Háromszék, 2005. szeptember (17. évfolyam, 4559-4584. szám)
2005-09-29 / 4583. szám
2 A DÖGLÖTT MACSKA. Az ismert román szólást idézi a Ziua annak kapcsán, hogy Băsescu elnök a polgárokhoz fordult: ne adjanak csúszópénzt a közhivatalnokoknak. A lap szerint a felszólítás egyenlő a fegyverletétellel (a felelősséget átruházni a közemberre, udvarába dobni a döglött macskát), miután a közember nem jószántából folyamodik a megvesztegetéshez, hanem mert másképpen nem tudja megoldani ügyes-bajos dolgait. A korrupcióellenes harc intézményei akkor mire valók? BAKSIS. A fenti államelnöki felszólításon élcelődik az Evenimentul zilei is, egyút-tal felajánlja hasábjait azok számára, akik hajlandóak nyilvánosság előtt elmondani, kinek mikor és hol mennyi csúszópénzt voltak kénytelenek fizetni. FÜSTBE MENT EGÉSZSÉG. A romániai fiatalok negyede dohányos — írja az Evenimentul zilei, megjegyezvén, hogy eme élvezeti cikk és szokás lenne a megbetegedések második számú fő oka az országban. TEJGYÁRAK. Alig van szalonképes tejgyára Romániának, derül ki egy minapi felmérésből. Pillanatnyilag ugyan 457 tejfeldolgozó működik az országban, de ebből mindössze 33 felel meg az európai elvárásoknak, további 27 átszervezés alatt áll, azaz 2007-ben 397-nek kellene bezárnia kapuit. A kiélezett versenyben tulajdonképpen a négy nagy, a Friesland, a Danone, a La Dorna és a Hochland szabja meg a játékszabályokat. (Ev. zilei) BÉKEKÖTÉS. Egy napra rá, hogy Băsescu lemondott az előrehozott választásokról, a miniszterelnök is békejobbot nyújt neki: letesz szándékáról, hogy a hírszerző szerveket saját ellenőrzése alá vonja. A Cotroceni és Victoria palota közt szent a béke — vajon meddig? (România liberă) BÉRBE ADNI A MŰEMLÉKEKET. Kié lesz vajon Kőhalom vára? — teszi fel a kérdést a România liberă annak kapcsán, hogy a művelődési minisztérium törvénytervezetet készít, mely megengedné az említett várhoz hasonló műemlékek koncesszióba adását. A bérlőnek persze kötelezővé tennék a megfelelő tatarozást is, ennek fejében aknázhatná ki turisztikailag az ország eddig valóban elhanyagolt várait. Például a sok magyar vonatkozást idéző Kőhalomét. HATÁRIDŐ. Az államfő egy hét múlva várja a választ kérésére, hogy a legnagyobb kőolaj-feldolgozó cégek szabjanak ésszerű árat az üzemanyagnak. Nem tudni, lesz-e érden ténye az eredeti bevatkozásnak a piaci mechanizmusok alakulásába. A felkértek már most arra panaszkodnak, veszteségesek lesznek, ha hallgatnak a politikusra. (Cotidianul) Hírsaláta Cozma újra börtönben Belföld ! Őrizetbe vették ismét Miron Cozmát, miután a costeşti-i csata néven ismertté vált ötödik bányászjárásban betöltött szerepéért, az államrend elleni merényletért tíz év börtönbüntetésre ítélték, és tegnap fellebbezési kérését elutasította a román legfelsőbb bíróság és semmítőszék. A bányászvezér ügyvédei bejelentették, kérni fogják, „olvasszák” össze Cozma korábbi, 18 évre szóló büntetését, melyet az 1991-es bányászjárásért kapott, és a mostanit. Mint ismeretes, ebből mindössze nyolc évet ült le, Iliescu elnök ugyanis elnöksége utolsó intézkedéseként kegyelemben részesítette. Constantinescu volt elnök minden idők legnagyobb terrorcselekményének nevezte a costeşti-i csatát, melyben a bányászok 100 rendőrt és katonát brutálisan bántalmaztak. Román—magyar kormányülés Az infrastruktúra fejlesztése, a határon átnyúló együttműködés és a környezetvédelem lesznek a román és a magyar kormány október végére tervezett együttes ülésének legfontosabb napirendi pontjai — közölte Markó Béla, aki elmondta, az együttes kormányülés napirendje még nem végleges, de a megbeszélések célja a közös projektekkel kapcsolatos minél több döntés meghozatala lesz. Az RMDSZ elnöke nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Verespatak ügyéről is szó lesz a találkozón. Hozzáfűzte, a kormányülésen a szövetség támogatni fogja az észak-erdélyi autópálya megépítését. Nyolc áldozat Nyolcra emelkedett a múlt heti nagy esőzések nyomán 16 dél-romániai megyében keletkezett pusztító árvizek halálos áldozatainak száma — jelentették be tegnap Bukarestben. Becslések szerint országszerte több százra rúg az idei árvizek során hajléktalanná váltak száma, a tél beálltáig semmiképpen sem tudják újjáépíteni