Háromszék, 2005. szeptember (17. évfolyam, 4559-4584. szám)

2005-09-30 / 4584. szám

A kormány segítségét kérik a vállalkozók Két tiltakozó dokumentumot fogadtak el a Kovászna me­gyei kis- és középvállalkozók az Asimcov által szervezett konferencián. A kormánynak címzett memorandum a lej-euró árfolyam ingadozása miatti veszteségekre, a pénzügyi, illetve a munkatörvénykönyv hiányosságaira hívja fel a figyelmet.­­ A Háromszéken működő gyakori az indokolatlan pénz­­ cégek vezetői sokallják az al­kalmazottak után fizetendő adókat, járulékokat, és véle­ményük szerint a kormány okolható amiatt, hogy a szak­képzett fiatalok más országok­ban keresnek munkát. Kifogá­solják, hogy a megyében túl­ügyi ellenőrzés és a büntetés, ugyanakkor javaslatot is meg­fogalmaznak: a pénzügyőrség munkatársait ne a kirótt bün­tetések nagysága, hanem a felfedezett kihágás mértéke szerint jutalmazzák. (­kas) (folytatása a 3. oldalon) HÁROMSZÉK! MUNKANÉLKÜLISÉG Kitartóan kullogunk Noha szeptemberben 7,7 százalékosra mérséklődött a munkanélküliség (előző hónapban a mutató értéke 8,3 volt), az országos rangsorban állástalanság tekintetében mindössze hat megyében rosszabb a helyzet, mint nálunk. Háromszéken nem kezdtek többen dolgozni, hanem több száz munkanélküli esetében (akik korábban tömeges elbo­csátással kerültek az utcára Brassóból) lejárt a segélyezési időszak, és kikerültek a hivatal nyilvántartásából, anélkül azon­ban, hogy új munkahelyre tet­tek volna szert, így a mutató csökkenése valójában csak számmisztika. A megyében most 7439 regisztrált állástalan­ról tudnak, segélyt 2843-an kapnak. Az országos átlagarány 5,6 százalék, ez papíron félmillió állástalant jelent. Ami a munka­nélküliségi mutatót illeti, a Kovászna megyeinél az alábbi térségekben jegyeznek maga­sabb értéket: Brassó (8,3), Galac (8,5) , Vaslui (8,5), Ialomiţa (9,7), Mehedinţi (10,2) és Hunyad (10,5) . A legkisebb mutatót Bi­harban (2,1) számították ki, ám székelyföldi viszonylatban Har­gita (7,6) és Maros (3,8) megye is jobban áll nálunk, (mózes) Máról holnapra Lengyelországi változások­ ­ Tulajdonképpen a kelet-közép-európai újabb keletű választásokat figyelve — térségünkben még soha nem si­került egy kormánykoalíciónak sem négy évvel meghosszab­bítania mandátumát! — senkinek nem lehet meglepetés a lengyel jobboldal földrengésszerű győzelme. A baloldal — a kormány korrupciógyanús üzelmei miatt — alaposan lejáratta magát, jellemző, hogy az eddig kormányon lévő lengyel szociáldemokrata párt — a Baloldali Demokrata Szövetség — még az elért, arcpirítóan kevés tízszázalékos eredménnyel is elégedett, félő volt ugyanis, hogy az ellenük táplált harag még jobban bünteti őket! Egyes elemzők a választások előtt olyan előrejelzéseket is közzétettek, melyek szerint a baloldal be sem jut a parlamentbe. Érde­mes lenne röviden áttekinteni a lengyel demokrácia másfél évtizedes történetét, itt is, mint a volt béketábor más orszá­gaiban, megfigyelhető a jobboldal és a baloldal marako­dása, állandó harca; négyévenként jöttek is a változások, ami azt jelenti, hogy a tömegek az eddigi kormányokkal teljes mértékben elégedetlenek voltak, s ez legdöbbenteseb­­ben a Szolidaritás híveit érhette az első négy esztendő után. Azóta azonban alaposan átrendeződött a politikai mezőny. Ilyen szempontból a lengyel helyzet úgyszólván összeha­sonlíthatatlan a térség többi államának helyzetével, itt a jobboldal többször is képes volt megújulni, újjászervezni sorait s kihasználni nagy ellenfele baklövéseit. Itt persze a mostani győzelem döntő eseményeként a korrupciógyanús üzelmeket kell megint és újult erővel fel­emlegetni, amiből megint csak az a nem túlságosan szívde­rítő tanulság, hogy ezen a választáson nem is annyira a jobboldal győzött, hanem a baloldalt büntették a válasz­tók.