Háromszék, 2005. május (17. évfolyam, 4456-4479. szám)
2005-05-17 / 4467. szám
KÖZELET JOVOT KÉRNEK A SZAKSZERVEZETEK !És mi lesz, ha minden bezár? Megyénk súlyos gondjait, a munkanélküliséget, az elszegényedést, az évek óta megállíthatatlan hanyatlást, az összehangolt fejlesztési tervek hiányát kérték számon a megyevezetőktől — prefektustól és megyei tanácstól — a szakszervezeti tömbök, ám a tegnapi kerekasztal-megbeszélésen csak a gondok felsorolásáig jutottak. Végighallgatni is ijesztő, de belegondolni még rosszabb, hogy sem Sepsiszentgyörgyön, sem Kézdivásárhelyen, sem Baráton, sem Kovásznán, sem Bodzafordulón nem látni semmiféle reményt a fellendülésre, az ipar mindenütt bedöglött, vagy épp az EU-csatlakozásig húzza ki, új befektetők, vállalkozások pedig nem tűntek fel a láthatáron, még érdeklődő is csak mutatóban akad. Még a hátrányos helyzetűnek nyilvánított Baráton is csak 5— 10 állásos cégek indultak, semmi olyan, ami a hatalmas munkaerő-fölösleget felszippantaná. Az emberek pedig olyan szegények, hogy egyre többen az ivóvizet sem tudják kifizetni, ami először az amúgy is elavult, sürgős felújításra szoruló szolgáltatások ellehetetlenüléséhez vezet, aztán pedig újabb bajokat termel. Hiszen el lehet árverezni az eladósodott családok fölül a lakást, be lehet zárni a még állami vállalatokat (pl. a köpeci bányát), de attól a gondok nem oldódnak meg, hiszen akkor ott lesznek a szállás és megélhetés nélkül maradt vidékek. Ráadásul jön a kemény uniós versenyhelyzet, ami a csatlakozás után a kis cégek nagy hányadát fogja elsodorni. Ezeknek az embereknek kell jövőt kínálni, átgondolt és életképes terveket — szögezték le a felszólalók —, ez lenne a minden rendű és rangú vezetők feladata. Akik — ahogy a felsoroltakból is kiderül — nem nagyon jeleskednek a megoldásban. (demeter) ÓVOTT AZ NSZK A választások újraszervezését kérik Megóvta az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének tisztújító gyűléseit a Nemzeti Szabadelvű Kör (NSZK), és kérte a választások eredményeinek érvénytelenítését — jelentette be Császár Miklós, a platform elnöke. A körzeti küldöttválasztó gyűléseken és a városi elnökválasztáson tapasztalt szabálytalanságok leírását kilencoldalas dokumentumba foglalták össze, és ezt eljuttatták Markó Béla szövetségi elnöknek, Takács Csaba ügyvezető elnöknek, Frunda Györgynek, az SZKT elnökének, az SZKT jogi bizottságához, Eckstein Kovács Péternek és a szövetség szabályzatfelügyelő bizottságának elnökéhez, Markó Attilához. Császár elmondta, értesüléseik szerint az RMDSZ jogászai úgy vélekedtek, ennyire alapos és ennyi szabálytalanságot feltáró dokumentációval még nem volt dolguk, és a múlt heti találkozón Markó is megoldást, tisztázást ígért az NSZK-nak. „Az RMDSZ legfelsőbb vezetői elsősorban azt sérelmezték, hogyan lehetett megakadályozni, hogy bárki beiratkozzék a szervezetbe, ha vállalja annak célkitűzéseit” — hangsúlyozta Császár Miklós. A benyújtott óvásban az NSZK több pontban fogalmazta meg kérését: érvénytelenítsék a választásokat, tisztázzák a Polgári Kör státusát , az országos szabályzatban nem létezik a helyi csoportosulás fogalma, vagy kényszerítsék, hogy platformmá, illetve szakmai szervezetté váljék, vagy számolják fel, etikai okokra hivatkozva zárják ki a szervezetből azokat, akik a szabálysértéseket irányították és elkövették. „Arra szeretnénk felhívni a figyelmet, nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a hatalom megszerzéséért bármilyen eszköz bevethető. Egy demokratikus szervezetben szabályos eszközökkel kell élni” — fogalmazta meg az óvás benyújtásának okát Dénes István, az NSZK másik vezetője. Az NSZK június közepére várja az RMDSZ vezetőinek válaszát. Leszögezték: bármi lesz az, elfogadják, és kitartanak az RMDSZ mellett. (kas) 2005. MÁJUS 17. Moyses Mártonra emlékeztek (folytatás az első oldalról) Arany Tibor „pesti srác” elmondta: Moysest nem ismerte, még csak nem is hallott róla addig, amíg negyven év kényszerű száműzetése után hazatért, s a Nemzeti Múzeum lépcsőin magát felgyújtó Bauer Sándornak emléket állítottak. Akkor szerzett róla tudomást, s határozta el, hogy