Háromszék, 2005. május (17. évfolyam, 4456-4479. szám)

2005-05-17 / 4467. szám

KÖZELET JOVOT KÉRNEK A SZAKSZERVEZETEK !És mi lesz, ha minden bezár? Megyénk súlyos gondjait, a munkanélküliséget, az elszegényedést, az évek óta megállíthatatlan hanyatlást, az összehangolt fejlesztési tervek hiányát kérték szá­mon a megyevezetőktől — prefektustól és megyei tanácstól — a szakszervezeti tömbök, ám a tegnapi kerekasztal-megbeszélésen csak a gondok felsorolásáig jutottak. Végighallgatni is ijesztő, de belegon­dolni még rosszabb, hogy sem Sepsiszent­­györgyön, sem Kézdivásárhelyen, sem Baráton, sem Kovásznán, sem Bodzafor­dulón nem látni semmiféle reményt a fel­lendülésre, az ipar mindenütt bedöglött, vagy épp az EU-csatlakozásig húzza ki, új befektetők, vállalkozások pedig nem tűn­tek fel a láthatáron, még érdeklődő is csak mutatóban akad. Még a hátrányos hely­zetűnek nyilvánított Baráton is csak 5— 10 állásos cégek indultak, semmi olyan, ami a hatalmas munkaerő-fölösleget fel­szippantaná. Az emberek pedig olyan sze­gények, hogy egyre többen az ivóvizet sem tudják kifizetni, ami először az amúgy is elavult, sürgős felújításra szoruló szol­gáltatások ellehetetlenüléséhez vezet, az­tán pedig újabb bajokat termel. Hiszen el lehet árverezni az eladósodott családok fölül a lakást, be lehet zárni a még állami vállalatokat (pl. a köpeci bányát), de attól a gondok nem oldódnak meg, hiszen akkor ott lesznek a szállás és megélhetés nélkül maradt vidékek. Ráadásul jön a kemény uniós versenyhelyzet, ami a csatlakozás után a kis cégek nagy hányadát fogja elsodorni. Ezeknek az embereknek kell jövőt kínálni, átgondolt és életképes terveket — szögezték le a felszólalók —, ez lenne a min­den rendű és rangú vezetők feladata. Akik — ahogy a felsoroltakból is kiderül — nem nagyon jeleskednek a megoldásban. (demeter) ÓVOTT AZ NSZK A választások újraszervezését kérik Megóvta az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének tisztújító gyűléseit a Nemzeti Szabadelvű Kör (NSZK), és kérte a választások eredményeinek érvénytelenítését — jelentette be Császár Miklós, a platform elnöke. A körzeti küldöttválasztó gyűléseken és a városi el­nökválasztáson tapasztalt szabálytalanságok leírását kilencoldalas dokumentum­ba foglalták össze, és ezt el­juttatták Markó Béla szövet­ségi elnöknek, Takács Csa­ba ügyvezető elnöknek, Frund­a Györgynek, az SZKT elnökének, az SZKT jogi bizottságához, Eckstein Kovács Péternek és a szö­vetség szabályzatfelügyelő bizottságának elnökéhez, Markó Attilához. Császár elmondta, értesüléseik sze­rint az RMDSZ jogászai úgy vélekedtek, ennyire alapos és ennyi szabálytalanságot feltáró dokumentációval még nem volt dolguk, és a múlt heti találkozón Markó is megoldást, tisztázást ígért az NSZK-nak. „Az RMDSZ legfelsőbb vezetői elsősor­ban azt sérelmezték, hogyan lehetett megakadályozni, hogy bárki beiratkozzék a szervezetbe, ha vállalja an­nak célkitűzéseit” — hang­súlyozta Császár Miklós. A benyújtott óvásban az NSZK több pontban fogal­mazta meg kérését: érvényte­lenítsék a választásokat, tisz­tázzák a Polgári Kör státusát , az országos szabályzatban nem létezik a helyi csoporto­sulás fogalma, vagy kénysze­rítsék, hogy platformmá, illet­ve szakmai szervezetté váljék, vagy számolják fel­­, etikai okokra hivatkozva zárják ki a szervezetből azokat, akik a szabálysértéseket irányítot­ták és elkövették. „Arra sze­retnénk felhívni a figyelmet, nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a hatalom megszerzésé­ért bármilyen eszköz bevet­hető. Egy demokratikus szer­vezetben szabályos eszkö­zökkel kell élni” — fogalmaz­ta meg az óvás benyújtásá­nak okát Dénes István, az NSZK másik vezetője. Az NSZK június közepé­re várja az RMDSZ vezetői­nek válaszát. Leszögezték: bármi lesz az, elfogadják, és kitartanak az RMDSZ mellett. (­kas) 2005. MÁJUS 17. Moyses Mártonra emlékeztek (folytatás az első oldalról) Arany Tibor „pesti srác” elmondta: Moysest nem ismer­te, még csak nem is hallott róla addig, amíg negyven év kény­szerű száműzetése után haza­tért, s a Nemzeti Múzeum lép­csőin magát felgyújtó Bauer Sándornak emléket állítottak. Akkor szerzett róla tudomást, s