Háromszék, 2003. június (15. évfolyam, 3873-3897. szám)
2003-06-17 / 3886. szám
MAGYAR GONDOK AUSZTRIÁBAN • Tartós, hátrányos megkülönböztetés Ausztriában a magyarok alkotják a legnagyobb nemzeti kisebbséget, s ennek ellenére jóval kevesebb támogatást kapnak a többinél, ezért aláírásgyűjtést kezdtek, amelynek eredményét a napokban vitték el a kancellári hivatalba, s jelezték: amennyiben erőfeszítéseik nem vezetnek célra, készek akár Brüsszelbe is elmenni. Deák Ernő, az Ausztriai Magyar Szervezetek és Egyesületek Központi Szövetségének elnöke és dr. Plunk József, a Burgenlandi Magyar Kulturális Egyesület elnöke sajtóértekezleten fejtette ki: a magyar a legnagyobb kisebbség Ausztriában, s ők kapják messze a legkevesebb állami támogatást. A legutóbbi népszámlálás szerint csak a magukat magyarnak valló osztrák állampolgárok száma közel 26 000, a tartósan Ausztriában élő, de állampolgárságot még nem szerzett magyarokkal együtt a létszám 40 000 45 000 fő. Míg a magyarok támogatása schillingben számítva 4,2 millió, a következő legnagyobb nemzeti kisebbség, a horvát akiknek létszáma összesen 19 000 körüli mintegy 16 millió schillingnek megfelelő összeget kap az államtól. A támogatási összegre egyébként projektekkel kell pályázni, de egy kisebb tavaszi átutalás nyomán mindig csak őszre derül ki, mely projekteket találták a kancellári hivatalban támogatásra méltónak, s így gyakran előfordul, hogy valamilyen rendezvényt már megtartottak, mire kiderül, hogy arra támogatás nincs, így eshetett meg, hogy tavaly több százezer schillingnek megfelelő összeget kellett visszafizetni a magyaroknak panaszolták fel. A magyar tanácsadó testületek mindig csak az utolsó pillanatban tudják meg, mennyi pénzt oszthatnak szét a különböző kérelmekre, de az nem biztos, hogy végül a kancellári hivatal elfogadja a javaslatot, s a testület - amelynek üléseiről nem készül jegyzőkönyv minden igyekezet ellenére sem látja át, milyen alapon osztják el a támogatási összegeket. A tiltakozáshoz csatlakozó több mint 1800 aláíró követeli, hogy a politikusok vegyék komolyan az 1976-os nemzetiségi törvénybe foglalt kötelezettségeiket, és tegyenek konkrét lépéseket a nemzeti kisebbségek fennmaradása érdekében. Nem az a céljuk, hogy a többi kisebbség kevesebbet kapjon, hanem hogy a kormány emelje meg annyival a kisebbségeknek nyújtott, évek óta változatlan összegű, mintegy 3,8 millió eurónyi támogatást, hogy a magyarok annyit kapjanak, mint a többiek, ami szűken elegendő is lenne a kultúra fenntartásához szükséges struktúrák működtetésére. „Amennyiben a legközelebbi jövőben nem mutatkozik kedvező változás, a mindig lojális ausztriai magyaroknak nem marad más hátra, mint belenyugodni a teljes asszimilációba" mutat rá a sajtóértekezlet előtt kiadott tájékoztató, és ehhez dr. Plank József még hozzátette, hogy szükség esetén kész akár Brüsszelig elmenni. Deák Ernő elmondta: a magyarok tartós hátrányos megkülönböztetésének történelmi okai vannak, amennyiben a szocializmus éveiben nem élveztek olyan hathatós támogatást Magyarországtól, mint a szlovének és a horvátok anyaországuk, az egykori Jugoszlávia részéről. A kancellári hivatalban egyébként a küldöttségnek csupán arra volt lehetősége, hogy leadja levelét s az aláírásokat, mert az előzetes ígéretek