Háromszék, 2005. október (17. évfolyam, 4585-4610. szám)
2005-10-01 / 4585. szám
Ára: 50 lumi (5000 lej), előfizetőknek: 35 baui (3461 lej) 4585. szám 8egésőszenti Györginy, 2IMI5. október 1., SZOMBAT Nehezítették a kiutazást Csak részben könnyítették, összességében inkább nehezítették a román állampolgárok kiutazását a ma érvénybe lépő belügyminiszteri rendelettel — jelentette ki tegnap Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei parlamenti képviselője. A belügyminisztérium Nem kell felmutatniuk ugyanakkor az említett összeget a szülők útlevelében szereplő 14 évesnél fiatalabbaknak, a hivatalos külföldi munkavégzésre utazóknak, továbbá azoknak, akik rendelkeznek valamely európai uniós tagállam területén való tartózkodásra jogosító engedéllyel. A sajtó mindezt úgy értékelte, hogy a román állampolgárok mostantól könnyebben és gyorsabban utazhatnak majd az Európai Unió országaiba. Lakatos Péter szerint valóban kevesebb pénzt kell felmutatni, de összességében az új rendelet kifejezetten visszalépést jelent, rendelete kimondja: az Európai Unióba utazó román állampolgároknak kilépéskor a határon távollétük minden napjára 30 eurót kell felmutatniuk az eddigi 50 helyett. Öt napra ez összesen 150 eurót jelent. Legalábbis akkor, ha oda-vissza útra szóló jeggyel rendelkezik az utas, ellenkező esetben további 150 euró felmutatását kérhetik a határnál bizonyítékként, hogy van pénze a visszaútra. A magánügyben vagy turisztikai célból kiutazóktól a célországból küldött hivatalos meghívót is kérik a határon. Az RMDSZ-es honatya emlékeztetett: korábban azok, akiknél nem volt elegendő pénz a határátlépéskor, a megkövetelt összeget „kiválthatták” meghívóval. Mostantól azonban a pénz felmutatása és a meghívó egyaránt kötelezővé vált. A képviselő szerint eleve törvénytelen, hogy a jogszabály és a hozzá tartozó utasítások egybemossák a schengeni tagállamokat az összes többi uniós állammal, így Magyarországgal is. A meghívót ugyanis csak a schengeni államok követelik, a többi EU-tagország nem, de az új rendelkezés szerint a schengeni övezeten kívüli országokba is csak hivatalos meghívóval utazhatnak a román állampolgárok. (k.) (folytatása a 2. oldalon) Az erdőirtást nem tudják leállítani Élénk vita alakult az erdőügyben Tamás Sándor parlamenti képviselő és Valentin Ionascu megyei erdészeti igazgató között a polgármesterek tegnapi munkaülésén. Felvetődött a visszaszolgáltatandó erdők nagyszabású kitermelésének, valamint az erdei utak visszaszolgáltatásának kérdése, amelyet vérbe rendez az idei 247-es törvény. A főerdész tehetetlen, mossa kezeit. Vajjda Lajos, a megyei tanács alelnöke azért hívta meg az erdészeti igazgatót, mert több polgármester jelezte, amióta megszületett a legújabb restitúciós törvény, nagyszabású fakitermelés kezdődött a visszaadandó erdőkben. Tamás Sándor konkrét példákat is felhozott a főerdésznek. A Mikes grófok zabolai erdejét vagy Adrian Căşunean-Vlad megyei szociáldemokrata elnök, volt parlamenti képviselő kommandós erdejét említette. Ionaşcu ismeri Căşunean helyzetét, de nem tud mit tenni, mondotta. Mely törvény alapján állíttassam le a fakitermelést? — tette fel a kérdést, majd elmondta, az adott esetben már két éve üzemtervezték az erdőt, megtörtént a versenytárgyalás, s aki elnyerte a lábon álló fa kitermelési jogát, most elvégzi a munkát. Nem minden erkölcsös, ami megengedett — latin közmondással válaszolt a képviselő. Szekeres Attila (folytatása a 3. oldalon) Máról holnapra Ázsia örök A kisebbségi törvény szenátusi vitája újra nacionalista indulatokat kavart, a moldvai iszapvulkánok kibuggyanó, bűzös saraként tört ismét felszínre az ellenzéki szociáldemokraták, illletve nagyromániások magyarellenessége. A hangadók — Adrian Păunescu, Gheorghe Funar és Ion Iliescu — gondolkodásmódja végérvényesen megkövült, ha az érzelmek feltupírozásáról van szó, akkor rájuk örökkön lehet számítani. A történtek filmkockáit visszapörgetve, Paunescu, az egykori udvari dalnok nemes egyszerűséggel visszaküldte a magyarságot Ázsia mélyének mélyére, Funar pedig azt állította, hogy a jogszabály hatályba lépése meggátolja Románia EU-s csatlakozását! Viszont azt sem szabad feledni, hogy a folyamatot a hét elején valójában Mircea Geoana, a szociáldemokraták jól fésült, a diplomácia semmitmondói készségével is megáldott elnöke indította el, akiről sokan hajlamosak azt hinni, hogy a korszerűsödés és a megújulás hullámhosszán hangolja újra a baloldali pártot. Az általa a parlamenti posványba lendített kő után következtek a politikai hullámok, újólag is bizonyítva: a koalíció késésen táncol. Az már csak hab a tortán, hogy épp a szenátusi fiaskó idején a vitatott jogszabálytervezetről tájékozódott Bukarestben Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségi