Háromszék, 2003. június (15. évfolyam, 3873-3897. szám)

2003-06-17 / 3886. szám

MAGYAR GONDOK AUSZTRIÁBAN • Tartós, hátrányos megkülönböztetés Ausztriában a magyarok alkotják a legnagyobb nemzeti kisebbséget, s ennek elle­nére jóval kevesebb támogatást kapnak a többinél, ezért aláírásgyűjtést kezdtek, amely­nek eredményét a napokban vitték el a kancellári hivatalba, s jelezték: amennyiben erőfeszítéseik nem vezetnek célra, készek akár Brüsszelbe is elmenni. Deák Ernő, az Ausztriai Magyar Szervezetek és Egye­sületek Központi Szövetsé­gének elnöke és dr. Plunk József, a Burgenlandi Ma­gyar Kulturális Egyesület el­nöke sajtóértekezleten fejtet­te ki: a magyar a legnagyobb kisebbség Ausztriában, s ők kapják messze a legkevesebb állami támogatást. A legutób­bi népszámlálás szerint csak a magukat magyarnak valló osztrák állampolgárok száma közel 26 000, a tartósan Ausztriában élő, de állam­polgárságot még nem szer­zett magyarokkal együtt a létszám 40 000 45 000 fő. Míg a magyarok támogatá­sa schillingben számítva 4,2 millió, a következő legna­gyobb nemzeti kisebbség, a horvát akiknek létszáma összesen 19 000 körüli mintegy 16 millió schilling­­nek megfelelő összeget kap az államtól. A támogatási összegre egyébként projektekkel kell pályázni, de egy kisebb ta­vaszi átutalás nyomán min­dig csak őszre derül ki, mely projekteket találták a kancel­lári hivatalban támogatásra méltónak, s így gyakran elő­fordul, hogy valamilyen ren­dezvényt már megtartottak, mire kiderül, hogy arra tá­mogatás nincs, így eshetett meg, hogy tavaly több száz­ezer schillingnek megfelelő összeget kellett visszafizet­ni a magyaroknak pana­szolták fel. A magyar tanácsadó tes­tületek mindig csak az utol­só pillanatban tudják meg, mennyi pénzt oszthatnak szét a különböző kérelmek­re, de az nem biztos, hogy végül a kancellári hivatal el­fogadja a javaslatot, s a tes­tület - amelynek üléseiről nem készül jegyzőkönyv minden igyekezet ellenére sem látja át, milyen alapon osztják el a támogatási összegeket. A tiltakozáshoz csatlako­zó több mint 1800 aláíró kö­veteli, hogy a politikusok ve­gyék komolyan az 1976-os nemzetiségi törvénybe fog­lalt kötelezettségeiket, és te­gyenek konkrét lépéseket a nemzeti kisebbségek fenn­maradása érdekében. Nem az a céljuk, hogy a többi ki­sebbség kevesebbet kapjon, hanem hogy a kormány emel­je meg annyival a kisebbsé­geknek nyújtott, évek óta változatlan összegű, mint­egy 3,8 millió eurónyi támo­gatást, hogy a magyarok annyit kapjanak, mint a töb­biek, ami szűken elegendő is lenne a kultúra fenntartásá­hoz szükséges struktúrák működtetésére. „Amennyiben a legköze­lebbi jövőben nem mutatko­zik kedvező változás, a min­dig lojális ausztriai magya­roknak nem marad más hát­ra, mint belenyugodni a tel­jes asszimilációba" mutat rá a sajtóértekezlet előtt ki­adott tájékoztató, és ehhez dr. Plank József még hozzá­tette, hogy szükség esetén kész akár Brüsszelig elmen­ni. Deák Ernő elmondta: a magyarok tartós hátrányos megkülönböztetésének tör­ténelmi okai vannak, a­­mennyiben a szocializmus éveiben nem élveztek olyan hathatós támogatást Ma­gyarországtól, mint a szlové­nek és a horvátok anyaor­száguk, az egykori Jugoszlá­via részéről. A kancellári hivatalban egyébként a küldöttségnek csupán arra volt lehetősége, hogy leadja levelét s az alá­írásokat, mert az