ellenére nem akadt, aki fogadta volna őket. Kelet-Európába telepítik a menekülteket A brit kormány uniós jóváhagyással az EU határain kívülre, egy szinte titokban felépített horvátországi táborba fogja áttoloncolni azokat a menedékkérőket, akik a Balkánon és Kelet-Európán át érkeznek brit területre. Az erről beszámoló sonló kelet-európai táborok egész vasárnapi The Observer szerint fiahálózatát tervezik létrehozni. A vezető baloldali -brit hetilap a The Guardian vasárnapi társlapja úgy értesült, hogy az első ilyen tábor Zágrábtól mintegy 50 kilométerre keletre, egy Trstenik nevű falu mellett épül. A 800 személy befogadására alkalmas létesítmény egymillió fontos építési költségét az EU brüsszeli bizottsága állja. A menedékért folyamodókat Nagy-Britanniába érkezésük után azonnal átviszik a horvátországi „tranzitközpontba”, és folyamodványukat is ott fogják elbírálni. A The Observer helyszíni vizsgálata szerint a trsteniki tábor, amelyet egy használaton kívüli laktanyában alakítottak ki, már csaknem kész. A lap szerint a helyiek dühödten vették tudomásul, hogy a britek nem is tájékoztatták őket a tábor mibenlétéről. A horvát kormány szóvivője első reakcióként azt mondta,hogy „Nagy-Britannia törődjék a maga menekültjeivel”, de azóta állítólag enyhült valamelyest a zágrábi hivatalos álláspont. A közeli Rugovica város polgámestere azonban azt mondta a The Observernek, hogy a helyi lakosságot felzaklatja a menekültek érkezése. Nagy-Britanniában is bírálatok özöne fogadta a tervet. A liberális de mokrata ellenzék belügyi szóvivője szerint elfogadhatatlan és „súlyos kérdéseket” vet fel, hogy a baloldali kormány senkit nem tájékoztatott a menedékkérők kitoloncolásáról. Azonban a brit kormány a horvátországi táborra csak a hasonló térségbeli létesítmények majdani egész hálózatának próbájaként tekint. Tony Blair miniszterelnök a soros EU-elnöki posztot betöltő görög kormányfőnek a közelgő thesszaloniki csúcs előtt külön levélben vázolta fel az uniós menekültpolitika jövőjéről alkotott brit elképzelést, hogy e táborokat az EU határai mentén „ütközőövezetként” építenék ki. A valószínű befogadó országok között Oroszország, Fehéroroszország, Románia, Bulgária, Ukrajna és Albánia neve merült fel. A The Observer által megszerzett levél szerint a majdani uniós menekültpolitika második pillérét regionális védelmi zónák kialakítása képezné olyan térségekben, amelyekből különösen sok menekült érkezik. A bírálók szerint mindazonáltal ezek a tervek nem oldják meg a menekültkérdéssel összefüggő problémákat, csak olyan országokra zúdítják rá azokat, amelyek nem tudnak, mit kezdeni velük. Az oldalt MTI-információk alapján szerkesztette: Mózes László AZ ERŐSZAKHULLÁM VISSZHANGJA Saront kárhoztatják Ariel Saron miniszterelnököt kárhoztatták az izraeli—palesztin rendezésre irányuló útiterv megtorpedózásával fenyegető újabb erőszakhullámért tekintélyes európai és amerikai lapok, úgy vélve, hogy George Bush amerikai elnöknek nyomást kell gyakorolnia Izraelre. A brit Daily Mirror megállapította, hogy a Hamasz-vezető elleni irgalmatlan izraeli támadás óhatatlanul vezetett a palesztin válaszcsapáshoz. Ez a szerdai öngyilkos merénylettel megtörtént: tizenhat ártatlan izraeli fizetett érte az életével. És az izraeli megtorló csapás persze