Háromszék, 2006. augusztus (18. évfolyam, 4836-4862. szám)
2006-08-01 / 4836. szám
Ára: 60 bani, előfizetőknek: 38 Ikuit 4836. szám Sepsfercitgyörgy, 21MH. augusztus 1., KEDD KORMÁNYHATÁROZATOT KEZDEMÉNYEZ A MEGYEI TANÁCS Visszakérik a múzeumi tárgyakat Visszakéri a megyei tanács azokat a múzeumi tárgyakat — köztük Gábor Áron egyetlen fennmaradt ágyúcsövét—, melyeket 1971-ben az akkori Románia Szocialista Köztársaság Történeti Múzeuma „kölcsönvett” a Székely Nemzeti Múzeumtól, majd 1973- ban vagyonleltárába is felvette. Erről döntött a megyei közgyűlés tegnapi ülésén. Az önkormányzat ugyanakkor elfogadta Kató Zoltán felmondását a múzeumigazgatói tisztségből, és augusztus 18-i hatállyal Vargha Mihály szobrászművészt, a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtár vezetőjét bízta meg időlegesen az igazgatói teendők ellátásával. (részletek a 3. oldalon) Független lett Rétyi Ödön Kilépett az SZDP-ből Rétyi Ödön, a sepsiszentgyörgyi városi tanács tagja. Nyilatkozatát pénteken iktatták a párt helyi szervezeténél. „Annak idején, a választási kampányban azt ígértem, a városért, a közösségért dolgozom, nem pártérdeket képviselek majd. A kommunikáció nem működött az SZDP vezetőivel, s bár elismerem, elvárásaik nem voltak, de úgy éreztem, fölöslegessé vált a párttagságom” — nyilatkozta Rétyi Ödön lapunknak. Kifejtette: két SZDP-s tanácstag kollégája számos esetben a város érdekei ellen szavazott, velük közösséget nem vállal. A jövőben független tanácstagként tevékenykedik, ugyanazokat az elveket követi, mint eddig. Kérdésünkre, hogy a következő választásokon indul-e, és milyen színekben, válasza rövid volt: „ez a jövő titka”. (kás) Lisznyói hírhalom • Közel félmiliárd tejjel rendelkezik az uzoni önkormányzat a hozzá tartozó Lisznyó falu út- és utcahálózatának feljavítására. Lisznyó főútját két éve javították meg, de már kátyús lett. A tanács arról még nem határozott, hogy ebből a pénzből az idénre betervezett felületi kezelést folytatja-e, avagy megjavíttatja a leromlott szakaszokat. • Egymillió forintot adományozott egy kecskeméti személy a tavaly árvíz sújtotta falu számára. Ebből szeretnék ír még ez év nyarán és őszén elvégezni az egykori községháza — később téeszszékház — külső és belső javítását. Ebben őrzik — nem megfelelő körülmények között—a falu irattárát és egy rendezetlen községi könyvtár állományát. De mert az adományozott összeg erre nem lesz elég, az önkormányzat közmunkát hirdet, és saját alkalmazottait is befogja a tatarozásba. Két hónapja nincs közvilágítás a faluban, és elégedetlenséget szült az a tény, hogy nem mérték ki a legelőket, lassan halad az erdőkre és földekre vonatkozó birtoklevelek kiállítása, az ingatlanok 247-es törvény szerinti tulajdonjogának véglegesítése — tájékoztatott Kese József tanácstag. Kisgyörgy Zoltán (folytatása a 3. oldalon) Legtöbbet a gáz drágult Az elmúlt öt évben a termékek és szolgáltatások közül a legnagyobb mértékben a gáz ára nőtt, amely jelenleg 7,45-ször drágább, mint 2001-ben — derül ki az Országos Statisztikai Hivatal elemzéséből. Az átlagosnál nagyobb mértékben dráguló díjak és árak közül a víz- és csatornadíjak 4,44-szeresre, a postai díjszabások 4,28- szorosra, a hőenergia 3,58- szorosra, a burgonya 3,57- szeresre, a dohánytermékek 2,96-szorosra, a villamos energia pedig 2,83-szorosra emelkedett. (s) Az Egri csillagok Csíksomlyón „Nézz ránk, Európa, állj mellénk a harcban, / Érted is küzdünk, ha védjük a magyar hazát!”