Háromszék, 2005. szeptember (17. évfolyam, 4559-4584. szám)
2005-09-30 / 4584. szám
A kormány segítségét kérik a vállalkozók Két tiltakozó dokumentumot fogadtak el a Kovászna megyei kis- és középvállalkozók az Asimcov által szervezett konferencián. A kormánynak címzett memorandum a lej-euró árfolyam ingadozása miatti veszteségekre, a pénzügyi, illetve a munkatörvénykönyv hiányosságaira hívja fel a figyelmet. A Háromszéken működő gyakori az indokolatlan pénz cégek vezetői sokallják az alkalmazottak után fizetendő adókat, járulékokat, és véleményük szerint a kormány okolható amiatt, hogy a szakképzett fiatalok más országokban keresnek munkát. Kifogásolják, hogy a megyében túlügyi ellenőrzés és a büntetés, ugyanakkor javaslatot is megfogalmaznak: a pénzügyőrség munkatársait ne a kirótt büntetések nagysága, hanem a felfedezett kihágás mértéke szerint jutalmazzák. (kas) (folytatása a 3. oldalon) HÁROMSZÉK! MUNKANÉLKÜLISÉG Kitartóan kullogunk Noha szeptemberben 7,7 százalékosra mérséklődött a munkanélküliség (előző hónapban a mutató értéke 8,3 volt), az országos rangsorban állástalanság tekintetében mindössze hat megyében rosszabb a helyzet, mint nálunk. Háromszéken nem kezdtek többen dolgozni, hanem több száz munkanélküli esetében (akik korábban tömeges elbocsátással kerültek az utcára Brassóból) lejárt a segélyezési időszak, és kikerültek a hivatal nyilvántartásából, anélkül azonban, hogy új munkahelyre tettek volna szert, így a mutató csökkenése valójában csak számmisztika. A megyében most 7439 regisztrált állástalanról tudnak, segélyt 2843-an kapnak. Az országos átlagarány 5,6 százalék, ez papíron félmillió állástalant jelent. Ami a munkanélküliségi mutatót illeti, a Kovászna megyeinél az alábbi térségekben jegyeznek magasabb értéket: Brassó (8,3), Galac (8,5) , Vaslui (8,5), Ialomiţa (9,7), Mehedinţi (10,2) és Hunyad (10,5) . A legkisebb mutatót Biharban (2,1) számították ki, ám székelyföldi viszonylatban Hargita (7,6) és Maros (3,8) megye is jobban áll nálunk, (mózes) Máról holnapra Lengyelországi változások Tulajdonképpen a kelet-közép-európai újabb keletű választásokat figyelve — térségünkben még soha nem sikerült egy kormánykoalíciónak sem négy évvel meghosszabbítania mandátumát! — senkinek nem lehet meglepetés a lengyel jobboldal földrengésszerű győzelme. A baloldal — a kormány korrupciógyanús üzelmei miatt — alaposan lejáratta magát, jellemző, hogy az eddig kormányon lévő lengyel szociáldemokrata párt — a Baloldali Demokrata Szövetség — még az elért, arcpirítóan kevés tízszázalékos eredménnyel is elégedett, félő volt ugyanis, hogy az ellenük táplált harag még jobban bünteti őket! Egyes elemzők a választások előtt olyan előrejelzéseket is közzétettek, melyek szerint a baloldal be sem jut a parlamentbe. Érdemes lenne röviden áttekinteni a lengyel demokrácia másfél évtizedes történetét, itt is, mint a volt béketábor más országaiban, megfigyelhető a jobboldal és a baloldal marakodása, állandó harca; négyévenként jöttek is a változások, ami azt jelenti, hogy a tömegek az eddigi kormányokkal teljes mértékben elégedetlenek voltak, s ez legdöbbentesebben a Szolidaritás híveit érhette az első négy esztendő után. Azóta azonban alaposan átrendeződött a politikai mezőny. Ilyen szempontból a lengyel helyzet úgyszólván