újabb halálos áldozatokkal járt. Az Il Messaggero szerint az akabai csúcson beindított útiterv sorsa befolyásolja Bush jövőjét: a békefolyamat a legjobb esetben sem zárul le 2005 előtt, de kimenetele a 2004-es amerikai elnökválasztási évben már látható lesz. A terror újabb fellángolása után Bushnak új, merészebb kezdeményezéseket kell tennie, hogy mindkét konfliktusban álló féllel újra megértesse: az amerikaiak irányítani akarják a békefolyamatot. George Bush amerikai elnök lesújtottnak látszott. Azt hitte, hogy sikerült újra békepályára terelnie a Közel-Keletet. Most döntenie kell: feladja-e béketervét, vagy a másik kézenfekvő lépést választja, és olyan változást igyekszik elérni az izraeli vezetőségben, amely elősegíti az általa és a világ által áhított békét — fejtegette az olasz lap. Saron reflexszerű katonai válasza a terrorcselekményekre a mérsékelt palesztin miniszterelnök, Mahmúd Abbász tekintélyének aláásásával fenyeget — írta a The New York Times. Az izraeli csapatok bevetése, mintha mi sem történt volna Akabában, ok nélkül rontja Abbász szavahihetőségét és Bush egész béketervének hitelét. Ha Saronnak még mindig nem világos, hogy pusztán a katonai nyomás sohasem óvhatja meg Izraelt az öngyilkos merénylőktől, akkor a Fehér Háznak mindent meg kell tennie, hogy ezt megértesse vele toldotta meg az amerikai lap. A francia Le Figaro tehetetlen vergődésről írt a Közel-Keleten. A Camp Davidben kidolgozott összes kompromisszum összeomlott. Az Oslóban, Tabában, Wye Plantationban aláírt egyezségek mind hitvány papírnak bizonyultak. Ma minden romokban hever. Az (iszlám szélsőséges) Hamasz és Jászer Arafat (palesztin elnök), a tűzzel játszó tűzoltók megerősödtek állapítja meg. Bush elnöknek konstatálnia kell, hogy elvesztette dzsókerét ebben az átláthatatlan és hamis pókerpartiban, ami az izraeli palesztin konfliktus mindig is volt. Az útiterv nélkül ugyanis a nagy hatalmú Amerika megkötözött Gulliver csupán kesergett a konzervatív lap. Az újabb erőszakhullám áldozatait siratják Tart az erőteljes ellenzéki össztűz a szabaddemokrata Magyar Bálint oktatási miniszter ellen, újabban ingatlanvásárlása került az érdeklődés középpontjába. A miniszter jogi képviselője és a tárca cáfolata ellenére a Fidesz kitart amellett, hogy Magyar Bálint „bennfentes információkkal” élve, közvetlenül azelőtt vett fel kétszer 30 millió forint kedvezményes lakáshitelt, hogy a kormány 15 millió forintra csökkentette a támogatott hitelek felső határát. Nyitrai Zsolt (Fidesz) az oktatási miniszter budaligeti háza előtt tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: „Semmiképpen sem erkölcsös, hogy az oktatási miniszter most, a kapuzárás előtt még igénybe veszi azt a felső plafonú lakáshitelt, amelyet a Medgyessy-kormány egy rendeletével eltörölt.” ❖ Az SZDSZ Országos Tanácsának szombati ülésén felszólalók többsége arra biztatta Magyar Bálint oktatási minisztert, hogy maradjon a helyén, ugyanakkor voltak olyanok is, akik úgy látták, segítené a pártot, ha lemondana közölte Kuncze Gábor. Az SZDSZ elnöke végtelenül igazságtalannak nevezte a Magyar Bálint ellen indított „támadássorozatot”, és mint mondta, az adott ügyekben a miniszter nem érintett közvetlenül. Kuncze közölte: semmiképpen nem szeretné az ügyet az SZDSZ-re