határozta el, hogy az erdélyi hősnek tisztelettáblát állít. Szokoly Elek, Moyses volt is­kola- és elítélttársa barátjának írt megrendítő levelét olvasta fel, majd Török József, a Volt Politikai Foglyok Szövetségé­nek háromszéki elnöke fejtette ki gondolatait. Dr. Máthé Dé­nes, az unitárius egyház fő­gondnoka a pünkösdi ünnep­pel vont párhuzamot, s kért mindenkit, hogy ne csak a ha­lálról, hanem az életről is szól­janak, mert az is példakép, s mint ilyet, tovább kell adni a következő nemzedékeknek. Józsa Árpád Csaba volt bent- lakási szoba- és útitárs röviden, de szívből szólt barátjáról, s idézte fel néhány pillanatig alak­ját. Benkő Levente újságíró, aki a nagyajtai mártír életútját Bűn volt a szó című kötetében dol­gozta fel, Radnóti Töredékéből idézett, majd a sok talentum­mal megáldott, a nagy felfede­zőkhöz hasonlóan „haszonta­lan” dolgokkal foglalkozó Moysesről szólt. Az eseményen fellépett a Gazdag Miklós Polgári Da­loskör, Abod Csilla, Lukács Rozália és Fekete Ágnes Henri Moyses Márton-verse­­ket, Orbán Ilka és Mihály Blanka Ady Endre- és József Attila-verseket szavalt. WW­I —r*up } ^ Háromszék Pünkösd kései üzenete Akik attól tartottak, hogy idén kevesebb zarándok lesz a csíksomlyói Mária-búcsún, mint az előző eszten­dőkben, azok kellemesen megcsalódtak. Lám, van kelle­mes csalódás is, vannak még tavaszi csodák! Soha ennyi ember nem gyűlt még össze a csíksomlyói hegynyeregben, mint idén: van, aki félmilliót jóval meg­haladó tömegről beszél. S bizonyosan nem járhat messze az igazságtól. Ami még ennél is fontosabb: nem kellett magunkban imádkozni és ünnepelni, hiszen az anyaországból, a ha­tárokon túli más magyar régiókból, nyugati országok­ból soha ennyi ember nem érkezett még a székely kegy­helyre, mint idén, s ezt a sereglést csak akkor múlhat­nánk felül valószínűleg, ha egyszer maga a pápa, a szent­­atya tenné látogatását a Salvator-kápolna tövében. En­nek is eljön az ideje bizonyosan. A pünkösdi búcsúnak mégsem ez az igazi csodája és üzenete, nem a sokaság, mely önmagában nem lenne igazi érték, hanem a nemzet szem­mel látható újbóli egymásra és önmagára találása, a sza­vak összesimulása, a kezek összeérintése, ami számos Mohácsunk, Trianonunk és december ötödikénk után valódi ajándék és kegy is egyúttal. Mert pünkösd erről szól mindenekfelőtt: a megvilágoso­dásról, a jó szándékú szavak megértéséről, a szeretésről és a megérzett, újra és újra vállalt hit megváltásáról. Az idei pünkösd nagy-nagy ajándéka és felbecsülhe­tetlen értékű többlete valószínűleg abban is állt, hogy a zarándokok egy része — moldvai csángó testvéreinket hazáig kísérve — elmehetett a Bákó megyei Bekecsinbe, hogy ott részt vegyen az első moldvai csángómagyar isko­la alapkövének letételén, vállalván és bizonyítván a sors­közösség érzetét a közülünk leginkább elhagyatottakkal és elesettekkel. Igen, ez felemelő, jövőbe mutató, mert ezt javarészt önerőből cselekedtük és cselekedjük, megmu­tatván, hogy szegénységünkből is tudunk teremtően aján­dékozni s fölkarolni azokat, kik leginkább rászorulnak arra, s kiknek magyar léte óráit már sokszor meg­­számláltatottnak hittük. Most újra felcsillant a remény, hogy ez mégsem lesz így. A csíksomlyói gyülekezet haran­got is küldött az építendő rekecsini iskolának-kollégi­­umnak (a kápolna, a kistemplom sem maradhat el mellő­le!), s ez olyan gesztus volt, amilyenre példa eddig nem volt: most nem engedték haza üres kézzel a Moldvából évente ide gyalogszerrel elzarándoklókat. Eddig megtar­tó reménységgel tértek meg ők a csíksomlyói búcsúról, mert egy Magyarországról származó kisharanggal is gaz­dagabban s a bizakodással, hogy mégis lesz saját, végre anyanyelven oktató iskolájuk. Talán magyar miséik is lesz­nek rövidesen, hiszen ez is pünkösd misztériumához tarto­zik: az Ige mindenkihez az ő édes anyanyelvén kell hogy eljusson, hogy értse azt, és félre ne érthesse sohasem. Magyari Lajos Jegyzet ­ Ki kell hatnia az egész moldvai magyarságra (folytatás az A Bákótól Bukarest felé vezető főút mellett, Rekecsin határában vásárolt tizenöt hektáros telek jelenleg zabbal van bevetve. Vasárnap az itt felállított színpad közelében megszólalt a magyarországi