összehasonlíthatatlan a térség többi államának helyzetével, itt a jobboldal többször is képes volt megújulni, újjászervezni sorait s kihasználni nagy ellenfele baklövéseit. Itt persze a mostani győzelem döntő eseményeként a korrupciógyanús üzelmeket kell megint és újult erővel felemlegetni, amiből megint csak az a nem túlságosan szívderítő tanulság, hogy ezen a választáson nem is annyira a jobboldal győzött, hanem a baloldalt büntették a választók. És ez magában hordozza annak a feltételezését is, hogy a trend — ha a jobboldali pártok nem lesznek képesek beváltani ígéreteiket, fennebb faragni a 18 százalékos munkanélküliséget és hátrább szorítani a korrupciót — nagyon könnyen megismétlődhet. Madarán: a viszonylag alacsony választási részvétel — ami most végeredményben bent tartotta a baloldalt a szejmben —jelzi: a politikából a lengyel tömegek is legalább annyira kiábrándultak, mint Romániában, Szlovákiában vagy Magyarországon. Most az a nagy kérdés, hogy alakul-e gyorsan kormány — ahogyan egy szűkszavú közleményben az unió elvárja Varsótól —, vagy a két győztes párt megvárja a kormányalakítással az elnökválasztási végeredményt?! Annál is inkább, mert a koalíciós partnerénél néhány százalékkal több szavazatot kapó konzervatív Jog és Igazságosság Pártja minden jel szerint saját jelöltjét, a pártelnök ikertestvérét, a jelenlegi varsói polgármestert látná szívesen az elnöki székben. Lech Kaczynski legnagyobb riválisa az előrejelzések szerint a második helyen végzett liberális Polgári Platform jelöltje, Donald Tusk. Ezért is tűnhetett meglepetésnek, hogy a győztes párt elnöke, Jaroslaw Kaczynski visszalépett, és maga helyett a párt gazdasági szakemberét, Kazimierz Marcinkiewicz közgazdászt bízta meg kormányalakítással, akinek van köztisztviselői ,,tapasztalata", több kormányban is dolgozott már miniszterként és miniszterhelyettesként. A nagy kérdés azonban a két jobboldali párt programjának összecsiszolása és a lengyel külpolitikai irányvonal kijelölése, ugyanis a két párt az adócsökkentés kérdésében például nagyjából egyetért, de a gazdasági programban már nem. Ráadásul a győztes párt vezetői erős nemzeti hangsúllyal „védettséget", „identitást" ígérnek a választóknak, s ennek megfogalmazásakor állandóan hangsúlyozzák a Németországgal és Oroszországgal szembeni „ősi ellenségeskedést". A kampányban arról is beszéltek, hogy felül kell vizsgálni a német—lengyel együttműködést, s „új alapokra" kell helyezni azt. Bogdán László MAKOVECZ ERDÉLYBEN Ravatalozót és templomot avatnak Háromszék vendége lesz a hét végén Makovecz Imre jeles magyarországi építész. Vasárnap délelőtt Sepsiszentgyörgyön felavatja az általa tervezett szemerjai református ravatalozót, délben Vargyason ünnepélyesen átadják a XI—XII. századi kora román templom alapjaira ugyancsak a neves építész által megálmodott templomot. Makovecz a Kós Károly Egyesülés háromnapos székelyföldi konferenciájára érkezik Erdélybe. A Kós Károly Egyesülés szeptember 30.