előzetes ígé­retek ellenére nem akadt, aki fogadta volna őket. Kelet-Európába telepítik a menekülteket A brit kormány uniós jóváhagyással az EU határain kívülre, egy szinte titokban felépített horvátországi táborba fogja áttoloncolni azo­kat a menedékkérőket, akik a Balkánon és Kelet-Európán át érkeznek brit területre. Az erről beszámoló sonló kelet-európai táborok egész vasárnapi The Observer szerint fia­­hálózatát tervezik létrehozni. A vezető baloldali -brit hetilap a The Guardian vasárnapi társlapja úgy értesült, hogy az első ilyen tábor Zágrábtól mintegy 50 kilomé­terre keletre, egy Trstenik nevű falu mellett épül. A 800 személy befoga­dására alkalmas létesítmény egymil­lió fontos építési költségét az EU brüsszeli bizottsága állja. A menedé­kért folyamodókat Nagy-Britanniába érkezésük után azonnal átviszik a horvátországi „tranzitközpontba”, és folyamodványukat is ott fogják elbí­rálni. A The Observer helyszíni vizsgá­lata szerint a trsteniki tábor, amelyet egy használaton kívüli laktanyában alakítottak ki, már csaknem kész. A lap szerint a helyiek dühödten vették tu­domásul, hogy a britek nem is tájékoz­tatták őket a tábor mibenlétéről. A hor­vát kormány szóvivője első reakció­ként azt mondta,­hogy „Nagy-Britan­­nia törődjék a maga menekültjeivel”, de azóta állítólag enyhült valamelyest a zágrábi hivatalos álláspont. A közeli Rugovica város polgám­estere azon­ban azt mondta a The Observernek, hogy a helyi lakosságot felzaklatja a menekültek érkezése. Nagy-Britanniában is bírálatok özöne fogadta a tervet. A liberális de­­ ­­ mokrata ellenzék belügyi szóvivője szerint elfogadhatatlan és „súlyos kérdéseket” vet fel, hogy a baloldali kormány senkit nem tájékoztatott a menedékkérők kitoloncolásáról. Azonban a brit kormány a hor­vátországi táborra csak a hasonló térségbeli létesítmények majdani egész hálózatának próbájaként te­kint. Tony Blair miniszterelnök a so­ros EU-elnöki posztot betöltő görög kormányfőnek a közelgő thessza­­loniki csúcs előtt külön levélben vá­zolta fel az uniós menekültpolitika jövőjéről alkotott brit elképzelést, hogy e táborokat az EU határai men­tén „ütközőövezetként” építenék ki. A valószínű befogadó országok kö­zött Oroszország, Fehéroroszország, Románia, Bulgária, Ukrajna és Albá­nia neve merült fel. A The Observer által megszerzett levél szerint a maj­dani uniós menekültpolitika második pillérét regionális védelmi zónák ki­alakítása képezné olyan térségekben, amelyekből különösen sok menekült érkezik. A bírálók szerint mindazon­által ezek a tervek nem oldják meg a menekültkérdéssel összefüggő prob­lémákat, csak olyan országokra zú­dítják rá azokat, amelyek nem tudnak, mit kezdeni velük. Az oldalt MTI-információk alapján szerkesztette: Mózes László AZ ERŐSZAKHULLÁM VISSZHANGJA Saront kárhoztatják Ariel Saron miniszterelnököt kárhoztatták az izraeli—palesztin rendezésre irá­nyuló útiterv megtorpedózásával fenyegető újabb erőszakhullámért tekintélyes euró­pai és amerikai lapok, úgy vélve, hogy George Bush amerikai elnöknek nyomást kell gyakorolnia Izraelre. A brit Daily Mirror megállapította, hogy a Hamasz-vezető elleni irgalmatlan izraeli támadás óhatatlanul vezetett a palesztin válaszcsapáshoz. Ez a szerdai öngyilkos merénylettel megtörtént: tizenhat ártatlan izraeli fizetett érte az életével. És az izraeli megtorló csapás persze újabb halálos áldo­zatokkal járt. Az Il Messaggero szerint az akabai csú­cson beindított útiterv sorsa befolyásolja Bush jövőjét: a békefolyamat a legjobb eset­ben sem zárul le 2005 előtt, de kimenetele a 2004-es amerikai elnökválasztási évben már látható lesz. A terror újabb fellángolása után Bushnak új, merészebb kezdeményezéseket kell tennie, hogy mindkét konfliktusban álló féllel újra megértesse: az amerikaiak irányí­tani akarják a békefolyamatot.