—énekelték a csíksomlyói nyeregben bemutatott musical fináléjában, ahol több mint százezer ember szívott egy levegőt és hitet a legkedveltebb magyar regény szereplőivel. Várkonyi Mátyás és Béres Attila az Egri csillagokat úgy komponálta színpadra, mint a magyar nép örökös szabadságharcának példázatát. A máig egyik legolvasottabb regény hősei az ismert történeten túl a történelem örök kérdéseit boncolgatták: milyen áron tud megmaradni egy kis nép Európa gyepűjén? Az igényes zene, a veretes szöveg a Miksa császár parancsára raboskodó Dobó István és az őt meglátogató Bornemissza Gergely visszaemlékezéseinek keretébe helyezi a jól ismert történetet. Az Agria Játékok Kft. produkciójának hitelességét, látványosságát rendkívüli módon erősítette a technikailag is nehezen megoldható élő előadás, de a helyszín adottságainak kihasználása is. A hit, a remény és a szeretet örök üzenetét hoztuk el a székelyek szent hegyére — mondta az előadás után a Ceceynét alakító Saárossy Kinga színművész, aki arra szólított fel mindenkit, hogy lelkiismerete szerint tegyen meg mindent a székelyföldi autonómiáért. (Ferencz) Máról holnapra A zsarolás módozatai Még te sem csengett az Omár Hajszám szökése okozta botrány , melynek során a felháborodott államfő menesztette a titkosszolgálatok vezetőit, de kiderült, hogy erre a törvények szerint nincs joga, a hírszerzők és kémelhárítók főnökeit csak az országgyűlés válthatja le! —, amikor közvitára bocsátották a régóta készülő nemzetbiztonsági törvénycsomag tervezetét, noha még bizonyos miniszterek sem véglegesítették ajánlásaikat (?). A civil szférában és a médiában megütközést s felháborodást váltott ki a törvénycsomag, amely az 1991-es, sokat bírált nemzetbiztonsági törvényhez hasonlóan egyértelműen túlzott hatáskörrel ruházza fel a titkosszolgálatokat. Ezzel pedig sérti az emberi jogokat. Renate Weber, a Nyitott Társadalomért nevű civil szervezet elnöke is úgy véli, a tervezet szövegének bizonyos részei nem világosak, a félreértelmezhetőség pedig túlkapásokra teremthet lehetőséget. Weber azt is sérelmezi, hogy Omár Hajszám eltűnése után a perrendtartási törvénykönyv sorozatos módosításai ellenére sem szabályozzák azon eseteket, amikor vádlottakat orvosi okok miatt helyezhetnek szabadlábra... A törvénycsomag — utalt Weber az elmúlt napok szenátusi vitáira — továbbra sem pontosítja, hogy a titkosszolgálatok ideiglenes elnökségét meddig lehet betölteni... Dennis Delelant angol történész, a romániai helyzet egyik legjobb ismerője hangsúlyozva, hogy a nemzetbiztonsági törvényeknek elsősorban az emberi jogok védelmét kellene biztosítaniuk, bírálta az intézmények túlzott hatáskörrel való felruházását, mivel ezek bizonyos esetekben, a román történelem legrosszabb hagyományait folytatva, ,, diktatórikus jelleget" ölthetnek, és ,,külön kasztként" működhetnek az államban. Emil Constantinescu exállamfő szerint Traian Basescu olyan törvények elfogadását akarja kizsarolni, amelyek a titkosszolgálatok rég áhított s a kommunista diktatúrában meglévő pivilégiumait szavatolják, s ezek az előjogok megsértik az emberi jogokat, éles ellentétben állnak az unióban uralgó állapotokkal is, amelyek felé az ország oly lendületesen törekszik... S valóban, Traian Basescu, amerikai útjáról megtérve s szembesülve az országgyűlés határozatával — miszerint nem áll jogában, legalábbis az uralgó törvények szerint, leváltani a titkosszolgálatok vezetőit —, hangsúlyozta, hogy csak a nemzetbiztonsági törvénycsomag elfogadása után hajlandó kijelölni az új vezetőket. Ezzel arra kényszeríti a kormányt, hogy a neki kedvező formában juttassa el a parlamenthez a tervezetet. Az államfő — s ezért sokat bírálták az Omár Hajszám szökése utáni napokban — nem mindig veszi figyelembe a parlament függetlenségét. Nem akarja elismerni — ezzel is a legrosszabb hazai hagyományokat éltetve —, hogy csupán a parlament hozhat törvényeket s nevezheti ki a titkosszolgálati vezetőséget. Elképedve miniszterei ,,lassúságától", a motorbalesetet szenvedett és lábadozó kormányfő azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben határidőn belül a tárcavezetők nem teszik meg ajánlásaikat s nem véglegesítik jelentésüket, a törvénytervezetet eredeti formában tárja a parlament elé (!). Ennek elfogadása — és kiszámíthatatlan, hogy az ellenzéki és a kormánypártok hogyan szavaznak?! — ismét a titkosszolgálatok hatáskörének túlzott növekedését jelenti, ami az uniós csatlakozás előtt legalábbis bizarr, s hátráltathatja Románia oly lassú, körülményes integrációját... Bogdán László