. Egyelőre a gelenceiek nem csatlakoztak a Daragus Attila által vezetett, a faluturizmus fellendítését vidékünkön is felvállaló egyesülethez, a nemrég Sepsiszentgyörgyön megnyitott Tourinform irodával építettek ki immár jól működő kapcsolatot, Kinta Magdolna magánvállalkozót, az ideiglenes vezetőség egyik tagját arra kértük, beszéljen a gelencei faluturizmusról. A gelencei faluturizmus három évvel ezelőtt indult, akkor fogadtuk az első vendégeket. Hat-hét család fogott össze és döntötte el, hogy nekivág ennek az ismeretlen „vi­lágnak”. Jelenleg már huszonkét család csatlakozott hozzánk. A lakások osztályozása és a szükséges engedélyek kiváltása most van folyamatban. Elsősorban magyarországi csoporto­kat fogadunk. Tavaly nyolc csoportot láttunk vendégül, idén eddig már hatot, és még tart a nyári turistaidény. Vendégeink nagyon elégedetten távoznak, hazatérésük után telefonálnak vagy levélben köszönik meg a vendéglátást, ami, valljuk be őszintén, jólesik. A visszajáró vendégek ragaszkodnak ahhoz, hogy megszokott helyükön szállásoljuk el őket. Min­dent megteszünk, hogy nagyon jól érezzék magukat. El­sősorban a háromszéki táj, történelmi nevezetességei érdeklik őket, de olyan csoport, család is akad, amely erdei kirándulást óhajt. Számukra esztenalátogatást iktatunk a programba. A magyarországi vendégeken kívül négy francia cso­portot is fogadtunk gazdag és változatos programmal: er­dőtúra, esztenalátogatás, szénakészítés, cséplés... Népi mesterekhez is elvisszük őket, elsősorban a zsindelykészí­­tést, kosárfonást, szövést, kürtőskalácssütést, disznóvá­gást követik nagy érdeklődéssel. Eddig télen még nem fogadtunk vendégeket, de a következőre lovas szánkózást is ajánlunk. Programunkat a franciák már elfogadták. 2002. január 1s 12-én hatvanfős francia csoport érkezik Gelencére. A franciák nagyon ragaszkodnak ahhoz, hogy élő zenével és székely néptánccal fogadjuk őket. Az étkez­tetés a reggeli és az estebéd mellett a székely kömé­nyes pálinka, egy pohár jó minőségű házibor és száraz sü­temény szerepel minden vendéglátó menüjében. A francia vendégek közös vacsorát kérnek, élő népzene mellett sze­retnek mulatni. Mi kimondottan székely ételeket készítünk. Megfigyeltük, hogy a franciák nagyon szeretik a gyümöl­csöt, az nem hiányozhat az asztalról. Reggelire különféle lekvárt, mézet, tejeskávét vagy teát kérnek. A hideg-meleg vizet állandó jelleggel igénylik, és ahhoz is ragaszkodnak, hogy külön bejáratú szobájuk legyen, ne a családokon át­járva érjék el a fürdőszobát. Úgy látom, nekünk a jövőre nézve szükségünk van a falu­turizmusra, ennek van fejlődési perspektívája. A vendégfo­gadó családokkal abban egyeztünk meg, hogy a befolyt jöve­delmet befektetjük, még jobb feltételeket teremtünk. Jövő év elején vásárokon, kiállításokon is részt szeretnénk venni, hogy ismerjenek meg, tudjanak rólunk. Egy internetoldalra és jó minőségű szórólapokra is gondoltunk, ahol az általunk felkínált szolgáltatásokat ismertetnénk. A faluban többen érdeklődés­sel követik a faluturizmust. Aki be akar lépni, és teljesíti a feltételeket, minden további nélkül tagja lehet egyesületünk­nek. Én jelen pillanatban legalább tizenöt magyarországi családdal vagyok levelező kapcsolatban. Érdemes ezzel fog- lalkozni, van ennek jövője... Lejegyezte: Sochom István Süllővel sültelenkedni Kármentő Tatán van már negyedszá­zada annak, hogy a besenyői víztározóba süllőt telepítet­tünk. Az embrionált ikrafürtöket a brassói horgászegyesület hordókban szállította, s mi Antal Lászlóval az árapataki hódfalusi megyehatárnál vártuk a brassói kollégákat, hogy a számunkra hozott ivadékot átvegyük és azonnal a tóhoz szállítsuk. A szállítmány késett, mikor megérkezett, lehangolva