­­ George Bush amerikai elnök lesújtottnak látszott. Azt hitte, hogy sikerült újra békepályára terelnie a Közel-Keletet. Most döntenie kell: feladja-e béketervét, vagy a másik kézen­fekvő lépést választja, és olyan változást igyekszik elérni az izraeli vezetőségben, amely elősegíti az általa és a világ által áhí­tott békét — fejtegette az olasz lap. Saron reflexszerű katonai válasza a ter­rorcselekményekre a mérsékelt palesztin mi­niszterelnök, Mahmúd Abbász tekintélyé­nek aláásásával fenyeget — írta a The New York Times. Az izraeli csapatok beveté­se, mintha mi sem történt volna Akabában, ok nélkül rontja Abbász szavahihetőségét és Bush egész béketervének hitelét. Ha Saronnak még mindig nem világos, hogy pusztán a katonai nyomás sohasem óvhat­ja meg Izraelt az­ öngyilkos merénylőktől, akkor a Fehér Háznak mindent meg kell ten­nie, hogy ezt megértesse vele toldotta meg az amerikai lap. A francia Le Figaro tehetetlen vergődés­ről írt a Közel-Keleten. A Camp Davidben ki­dolgozott összes kompromisszum összeom­lott. Az Oslóban, Tabában, Wye Plantationban aláírt egyezségek mind hitvány papírnak bizo­nyultak. Ma minden romokban hever. Az (isz­lám szélsőséges) Hamasz és Jászer Arafat (pa­lesztin elnök), a tűzzel játszó tűzoltók megerő­södtek állapítja meg.­­ Bush elnöknek konstatálnia kell, hogy elvesztette dzsókerét ebben az átláthatatlan és hamis pókerpartiban, ami az izraeli palesztin konfliktus mindig is volt. Az útiterv nélkül ugyanis a nagy hatalmú Amerika megkötözött Gulliver csupán­­ ke­sergett a konzervatív lap. Az újabb erőszakhullám áldozatait siratják Tart az erőteljes ellenzéki össztűz a szabaddemok­rata Magyar Bálint oktatási miniszter ellen, újabban ingatlanvásárlása került az érdeklődés középpontjá­ba.­­ A miniszter jogi képviselője és a tárca cáfolata ellenére a Fidesz kitart amellett, hogy Magyar Bálint „bennfentes információkkal” élve, közvetlenül azelőtt vett fel kétszer 30 millió forint kedvezményes lakáshi­telt, hogy a kormány 15 millió forintra csökkentette a támogatott hitelek felső határát. Nyitrai Zsolt (Fidesz) az oktatási miniszter budaligeti háza előtt tartott sajtó­tájékoztatóján úgy fogalmazott: „Semmiképpen sem erkölcsös, hogy az oktatási miniszter most, a kapuzá­rás előtt még igénybe veszi azt a felső plafonú lakáshi­telt, amelyet a Medgyessy-kormány egy rendeletével eltörölt.” ❖ Az SZDSZ Országos Tanácsának szom­bati ülésén felszólalók többsége arra biztatta Magyar Bálint oktatási minisztert, hogy maradjon a helyén, ugyanakkor voltak olyanok is, akik úgy látták, segíte­né a pártot, ha lemondana közölte Kuncze Gábor. Az SZDSZ elnöke végtelenül igazságtalannak nevezte a Ma­gyar Bálint ellen indított „táma­dássorozatot”, és mint mondta, az adott ügyekben a miniszter nem érintett közvetlenül. Kuncze közölte: semmikép­pen nem szeretné az ügyet az