­ És ez magában hordozza annak a feltételezését is, hogy a trend — ha a jobboldali pártok nem lesznek képesek be­váltani ígéreteiket, fennebb faragni a 18 százalékos munka­nélküliséget és hátrább szorítani a korrupciót — nagyon könnyen megismétlődhet. Madarán: a viszonylag alacsony választási részvétel — ami most végeredményben bent tartot­ta a baloldalt a szejmben —jelzi: a politikából a lengyel tömegek is legalább annyira kiábrándultak, mint Romániá­ban, Szlovákiában vagy Magyarországon. Most az a nagy kérdés, hogy alakul-e gyorsan kormány — ahogyan egy szűk­szavú közleményben az unió elvárja Varsótól —, vagy a két győztes párt megvárja a kormányalakítással az elnökválasz­tási végeredményt?! Annál is inkább, mert a koalíciós part­nerénél néhány százalékkal több szavazatot kapó konzerva­tív Jog és Igazságosság Pártja minden jel szerint saját jelölt­jét, a pártelnök ikertestvérét, a jelenlegi varsói polgármestert látná szívesen az elnöki székben. Lech Kaczynski legnagyobb riválisa az előrejelzések szerint a második helyen végzett li­berális Polgári Platform jelöltje, Donald Tusk. Ezért is tűnhetett meglepetésnek, hogy a győztes párt elnöke, Jaroslaw Kaczynski visszalépett, és maga helyett a párt gazdasági szakemberét, Kazimierz Marcinkiewicz köz­gazdászt bízta meg kormányalakítással, akinek van köz­­tisztviselői ,,tapasztalata", több kormányban is dolgozott már miniszterként és miniszterhelyettesként. A nagy kérdés azonban a két jobboldali párt programjának összecsiszolása és a lengyel külpolitikai irányvonal kijelölése, ugyanis a két párt az adócsökkentés kérdésében például nagyjából egyet­ért, de a gazdasági programban már nem. Ráadásul a győztes párt vezetői erős nemzeti hangsúllyal „védettséget", „identi­tást" ígérnek a választóknak, s ennek megfogalmazásakor állandóan hangsúlyozzák a Németországgal és Oroszország­gal szembeni „ősi ellenségeskedést". A kampányban arról is beszéltek, hogy felül kell vizsgálni a német—lengyel együtt­működést, s „új alapokra" kell helyezni azt. Bogdán László MAKOVECZ ERDÉLYBEN Ravatalozót és templomot avatnak Háromszék vendége lesz a hét végén Makovecz Imre jeles magyarországi építész. Vasárnap délelőtt Sepsiszentgyörgyön felavatja az általa tervezett szemerjai reformá­tus ravatalozót, délben Vargyason ünnepélyesen átadják a XI—XII. századi kora román templom alapjaira ugyancsak a neves építész által megálmodott templomot. Makovecz a Kós Károly Egyesülés háromnapos székelyföldi konferenciájára érkezik Erdélybe. A Kós Károly Egyesülés szeptember 30.