házaikat. Az árvízkárok enyhítésére az Európai Unió több százmillió eurós támogatást ígért Romániának. Az Európai Beruházási Bank ( EIB) mintegy 600 millió euró hitelt kíván nyújtani az árvízkárok enyhítésére —jelentette be a pénzintézet tegnap. Több mint 900 millió lej (9000 milliárd régi lej) értékben okoztak károkat az idei árvizek a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, az áradások több mint 620 000 hektár területet érintettek, közölte tegnap Adrian Tibu, a földművelésügyi, erdőgazdálkodási és vidékfejlesztési minisztérium szóvivője. „Csak a mezőgazdaságban mintegy 5000 milliárd régi lej értékben okoztak károkat az árvizek április és szeptember között” — mondta Tiba sajtótájékoztatón. A szóvivő szerint az erdőgazdálkodásban, a haltenyésztésben és a talajjavítás területén a kár mintegy 4000 milliárd lej. Madárinfluenza miatt karantén Az Arad megyei állat-egészségügyi hatóság karantént rendelt el a nagylaki és a gyulavarsándi határátkelőknél a madárinfluenza megjelenésének veszélye miatt. A határátkelőknél minden ki- és belépő tehergépkocsit fertőtlenítenek. Az Oroszországból és Ázsiából érkező szállítmányokat gondosan ellenőrzik, mivel az innen érkező áruk esetében nagyobb a kockázat. A következő napokban a tornyai határátkelőre is kiterjesztik az áruforgalom ellenőrzését. — Romániában a legnagyobb kockázatnak kitett térség a Duna-delta, ahol október 1 -je körül elkezdődik a lakosság beoltása — közölte Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter. (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: B. Kovács András Külpolitikai szerkesztő: Mózes László KISEBBSÉGI TÖRVÉNY Iliescu és Câmpeanu összefogtak A szenátusban az ellenzéknek kedden sikerült megakadályoznia a romániai nemzeti kisebbségek státusáról szóló, az RMDSZ által kezdeményezett és kidolgozott törvénytervezet hallgatólagos elfogadását. Az alkotmány szerint hallgatólagosan elfogadott törvénynek számít az a „sima” jogszabály, amelynek a kormány által benyújtott tervezetéről a törvényhozás 45 napon belül nem hoz döntést. Ez a törvényes határidő a kisebbségekről szóló jogszabály esetében szeptember 28-án járt volna le, tehát kedden kellett volna a szenátusnak a hallgatólagos elfogadásról döntenie. Ezt megakadályozandó, a szenátus keddi ülésén Mircea Geoana szenátor, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke javasolta, hogy a kisebbségekről szóló törvény esetében ezt a határidőt 45-ről 60 napra növeljék, mert szerinte „bonyolult, szövevényes” jogszabályról van szó. Javaslatát a szenátus plénuma 52—48 arányú szavazattal elfogadta. A javaslatot támogatták az SZDP, a Nagyrománia Párt szenátorai, valamint az RMDSZ-t is magában foglaló kormánykoalíció egy liberális és két konzervatív párti szenátora is. Ezek szavazáskor — állítólag félreértésből vagy technikai okokból és eredeti szándékuk ellenére — az „igen” gombot nyomták meg. Iliescu volt elnök, az SZDP-vel szavazó Radu Câmpeanu és Puiu Haşotti liberális szenátor, valamint még egy konzervatív honatya kemény hangon kérte a halasztást. „A gond az, hogy a keddi szenátusi döntés előtt volt egy koalíciós egyezség, hogy e törvény esetében a koalíciós társak támogatják az RMDSZ elképzelését. Elvártuk volna, hogy a koalíciós társak teljes létszámban részt vegyenek az ülésen, illetőleg, hogy az SZDP-javaslat ellen szavazzanak” — mondta Verestóy Attila, a felsőház RMDSZ-frakciójának elnöke. Megjegyezte: az RMDSZ nem fél a törvénnyel kapcsolatos politikai vitától, hiszen abban részletesen kifejtheti véleményét a törvénytervezetről. Mindössze azt kívánta volna, hogy elkerüljék annak a lehetőségét, hogy e fontos törvény szolgálhasson ürügyet az ellenzék számára túlfűtött, elfogult politikai vitákra. A magyar művelődési lapok védelmében A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete megdöbbenéssel és értetlenséggel fogadja a művelődési minisztérium legújabb döntését, amely a magyar nyelven megjelenő kulturális folyóiratok pénzügyi támogatásának teljes megvonását helyezi kilátásba. Az intézkedés a demokratikus jogállam elveivel össze nem egyeztethető. Elfogadhatatlan, hogy az európai uniós csatlakozás küszöbén a kormány diszkriminatív intézkedésekkel sújtja a magyar művelődési értékeket