SZDSZ-re rántani, „a pártnak ehhez az égvilágon semmi köze nincs”. ❖ Mindemellett az Állami Számvevőszékhez fordul a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja, hogy rendeljen el vizsgálatot az Oktatási Minisztériumnál. Ezt vasárnap jelentette be Répássy Róbert .A frakció egy, a tárca által januárban kért, a Cisco Systemmel kötött szerződéssel kapcsolatos jogi szakvélemény alapján kéri a minisztérium gazdálkodásának átvizsgálását” — közölte­ a­ képviselő. „A törvénysér­tő és a magyar állam számára hátrányos szerződés meg­kötését a szakértők nem javasolták Magyar Bálintnak” mondta a politikus. ❖ Belpolitikai vihart kavart a lisszaboni határozat. ❖ Soha egyetlen magyar ellen­zéki politikus nem kezdeményezte az elmúlt tizenhá­rom év alatt azt, hogy egy nemzetközi szervezet hatá­rozatban ítélje el saját hazáját mondta Kovács Lász­ló. A külügyminiszter arra reagált, hogy a Keresztény­demokrata Internacionálé végrehajtó bizottsága júni­us 4-i lisszaboni ülésén a Fidesz javaslata alapján ha­tározatban állapította meg, hogy Magyarországon a legutóbbi parlamenti választásokat követően több al­kalommal sérültek az alapvető politikai és állampolgári jogok. ❖ Az emberi jogokat érintő magyarországi jog­sértések elleni fellépésre kérte fel az MSZP elnökét Orbán Viktor. „Meggyőződésünk szerint a minden­kori magyar kormánynak kötelessége mindent meg­tennie az emberi jogok maradéktalan érvényesülése érdekében. Remélem, hogy a közöttünk meglévő elvi, eszmei, értékrendbeli különbségek ellenére ebben egyetértünk” írta Kovácsnak címzett válaszlevelé­ben a Fidesz elnöke. ♦­ Dávid Ibolya, az MDF elnöke a dokumentum kapcsán úgy nyilatkozott: az „sérti nemzeti önérzetét”. „Egyes tartalmi elemeivel egyet tudok érteni, de ezzel a formával messze nem. Nem szerencsés sem kormányon, sem ellenzékben külföldi döntőbírót keresni belpolitikai kérdésekben. Korábban is, amikor az SZDSZ és az MSZP cselekedett hasonlóan, elítéltem ezt a gyakorlatot” — jelentette ki az MDF elnöke. ❖ Garázdaság és rongálás miatt ítélt el pénteken a Paksi Városi Bíróság öt külföldi és egy magyar Greenpeace-aktivistát, akik a múlt hé­ten az atomerőmű kapujához láncol­ták magukat. Az aktivistákat egy év próbára bocsátotta a bíróság, és a külföldieket — egy német, egy svájci és három osztrák állampolgárt — egy évre kitiltotta Ma­gyarország területéről. ❖ Véget ért a 74. ünnepi könyv­hét, a seregszemlére több száz kötetet jelentettek meg a magyarországi és a határon túli magyar könyves műhelyek. A legtöbb magyar írónak, költőnek nem megy jól a sora, olyannyira, hogy ezen még ilyen ünnepi alkalomkor sem tudják igazán túltenni magukat - mondta Oravecz Imre Kossuth-díjas költő az eseménysorozat nyitányán. Az írással foglalkozók szűkölködnek, nem tudják megteremteni munkájukhoz a megfelelő szellemi, testi és lelki feltételeket. A magyar írók, költők nem utaznak, nem nyaralnak, nem járnak moziba, színházba, nem képezik magukat, és leginkább nem vásárolnak könyvet — közölte. A könyvhét — szavai szerint arra emlékezteti, amire az év más időszakában sem gondol szívesen, az írók, költők nyomorúságára, kirekesztettsé­gükre, kiszolgáltatottságukra egy olyan társadalomban, amelynek alakításába nincs beleszólásuk, s mindenben az utolsó helyre szorulnak... Magyar tükör VILÁGFIGYELŐ 2003. JÚNIUS 17.

Next