—október 2. között rendez háromnapos székelyföldi konferenciát Csíksomlyón és Illyefalván. Az egyesülés Kolumbán Gábor felkérésére válaszolt, és a tanácskozás célja „egy olyan, a Kárpát-medence egészére ki­terjedő szellemi együttműködés megalapo­zása, mely a 2004. december ötödikén a ma­gyarság ellen elkövetett manipuláció ellen­súlyát képezi” — áll a meghívóban, ahol azt is leszögezik, hogy ehhez Kós Károly szelle­mét és barátaik akaratát hívják segítségül. Az első napon a csíksomlyói kálváriához, a Salvator-kápolnához és a szabadtéri oltár­hoz látogatnak a résztvevők, megtekintik a Sapientia egyetem kertjét, a klarissza kolos­tort, illetve a Kós Károly által tervezett volt Kálót népfőiskola épületét. Farkas Réka (folytatása a 3. oldalon) A sepsiszentgyörgyi szemerjai református ravatalozóház Albert Levente felvétele Visszamérik a Szépmezőt Mérik a földet a Szépmezőn — újságolja Dézsi Gizella, a sepsiszentgyörgyi városháza földosztó irodájának vezetője. Arról a területről van szó, ame­lyet 1999 decemberében csel­lel állami köztulajdonná nyilvá­níttattak. Nem került vissza mind az 500 hektár szántó, ame­lyet akkor „államosítottak”, de nagy része igen. Minekutána állami magántulajdonná nyil­vánították, tehát visszaszolgál­­tathatóvá vált, a megyei föld­osztó bizottság döntése értel­mében 368 hektár szántót visszajuttatnak jogos tulajdo­nosaiknak. Ebből 165 hektár területet már a tavasszal kimér­tek azoknak, akik bírósági úton visszaperelték földjüket, és végleges ítélettel rendelkeztek. A 368 hektár területet azok kap­ják vissza, akiknek a sepsi­szentgyörgyi földosztó bizott­ság a 2000/1-es törvény alap­ján megállapította a tulajdon­jogát. Akkor a Szociáldemokra­ta Párt által irányított prefektúra és megyei bizottság elutasította a kéréseket. A városházára vár­ják a jogosultakat, hogy mielőbb kimérhessék a földeket, hisz már megkezdődött az új mezőgazda­sági esztendő. A szántó után kimernek még mintegy három­száz hektár legelőt a súgás fürdői út mentén. (Szekeres) Szigorodnak a hitelezési feltételek Bár eddig sok magánszemély részesítette előnyben az euróban folyósított hiteleket, októbertől jóval nehezebb lesz valutakölcsönt felvenni, mint eddig. Szigorodtak ugyanakkor a lejben nyújtott kölcsönök feltételei is. Ezek­ről, a hitelezés inflációgerjesztő hatásáról, a várható euróárfolyamról kérdeztük Briota Liviu Zsoltot, a Ro­mán Kereskedelmi Bank megyei fiókjának igazgatóját. — Milyen intézkedése­ket léptetett életbe a Román Nemzeti Bank, és melyek a következmények? — Szeptember elejétől a Román Nemzeti Bank intézke­dése nyomán a bankok keve­sebb hitelt tudnak nyújtani la­kossági ügyfeleiknek. Ugyan­is a kölcsönért folyamodó ma­gánszemély havi tartozása (banki hitelrészlet és kamata, lízingdíj, tartós fogyasztási cikkek vásárlásából adódó részletek) nem haladhatja meg az ügyfél, esetleg családja nettó jövedelmének 40 száza­lékát. Eddig ez az arány 50 szá­zalék volt. Ez az intézkedés korlátozza mind a lejben, mind a devizában (euró, dollár, más külföldi pénznem) nyújtott kölcsönöket. Ugyanakkor a­­ jegybank októbertől a deviza­­hitelezést is visszafogja, mivel megszabta a bankoknak, hogy saját tőkéjüknek legfel­jebb háromszorosát helyezhe­tik ki devizában. Ezért a leg-­­több bank már nem tud kül­földi pénznemben hitelezni, hacsak nem hajt végre alap­tőke-emelést, ami költséges folyamat. Kivételt képez a Ro-­­­mán Kereskedelmi Bank (BCR), amely pénzügyi erejé­nél fogva továbbra is képes devizakölcsönöket nyújtani. A takarékpénztárnak (CEC) is — mivel eddig kizárólag nemzeti valutában hitelezett — kedvez az új jegybanki jogszabály. Kérdezett: Mózes László (folytatása a 3. oldalon)

Next