főbiztosa. Markó Béla szerint a nagyromániások támadása várható volt, Iliescuról pedig azt mondta, úgy látja, az exállamfő ismét a kilencvenes években használt érveivel állt elő: szeparatizmusról, párhuzamos intézményekről beszélt. Az RMDSZ elnöke arra is emlékeztette politikus kollégáit, hogy míg 1990—91-ben azt állították, hogy Romániában végérvényesen rendezték a kisebbségek jogait, a mostani vita nem ezt bizonyítja. Ráadásul — érvelt Markó — a kormány vállalta az érdekvédelmi szövetség tervezetét, amely új elemeket is tartalmaz: egyrészt meghatározza a nemzeti kisebbségek státusát, másrészt megteremti a kulturális autonómia jogi kereteit. Hogy ez egyébként mire lesz majd elég, kiderül, egyelőre tény, hogy Iliescu poros öltönye újra divatcikk lett, s ha lesz, nagy csata árán lesz kisebbségi törvény. Örök ellendrukkerként a Magyar Polgári Szövetség ezúttal sem mulaszthatta el az alkalmat, hogy kifogásolja a törvénytervezetet — antidemokratikusnak és diszkriminatívnak tartva azt —, sőt, annak elfogadását az MPSZ szerint egyenesen meg kellene akadályozni, akár az európai fórumok segédletével. Az MPSZ nem csak a velencei bizottságnál panaszkodik, hanem akarva-akaratlanul a román alkotmány fogadatlan őrzőjévé vált, mert szerinte a kisebbségi törvénytervezet sérti azt. Egyre nehezebb tehát tisztán látni, az erdélyi magyar pedig csak kapkodhatja a fejét, hát ő immár kinek higgyen? Amíg eldönti, s még mielőtt Ázsia sztyeppéivel közelebbről megismerkedne, javíthatatlan optimistákként idézzük újra az RMDSZ elnökét: ,,bár fennáll a veszélye annak, hogy a 90-es évek elejére emlékeztető vitákra kerül sor, bízunk benne, hogy végül a többség és kisebbségek közös érdekében a testület megszavazza a kisebbségi törvény tervezetét”... A remény hal meg utoljára! Mózes László Mi újság Sepsiszentkirályban A mező nagyon az őszre emlékeztet. A nyár nem szűkölködött eseményekben, de az év gondjai súlyosbodtak, ősz végére, tél elejére torlódnak. Az infrastruktúrában semmi nem változott, utakutcák, vízhálózat, nemkülönben a közvilágítás sok kívánnivalót hagy maga után. Az illyefalvi községvezetés pályázatot nyert, melyből önkormányzati irodát fognak berendezni az iskola egyik termében. A felszerelés és a bútorzat egy része már megérkezett. Itt tartják majd fogadóórájukat az önkormányzati vezetők, s adók-illetékek befizetése végett nem kell Illyefalvára fáradni. A nyári árvíz használhatatlanná tette a pálinkafőzde melletti pataki átjárót. Az önkormányzat és a helyiek erőfeszítése révén újjáépítették. A költségek húszmillió régi lejre rúgtak, de az átjárót a következő ár ismét megrongálta. Bár a pénzalapok szűkösek, Benedek H. János polgármester ígéretet tett, hogy még az ősz folyamán újra kijavítják. Kisgyörgy Zoltán (folytatása a 3. oldalon) Albert Levente felvétele Makovecz Imre Háromszéken Makovecz Imre magyarországi építész Háromszék vendége a hét végén. Ma délelőtt a Kós Károly Egyesülés háromnapos székelyföldi konferenciája alkalmából Illyefalván vesz részt tanácskozáson, vasárnap délelőtt fél tízkor tartják a szemerjai ravatalozó avatóünnepségét, délben Vargyason ünnepélyesen átadják a XI—XII. századi korai román templom alapjaira ugyancsak a neves építész által megálmodott templomot. , Én és Európa — Makovecz Imre írása a 4. oldalon A KISEBBSÉGI TÖRVÉNY VITÁJA Magyarellenes kirohanások a szenátusban Botránnyal, magyarellenes felhangokkal kezdődött meg a szenátusban a kisebbségi törvénytervezet vitája. Az RMDSZ bízott abban, hogy elkerülheti a jogszabálytervezet nyilvános vitáját, és ez így történt volna, ha kedden a szenátus nem szavazza meg az elfogadás határidejének tizenöt napos meghosszabbítását. A hét első felében, éppen nyege” — hangsúlyozta kérdésünkre Puskás Bálint szenátor, aki felidézte a csütörtökön délután történteket is. „A Nagyrománia Párt 30—35 szurkolót hozott be a balkonokra, akik azért jöttek, hogy meghallgassák, hogyan verik szét a kisebbségi elképzeléseket párttársaik. Kemény kifejezések hangzottak el: Ázsia mélyéről jött nép! A lovak nyelvét beszélő nép! A román terület drága szívéből akarunk kihasítani egy darabot, és meg akarjuk valósítani az ország szétdarabolását!” a határidő lejárta előtt, utolsó pillanatban terjesztette elő indítványát az SZDP, és hét kormánypárti honatya támogatásával elérték a határidő kitolását, így a hallgatólagos elfogadás helyett nyílt vitával kell szembenéznie az RMDSZ- nek. A csütörtök délutáni első vitanap azonban bebizonyította, ez a vártnál is kellemetlenebb lehet. „Összesen 280 módosító javaslatot tettek le, többségét a Nagyrománia Párt, és ezek mind olyanok, ha akár csak egyet-kettőt is elfogad a szenátus, akkor értelmét veszti a törvény, elúszik a lé Farkas Réka (folytatása a 2. oldalon)