rántani, „a pártnak ehhez az égvilágon semmi köze nincs”. ❖ Mindemellett az Állami Számvevőszékhez fordul a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja, hogy rendeljen el vizsgálatot az Oktatási Minisztériumnál. Ezt vasárnap jelentette be Répássy Róbert .A frakció egy, a tárca által januárban kért, a Cisco Systemmel kötött szerződéssel kapcsolatos jogi szakvélemény alapján kéri a minisztérium gazdálkodásának átvizsgálását” — közölte a képviselő. „A törvénysértő és a magyar állam számára hátrányos szerződés megkötését a szakértők nem javasolták Magyar Bálintnak” mondta a politikus. ❖ Belpolitikai vihart kavart a lisszaboni határozat. ❖ Soha egyetlen magyar ellenzéki politikus nem kezdeményezte az elmúlt tizenhárom év alatt azt, hogy egy nemzetközi szervezet határozatban ítélje el saját hazáját mondta Kovács László. A külügyminiszter arra reagált, hogy a Kereszténydemokrata Internacionálé végrehajtó bizottsága június 4-i lisszaboni ülésén a Fidesz javaslata alapján határozatban állapította meg, hogy Magyarországon a legutóbbi parlamenti választásokat követően több alkalommal sérültek az alapvető politikai és állampolgári jogok. ❖ Az emberi jogokat érintő magyarországi jogsértések elleni fellépésre kérte fel az MSZP elnökét Orbán Viktor. „Meggyőződésünk szerint a mindenkori magyar kormánynak kötelessége mindent megtennie az emberi jogok maradéktalan érvényesülése érdekében. Remélem, hogy a közöttünk meglévő elvi, eszmei, értékrendbeli különbségek ellenére ebben egyetértünk” írta Kovácsnak címzett válaszlevelében a Fidesz elnöke. ♦ Dávid Ibolya, az MDF elnöke a dokumentum kapcsán úgy nyilatkozott: az „sérti nemzeti önérzetét”. „Egyes tartalmi elemeivel egyet tudok érteni, de ezzel a formával messze nem. Nem szerencsés sem kormányon, sem ellenzékben külföldi döntőbírót keresni belpolitikai kérdésekben. Korábban is, amikor az SZDSZ és az MSZP cselekedett hasonlóan, elítéltem ezt a gyakorlatot” — jelentette ki az MDF elnöke. ❖ Garázdaság és rongálás miatt ítélt el pénteken a Paksi Városi Bíróság öt külföldi és egy magyar Greenpeace-aktivistát, akik a múlt héten az atomerőmű kapujához láncolták magukat. Az aktivistákat egy év próbára bocsátotta a bíróság, és a külföldieket — egy német, egy svájci és három osztrák állampolgárt — egy évre kitiltotta Magyarország területéről. ❖ Véget ért a 74. ünnepi könyvhét, a seregszemlére több száz kötetet jelentettek meg a magyarországi és a határon túli magyar könyves műhelyek. A legtöbb magyar írónak, költőnek nem megy jól a sora, olyannyira, hogy ezen még ilyen ünnepi alkalomkor sem tudják igazán túltenni magukat - mondta Oravecz Imre Kossuth-díjas költő az eseménysorozat nyitányán. Az írással foglalkozók szűkölködnek, nem tudják megteremteni munkájukhoz a megfelelő szellemi, testi és lelki feltételeket. A magyar írók, költők nem utaznak, nem nyaralnak, nem járnak moziba, színházba, nem képezik magukat, és leginkább nem vásárolnak könyvet — közölte. A könyvhét — szavai szerint arra emlékezteti, amire az év más időszakában sem gondol szívesen, az írók, költők nyomorúságára, kirekesztettségükre, kiszolgáltatottságukra egy olyan társadalomban, amelynek alakításába nincs beleszólásuk, s mindenben az utolsó helyre szorulnak... Magyar tükör VILÁGFIGYELŐ 2003. JÚNIUS 17.