Farkas Titusz által adomá­nyozott, a csíksomlyói búcsún megszentelt harang, az iskolaalapítást támogató hívek deszkatalapzatra helyez­ték a magukkal hozott köveket. Az iskola alapkövét Mádl Dalma hozta Esztergomból, s elmondta, hogy az elődök tapasztalatát és hitét, valamint a püspöki székvárost és az ezeréves magyar kereszténységet jelképezi. A rekecsini iskola felépítése által egy kis magyar közösség kap lehe­tőséget arra, hogy nyelvét és kultúráját megőrizve nevel­je gyermekeit — hangsúlyozta a magyar köztársasági el­nök felesége, aki az iskolaalapítókat szerető odafigyelé­séről biztosította. Benke Pál, az MCSSZ alelnöke kiemelte, szükség van arra, hogy a román nemzet pozitívan ítélje meg a magyar kisebbség törekvéseit, amelyek megvalósításához továbbra is számítanak a magyar állam erkölcsi és anyagi támogatá­sára. Vasile Ichim rekecsini polgármester reményét fejezte ki, hogy a szegény családok gyermekei nemzetiségre és felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül tanulhatnak majd a létesítendő iskolában, akik tanulmányaik végezté­vel szakismeretüket igazoló oklevelet kapnak, és ezáltal az iskola betölti a neki szánt szociális küldetést. Gabriel Berea Bákó megyei kormánymegbízott hangsúlyozta, hogy bár voltak és vannak ellenzői a csángóknak, románok és ma­gyarok ugyanannak az Európai Uniónak lesznek tagjai, ezért szemléletet kell váltaniuk. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke felemle­gette, hogy tíz évvel ezelőtt kapával és villával fogadták, első oldalról­ most pedig polgármesteri és prefektusi köszöntővel, ami azt jelenti, hogy Románia tíz év alatt sokat lépett előre. Leszögezte: ,,Brüsszelben hivatalos lett a román nyelv, itt, Bákó megyében a magyar nyelvnek is van annyi joga a hivatalosságra, az elfogadható­ságra és az elismerésre, mint a ro­mánnak Európában. ” 2001-ben az Európa Tanács Tytti Isohookana-Asunmaa javaslatára fogadta el a csángókra vonatkozó 1521-es ajánlást, így a rekecsini meghívottak között szerepelt az egykori finn ET-képviselő is, akinek levelét dr. Madaras Ágnes olvasta fel. ,,Hogyhogy nem tudtunk mi Európában rólatok korábban? Ti kértetek és erőt adtatok ahhoz, hogy elkezdjem az Európa Tanácsban azt a munkát, aminek az eredményét szeretném most itt ünnepelni veletek. Ma már Európában mindenki tud a csángókról, mindenki ismeri a csángó kultúrának legalább egy pici szeletét. Hallottak már a népmű­vészetetekről, a táncaitokról, a balladáitokról. És ti mindannyian — idézte a második vatikáni zsinat dokumentumaiból vett jelmondatát Böjté Csaba atya, aki a Béke Királynője Iskolaközpont alapkövének letételéről úgy tartja, hogy nagy lépést jelent isten országának megvalósításában. A köszöntők és szónoklatok végeztével Böjté Csaba és a jászvásári püspök küldötte megszentelte az alapkövet, majd a hazai és magyarországi résztvevők közül többen adományokat adtak át az iskola javára. A kecskeméti önkormányzat 1,5 millió forintot, a Háromszék szerkesz­tősége az építendő könyvtár rész­leges bebútorozását, berendezését ajánlotta fel. Az első moldvai magyar iskola alapkövének letételénél bábáskodó román és hazai, illetve magyarországi magyar politikusok, közéleti sze­mélyiségek nagyszámú részvételét és nyilatkozatait értékelve Hegyeli Attila, a moldvai magyar oktatási program irányítója lapunknak el­mondta: ez a lépés az áttörés pillanata lehet, mert soha ilyen magas szinten nem képviseltette magát csángó­­földön a román és a magyar oldal, soha ilyen bátor nyilatkozatok nem hang­zottak el hazai politikusoktól moldvai csángó témában. Az ünnepséget a csángó fal­vakból érkezett gyermekek és tudjátok, hogy Európa odafigyel rátok. Ti megérdemlitek felnőttek műsora zárta, akiknek gyönyörű viselete néhány ezt azért a csodálatos munkáért, amivel őriztétek a mai napig órára olyan színesre festette a tájat, hogy aki a Szeret a kultúrátokat" — áll Tytti asszony üzenetében. mentét követő főút e szakaszán vasárnap elhaladt, azt Isten azt akarja, hogy az emberiség egy nagy családot gondolhatta, ott, ahol ennyire tüzesen fénylik a nap, valami alkosson, és mindannyian egymásnak testvérei legyünk nagyon nagy dolog történik.

Next