az erdélyi hősnek tisztelettáblát állít. Szokoly Elek, Moyses volt iskola- és elítélttársa barátjának írt megrendítő levelét olvasta fel, majd Török József, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének háromszéki elnöke fejtette ki gondolatait. Dr. Máthé Dénes, az unitárius egyház főgondnoka a pünkösdi ünneppel vont párhuzamot, s kért mindenkit, hogy ne csak a halálról, hanem az életről is szóljanak, mert az is példakép, s mint ilyet, tovább kell adni a következő nemzedékeknek. Józsa Árpád Csaba volt bent- lakási szoba- és útitárs röviden, de szívből szólt barátjáról, s idézte fel néhány pillanatig alakját. Benkő Levente újságíró, aki a nagyajtai mártír életútját Bűn volt a szó című kötetében dolgozta fel, Radnóti Töredékéből idézett, majd a sok talentummal megáldott, a nagy felfedezőkhöz hasonlóan „haszontalan” dolgokkal foglalkozó Moysesről szólt. Az eseményen fellépett a Gazdag Miklós Polgári Daloskör, Abod Csilla, Lukács Rozália és Fekete Ágnes Henri Moyses Márton-verseket, Orbán Ilka és Mihály Blanka Ady Endre- és József Attila-verseket szavalt. WWI —r*up } ^ Háromszék Pünkösd kései üzenete Akik attól tartottak, hogy idén kevesebb zarándok lesz a csíksomlyói Mária-búcsún, mint az előző esztendőkben, azok kellemesen megcsalódtak. Lám, van kellemes csalódás is, vannak még tavaszi csodák! Soha ennyi ember nem gyűlt még össze a csíksomlyói hegynyeregben, mint idén: van, aki félmilliót jóval meghaladó tömegről beszél. S bizonyosan nem járhat messze az igazságtól. Ami még ennél is fontosabb: nem kellett magunkban imádkozni és ünnepelni, hiszen az anyaországból, a határokon túli más magyar régiókból, nyugati országokból soha ennyi ember nem érkezett még a székely kegyhelyre, mint idén, s ezt a sereglést csak akkor múlhatnánk felül valószínűleg, ha egyszer maga a pápa, a szentatya tenné látogatását a Salvator-kápolna tövében. Ennek is eljön az ideje bizonyosan. A pünkösdi búcsúnak mégsem ez az igazi csodája és üzenete, nem a sokaság, mely önmagában nem lenne igazi érték, hanem a nemzet szemmel látható újbóli egymásra és önmagára találása, a szavak összesimulása, a kezek összeérintése, ami számos Mohácsunk, Trianonunk és december ötödikénk után valódi ajándék és kegy is egyúttal. Mert pünkösd erről szól mindenekfelőtt: a megvilágosodásról, a jó szándékú szavak megértéséről, a szeretésről és a megérzett, újra és újra vállalt hit megváltásáról. Az idei pünkösd nagy-nagy ajándéka és felbecsülhetetlen értékű többlete valószínűleg abban is állt, hogy a zarándokok egy része — moldvai csángó testvéreinket hazáig kísérve — elmehetett a Bákó megyei Bekecsinbe, hogy ott részt vegyen az első moldvai csángómagyar iskola alapkövének letételén, vállalván és bizonyítván a sorsközösség érzetét a közülünk leginkább elhagyatottakkal és elesettekkel. Igen, ez felemelő, jövőbe mutató, mert ezt javarészt önerőből cselekedtük és cselekedjük, megmutatván, hogy szegénységünkből is tudunk teremtően ajándékozni s fölkarolni azokat, kik leginkább rászorulnak arra, s kiknek magyar léte óráit már sokszor megszámláltatottnak hittük. Most újra felcsillant a remény, hogy ez mégsem lesz így. A csíksomlyói gyülekezet harangot is küldött az építendő rekecsini iskolának-kollégiumnak (a kápolna, a kistemplom sem maradhat el mellőle!), s ez olyan gesztus volt, amilyenre példa eddig nem volt: most nem engedték haza üres kézzel a Moldvából évente ide gyalogszerrel elzarándoklókat. Eddig megtartó reménységgel tértek meg ők a csíksomlyói búcsúról, mert egy Magyarországról származó kisharanggal is gazdagabban s a bizakodással, hogy mégis lesz saját, végre anyanyelven oktató iskolájuk. Talán magyar miséik is lesznek rövidesen, hiszen ez is pünkösd misztériumához tartozik: az Ige mindenkihez az ő édes anyanyelvén kell hogy eljusson, hogy értse azt, és félre ne érthesse sohasem. Magyari Lajos Jegyzet Ki kell hatnia az egész moldvai magyarságra (folytatás az A Bákótól Bukarest felé vezető főút mellett, Rekecsin határában vásárolt tizenöt hektáros telek jelenleg zabbal van bevetve. Vasárnap az itt felállított színpad közelében megszólalt a magyarországi Farkas