állapítottuk meg, hogy a fűzfaszétkállra fü­rtökben rárakott ikrák befülledtek. Aznap délután valahol futballmeccs volt, s a szomszéd megye■ delikvensei nagy drikkereknek bizonyultak. A Giurgiu mellől hozott embrionált ikrát a Besenyői-tóban — lehetőleg a tóparttól ember által el nem érhető távolságban — műanyag tém­ákba helyezve négyméteres gyertyánoszlopokra rögzítettük. A borvizes műanyag ládák azért is alkalmasak, mert oldalaikon a víz szabadon áramlik elt. A süllőembrió pedig igen kényes portéka, a süllő ezért gondosan megtisztítja azt a helyet, ahová az ikrát lerakja, a fészket őrzi, és farkaival áldan­dó friss vizet áramodat a megtermékenyített ikrára, s elüti az ikrafolró tolvaj halakat. A süllős felsülés második felvonása az volt, hogy a műanyag ládákat takarítva ellopták. Éveken élt­­figyeltük, valami csoda folytéin nem maradt-e életben süllőiva­dék. Több év midióin jelentkeztek az első példá­nyok. Mára a süllőpopuláció ebben a tóban olyan nagy, hogy a víztározót esztendőkkel ezelőtt elárasztó keszegf­éléket mind felfalták. Ezzel nagy szolgálatot is tettek: a keszegfélék zöme gili­sztás volt. Ma tehát a té­gabb télj egyik legkiválóbb süllőstava a besenyői. A megyei horgászegyesület titkára, László Béla, finoman fogalmazva, istállószagú jelzőket használ bizonyos emberek­kel kapcsolatosan, akik éves bérlet birtokaiban vagy anélkül a­ sü­llőhorgászatban jeleskednek. (Az évi bérlet az alapenge­­d­ély mellett a Besenyői-tavon egymillió lej, a napijegy a megyei h­orgé­szegyesület tagjainak 70 000, idegeneknek 100 000 lej, a nem horgászegyesületi tagoknak 150 000 lej.) A­ horgé­szak-orvhorgászok a legnagyobb pusztítást a méreten aluli süllők kifogásával végzik. (A megengedett méret 40 cm.) De akadnak bálázók is, akiket a háló elkobzása mellett 25— 50 millió lejes bizsé­golással lehetne sújtani. Nemrég a tóból „kif­ogtak " egy elszabadult hálót, benne hallal, de — érthető módon — azóta sem jelentkezett a gazdája. A méreten aluli hal kifogása és megtartása sem elesén mulatság: 100 000 lejtől 1 500 000 lejig büntetendő. A bírságolá­sok halmozhatók, a méreten aluli hal megtartása mellé társulhat az éjjeli halászás, a megengedettnél nagyobb mennyiség megtartása, a napijegy vagy horg­­szengedély hiá­nya stb. A süllő a legdrágább csemegék közé tartozik a hal­piacon. Budapesten például több szesz forinttal drágább, mint a pisztráng (2000 Ft/kg). Valóban meg kellene becsülni, s vagy embrionált ikrát, vagy nagyobb halpéldányokat az Olt vizébe is áttelepíteni. Sylvester Lajos A Mix FM rádió olyan ren­dezvényt kerekített, melynek forróságát a többszöri zápor sem tudta enyhíteni. A hangu­lat emeléséhez természetesen a folyamban ömlő sör is hozzá­járult, a legjelesebb sörgyártók termékeiben válogathattak a szomjúzók. A sörivásban ver­senyzőknek újabb nehézséggel kellett szembenézniük, ugyan­is az adagnyi nedűt fejen állva, ráadásul szalmaszállal kellett „beszívniuk”. Lányok és fiúk egyaránt bemutathatták termé­szet adta szépségüket, előbbi­ek vizestrikó-versenyen vív­ták ki a közönség üdvri­valgását. Az erősebb nem képviselői sörpocakjuk ha­talmasságával szálltak ver­senybe. Nem hiányoztak a koncertek sem, a Bumeráng, a Mercedes Blues Band mellett fellépett Danes Annamari, Kristóf Katalin és még sokan mások. A közönség karaoke- és hangszerversenyen mu­tathatta be zenei tehetségét, emellett számos vetélkedőn csillogtathatta meg tudását. Bokor Gábor • • Esőmosta Nyár ünnepe Több ezer személyt csalogatott az Olt partjára a hét végén a negyedik alkalommal megrendezett Nyár Ünne­pe. A rendezvény fő szervezője a sepsiszentgyörgyi Mix FM rádió, társrendezőként idén a tizedik születésnapját ünneplő Ax Group is „beszállt a buliba”. 3.

Next