—október 2. között rendez háromnapos székelyföldi konferenciát Csíksomlyón és Illyefalván. Az egyesülés Kolumbán Gábor felkérésére válaszolt, és a tanácskozás célja „egy olyan, a Kárpát-medence egészére kiterjedő szellemi együttműködés megalapozása, mely a 2004. december ötödikén a magyarság ellen elkövetett manipuláció ellensúlyát képezi” — áll a meghívóban, ahol azt is leszögezik, hogy ehhez Kós Károly szellemét és barátaik akaratát hívják segítségül. Az első napon a csíksomlyói kálváriához, a Salvator-kápolnához és a szabadtéri oltárhoz látogatnak a résztvevők, megtekintik a Sapientia egyetem kertjét, a klarissza kolostort, illetve a Kós Károly által tervezett volt Kálót népfőiskola épületét. Farkas Réka (folytatása a 3. oldalon) A sepsiszentgyörgyi szemerjai református ravatalozóház Albert Levente felvétele Visszamérik a Szépmezőt Mérik a földet a Szépmezőn — újságolja Dézsi Gizella, a sepsiszentgyörgyi városháza földosztó irodájának vezetője. Arról a területről van szó, amelyet 1999 decemberében csellel állami köztulajdonná nyilváníttattak. Nem került vissza mind az 500 hektár szántó, amelyet akkor „államosítottak”, de nagy része igen. Minekutána állami magántulajdonná nyilvánították, tehát visszaszolgáltathatóvá vált, a megyei földosztó bizottság döntése értelmében 368 hektár szántót visszajuttatnak jogos tulajdonosaiknak. Ebből 165 hektár területet már a tavasszal kimértek azoknak, akik bírósági úton visszaperelték földjüket, és végleges ítélettel rendelkeztek. A 368 hektár területet azok kapják vissza, akiknek a sepsiszentgyörgyi földosztó bizottság a 2000/1-es törvény alapján megállapította a tulajdonjogát. Akkor a Szociáldemokrata Párt által irányított prefektúra és megyei bizottság elutasította a kéréseket. A városházára várják a jogosultakat, hogy mielőbb kimérhessék a földeket, hisz már megkezdődött az új mezőgazdasági esztendő. A szántó után kimernek még mintegy háromszáz hektár legelőt a súgás fürdői út mentén. (Szekeres) Szigorodnak a hitelezési feltételek Bár eddig sok magánszemély részesítette előnyben az euróban folyósított hiteleket, októbertől jóval nehezebb lesz valutakölcsönt felvenni, mint eddig. Szigorodtak ugyanakkor a lejben nyújtott kölcsönök feltételei is. Ezekről, a hitelezés inflációgerjesztő hatásáról, a várható euróárfolyamról kérdeztük Briota Liviu Zsoltot, a Román Kereskedelmi Bank megyei fiókjának igazgatóját. — Milyen intézkedéseket léptetett életbe a Román Nemzeti Bank, és melyek a következmények? — Szeptember elejétől a Román Nemzeti Bank intézkedése nyomán a bankok kevesebb hitelt tudnak nyújtani lakossági ügyfeleiknek. Ugyanis a kölcsönért folyamodó magánszemély havi tartozása (banki hitelrészlet és kamata, lízingdíj, tartós fogyasztási cikkek vásárlásából adódó részletek) nem haladhatja meg az ügyfél, esetleg családja nettó jövedelmének 40 százalékát. Eddig ez az arány 50 százalék volt. Ez az intézkedés korlátozza mind a lejben, mind a devizában (euró, dollár, más külföldi pénznem) nyújtott kölcsönöket. Ugyanakkor a jegybank októbertől a devizahitelezést is visszafogja, mivel megszabta a bankoknak, hogy saját tőkéjüknek legfeljebb háromszorosát helyezhetik ki devizában. Ezért a leg-több bank már nem tud külföldi pénznemben hitelezni, hacsak nem hajt végre alaptőke-emelést, ami költséges folyamat. Kivételt képez a Ro-mán Kereskedelmi Bank (BCR), amely pénzügyi erejénél fogva továbbra is képes devizakölcsönöket nyújtani. A takarékpénztárnak (CEC) is — mivel eddig kizárólag nemzeti valutában hitelezett — kedvez az új jegybanki jogszabály. Kérdezett: Mózes László (folytatása a 3. oldalon)