közvetítő kiadványokat, amelyek nem mellesleg a magyar—román párbeszédet, az interkulturalitást és multikulturalitást is szolgálják — áll az Ambrus Attila elnök aláírta nyilatkozatban. A jóléti rendszerváltás csődje A jóléti rendszerváltás csődje címmel megjelent a Gyurcsány-kormány első évét kritikusan elemző tanulmánykötet; a Századvég Alapítvány által kiadott könyvet a szerkesztők tegnap, egy napon mutatták be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök könyvével. Stumpf István, a kötet egyik szerkesztője, a Századvég Alapítvány elnöke a könyv megállapításait idézve azt mondta: a Gyurcsány-kormány egyik legnagyobb negatívuma, hogy folytatódott a jövő „elzálogosítása”, ami az államháztartás működésének zavaraiban jelentkezik. Az Új Eldorádó Amerikában Az Új Eldorádó című magyar alkotás is indul az Egyesült Államok meghatározó szakmai elismeréséért, a Nemzetközi Dokumentumfilmes Szövetség (IDA) díjaiért. A Los Angeles-i székhelyű IDA 2005-ös jelöltjeinek listáján két kategóriában is az év legfontosabb dokumentumfilmjei között szerepel Kocsis Tibor alkotása. A verespataki „aranybányabotrányról” szóló alkotás a tavalyi Magyar Filmszemlén elnyerte a dokumentumfilmek fődíját. Tavalyi sepsiszentgyörgyi premierje óta összesen tizenhárom díjat kapott a nemzetközi versenyeken. Az Új Eldorádó az egyetlen magyar dokumentumfilm, amely hónapokig a mozik műsorán volt, több mint húszezer néző látta, októberben DVD-n is megjelenik. ORSZAG-VILAG Tanácskoznak a Vajdaságról Összehívta az Ország,gyűlés Külügyi Bizottságának rendkívüli ülését mára Németh Zsolt elnök az elmúlt időszakban történt vajdasági magyarellenes jogsértések miatt. A politikus ezt maga közölte tegnap Újvidéken. Németh a vajdasági székvárosban zajló Duna-konferencia keretében tárgyalt tegnap Gordana Comiccsal, a szerb parlament külügyi bizottságának elnökével és Nenad Canakkal, a vajdasági képviselőház integrációs bizottságának vezetőjével. Németh elmondta: Comiccsal és Canakkal egyetértett abban, „nincs olyan jel”, amely arra utalna, hogy a központi államhatalom közvetlenül felelőssé tehető ezekért az eseményekért. Leszögezte azonban, hogy közvetve az államhatalom felelős, mert nem képes hatékonyan megakadályozni ezeket a jelenségeket. Erős és szilárd lengyel kormány Saját szavai szerint erős és szilárd kormányt akar alakítani a lengyel választások győztes pártjának, a konzervatív Jog és Igazságosságnak (PiS) kormányfőjelöltje, Kazimierz Marcinkiewicz. Kijelentette továbbá, hogy kormányában egyenrangú szerepet fog kapni a PiS és liberálkonzervatív szövetségese, a Polgári Platform (PO). A politikus egyúttal visszautasította a feltételezést, hogy pártja csupán ügyvezető kormányfői feladatra kérte volna fel. Meglepetésként hatott, hogy pártja a 46 éves egykori fizikatanárt jelölte a miniszterelnöki székbe. Habár Marcinkiewicz 1992 óta parlamenti képviselő, a PiS vezető gazdasági szakértője, a konzervatív párt neve a köztudatban az alapítókkal, a Kaczynski ikrekkel, Lechhel és Jaroslawval forrt össze. A mérsékelt nemzeti beállítottságú politikusnak, a szejm kincstárügyi (privatizációs) bizottsága eddigi elnökének neve a választások utáni latolgatásokban a kincstárügyi, illetve az oktatási tárca várományosaként merült fel a sajtóban. Török—EU tárgyalások A nyitott kérdések ellenére az Európai Parlament jóváhagyta, hogy október 3-án megkezdődjenek a tárgyalások Törökország európai uniós csatlakozásáról. A tegnap nagy többséggel elfogadott határozatban az EP képviselői mindazonáltal leszögezték: a csatlakozási tárgyalásokat fel kell függeszteni, amennyiben Ankara nem ismeri el rövid időn belül Ciprust, illetve továbbra is megsérti az emberi és a kisebbségi jogokat. Hurrikánok áldozatai Több mint 1100 halálos áldozatot követelt az Egyesült Államokban augusztus végén pusztító Katrina hurrikán — közölték az amerikai hatóságok. A még mindig nem hivatalos mérleg szerint a Mexikói-öböl partvidékén végigsöprő, elsősorban New Orleans városát sújtó hurrikán Louisiana államban 885, Mississippi államban pedig 220 halálos áldozatot követelt. Floridából 14, Alabamából pedig két halálos áldozatot jelentettek. Eszerint a Katrina okozta halálos áldozatok száma 1121-re nőtt. 2089* SZEPTEMBER 29.