Titusz által adományozott, a csíksomlyói búcsún megszentelt harang, az iskolaalapítást támogató hívek deszkatalapzatra helyezték a magukkal hozott köveket. Az iskola alapkövét Mádl Dalma hozta Esztergomból, s elmondta, hogy az elődök tapasztalatát és hitét, valamint a püspöki székvárost és az ezeréves magyar kereszténységet jelképezi. A rekecsini iskola felépítése által egy kis magyar közösség kap lehetőséget arra, hogy nyelvét és kultúráját megőrizve nevelje gyermekeit — hangsúlyozta a magyar köztársasági elnök felesége, aki az iskolaalapítókat szerető odafigyeléséről biztosította. Benke Pál, az MCSSZ alelnöke kiemelte, szükség van arra, hogy a román nemzet pozitívan ítélje meg a magyar kisebbség törekvéseit, amelyek megvalósításához továbbra is számítanak a magyar állam erkölcsi és anyagi támogatására. Vasile Ichim rekecsini polgármester reményét fejezte ki, hogy a szegény családok gyermekei nemzetiségre és felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül tanulhatnak majd a létesítendő iskolában, akik tanulmányaik végeztével szakismeretüket igazoló oklevelet kapnak, és ezáltal az iskola betölti a neki szánt szociális küldetést. Gabriel Berea Bákó megyei kormánymegbízott hangsúlyozta, hogy bár voltak és vannak ellenzői a csángóknak, románok és magyarok ugyanannak az Európai Uniónak lesznek tagjai, ezért szemléletet kell váltaniuk. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke felemlegette, hogy tíz évvel ezelőtt kapával és villával fogadták, első oldalról most pedig polgármesteri és prefektusi köszöntővel, ami azt jelenti, hogy Románia tíz év alatt sokat lépett előre. Leszögezte: ,,Brüsszelben hivatalos lett a román nyelv, itt, Bákó megyében a magyar nyelvnek is van annyi joga a hivatalosságra, az elfogadhatóságra és az elismerésre, mint a románnak Európában. ” 2001-ben az Európa Tanács Tytti Isohookana-Asunmaa javaslatára fogadta el a csángókra vonatkozó 1521-es ajánlást, így a rekecsini meghívottak között szerepelt az egykori finn ET-képviselő is, akinek levelét dr. Madaras Ágnes olvasta fel. ,,Hogyhogy nem tudtunk mi Európában rólatok korábban? Ti kértetek és erőt adtatok ahhoz, hogy elkezdjem az Európa Tanácsban azt a munkát, aminek az eredményét szeretném most itt ünnepelni veletek. Ma már Európában mindenki tud a csángókról, mindenki ismeri a csángó kultúrának legalább egy pici szeletét. Hallottak már a népművészetetekről, a táncaitokról, a balladáitokról. És ti mindannyian — idézte a második vatikáni zsinat dokumentumaiból vett jelmondatát Böjté Csaba atya, aki a Béke Királynője Iskolaközpont alapkövének letételéről úgy tartja, hogy nagy lépést jelent isten országának megvalósításában. A köszöntők és szónoklatok végeztével Böjté Csaba és a jászvásári püspök küldötte megszentelte az alapkövet, majd a hazai és magyarországi résztvevők közül többen adományokat adtak át az iskola javára. A kecskeméti önkormányzat 1,5 millió forintot, a Háromszék szerkesztősége az építendő könyvtár részleges bebútorozását, berendezését ajánlotta fel. Az első moldvai magyar iskola alapkövének letételénél bábáskodó román és hazai, illetve magyarországi magyar politikusok, közéleti személyiségek nagyszámú részvételét és nyilatkozatait értékelve Hegyeli Attila, a moldvai magyar oktatási program irányítója lapunknak elmondta: ez a lépés az áttörés pillanata lehet, mert soha ilyen magas szinten nem képviseltette magát csángóföldön a román és a magyar oldal, soha ilyen bátor nyilatkozatok nem hangzottak el hazai politikusoktól moldvai csángó témában. Az ünnepséget a csángó falvakból érkezett gyermekek és tudjátok, hogy Európa odafigyel rátok. Ti megérdemlitek felnőttek műsora zárta, akiknek gyönyörű viselete néhány ezt azért a csodálatos munkáért, amivel őriztétek a mai napig órára olyan színesre festette a tájat, hogy aki a Szeret a kultúrátokat" — áll Tytti asszony üzenetében. mentét követő főút e szakaszán vasárnap elhaladt, azt Isten azt akarja, hogy az emberiség egy nagy családot gondolhatta, ott, ahol ennyire tüzesen fénylik a nap, valami alkosson, és mindannyian egymásnak testvérei legyünk nagyon nagy dolog történik.