Háromszék, 2007. február (19. évfolyam, 4988-5011. szám)
2007-02-01 / 4988. szám
KÖZELET Háromszék Kilúgozzák a törvényt A vizsgált személy engedélye nélkül, hivatalból nem adhatnak a szakértői vizsgálat elkezdésére vonatkozó parancsot a feddhetetlenségi felügyelők, akkor sem, ha szembeszökő különbségeket fedeznek fel a vagyon és a vagyonbevallás adatai között — döntött tegnap a szenátus jogi bizottsága a feddhetetlenségi ügynökség létrehozására vonatkozó törvénytervezet vitáján. A módosító indítványt az SZDP és az NRP szenátorai támogatták, és egyetlen szavazattöbbséggel (öttel négy ellenében) fogadták el. A kormánypártok egy liberális kollégájuk hiányzása miatt maradtak kisebbségben. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor szerint ezzel a módosítással tartalmától fosztják meg a törvényt. A bizottság ugyanakkor megszavazta Nicolae Şerban SZDP-szenátor egy másik módosító javaslatát, amelynek értelmében a vizsgálat csak a feljelentés által észrevételezett dolgokra szorítkozhat, más terhelő elemek felfedezése esetén engedélyt kell kérni az intézmény vezetőjétől a vizsgálat kiterjesztésére. Az Országos Feddhetetlenségi Tanácsba minden parlamenti párt kinevez egy képviselőt — az eredeti javaslat szerint ez az államfőre hárult volna. A jogi bizottság döntése szerint a feddhetetlenségi ügynökség feladata a mandátum ideje alatt szerzett vagyon, nem pedig a vagyonbevallások ellenőrzése, ugyanakkor kitörölték a szövegből az összeférhetetlenségekre vonatkozó részt. Ez a változat közelebb áll az igazságügy-minisztérium szövegéhez, mint amit a képviselőház fogadott el. A döntő szó ezúttal a szenátusé. Protokolláris beszéd Minden román polgár mindennapjainak javulását várja az EU-tagságtól Románia — hangzott el Traian Băsescu államfőnek az Európai Parlament plenáris ülésén tartott ünnepi beszédében, amelyben — előzetes bejelentésétől eltérően — nem tért ki az ingatag belpolitikai helyzetre. Felhívta viszont a figyelmet arra, hogy idén Nagyszeben Európa egyik kulturális fővárosa, és ezt példaként említette a kisebbségekkel folytatott békés együttműködésre. Băsescu arra is rámutatott, hogy az Európai Unió néhány államában még mindig nem tekintenek egyenrangú tagként a kelet-európai országokra, illetve azok lakosaira, hiszen több országban csak korlátozásokkal tették lehetővé a román állampolgárok munkavállalását. Megerősítette, hogy Románia betartja valamennyi, a csatlakozási dokumentumokban rögzített kötelezettségét, tartja magát a közös értékekhez és alapelvekhez, és mindent megtesz annak érdekében, hogy teljes értékű, együttműködő tagja legyen az EU-nak. Kifejtette, hogy Románia értéktöbbletet jelent az EU-nak, egyebek között azért, mert nagy piac, illetve mert gazdasági növekedése jóval magasabb, mint az unió átlaga. Băsescu kiállt a nagy uniós projektek, mindenekelőtt a szunnyadó alkotmányos szerződés és a további bővítés mellett. Hangoztatta, hogy az EU- nak szüksége van átfogó alapszerződésre az integráció mélyítéséhez. Jelentős béremelés Mennyit nőttek, mennyit nőnek a nyugdíjak? SIMO ERZSÉBET A napokban fölröppent a munkaügyi miniszter nevéhez kapcsolva, hogy 2007 végéig a nyugdíjpont értéke harminc százalékkal emelkedik. Korábban Gheorghe Barbu tárcavezető azt nyilatkozta, hogy idén, ha a költségvetés úgy alakul, szeptember elsejétől még három-öt százalékkal nőhet a nyugdíjpont értéke. A két nyilatkozat mintha ütné kicsit egymást. S lám, valóban így is van. Mint kiderült, Barbu miniszter valójában azt akarta mondani, hogy a nyugdíjak a jelenlegi kormány mandátuma, azaz négy év alatt nőnek 30, reálértékben 27 százalékot. Mint ismeretes, 2005-ben a pontérték három százalékkal nőtt, a nyugdíjak újraszámításakor — hivatalos adatok szerint — az emelkedés 9 százalékra volt tehető. (Igaz, sokan még várják, hogy arányba kerüljön nyugdíjuk és a pontérték.) 2006-ban három alkalommal növelték a nyugdíjpont értékét, 9,3 százalékkal áprilisban, 5 százalékkal szeptemberben és 16,8 százalékkal decemberben (január helyett). Ezzel az emeléssel érte el a 396,2 lejt. Nem sok, a több millió nyugállományban élő idős ember több mint ötven százalékának a nyugdíja még az egy pont értékét sem éri el. Egy szűk csoportnak ellenben — katonák, bírák, ügyészek, parlamenti képviselők vagy volt szekustisztek és magas rangú párt- vagy állami aktivisták — akár tíz-hússzorosa is lehet. Az előbbieknek azért, mert rájuk más szabályok vonatkoznak, az utóbbiaknak, mert oly sokat kerestek a diktatúra évei alatt, hogy most is kivételezett helyzetbe kerültek. Egyetlen példa Ristea Priboi, aki a brassói munkástüntetés után a megtorlást szekustisztként vezette, 25—30 000 millió régi lej nyugdíjat kapott, a munkás, aki túlélte az üldözést, kényszerlakhelyre költöztetést, négymilliót. Mert ki-ki jövedelme szerint fizetett társadalombiztosítást, s a nyugdíjak kiszámításakor a befizetés mértéke szentség — nyilatkozta a szakminiszter. Tehát még ma is: kisember—kis nyugdíj, nagy ember — nagy nyugdíj. Néppárti támogatás Az Európai Néppárt (EPP) támogatásáról biztosította az RMDSZ-t Joseph Daul, a néppárt újonnan megválasztott frakcióvezetője, aki Markó Béla szövetségi elnök üdvözlőlevelére válaszolva személyesen mondott köszönetet dr. Kelemen Atilla képviselőnek. Daul kifejtette: a néppárt minden szükséges támogatást meg fog adni a választásokra készülő romániai néppárti tagoknak—így az RMDSZ-nek is —, és azon meggyőződésének is hangot adott, hogy a sorra kerülő megmérettetésen a néppárt partnerei jelentős eredményeket érnek el, megerősítve ezáltal helyzetüket a romániai közéletben. FKÍRSALÁTAI MEGLESZNEK A DEMOKRATÁK NÉLKÜL. A koalíciós vitákról, a demokraták kihívó viselkedéséről teljesen másként vélekedik Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök, szerinte a DA Szövetség már a klinikai halál állapotába került. (Románia liberă) A miniszterelnök azt is politikai ellenfelei tudomására hozta, hogy a liberális párt képes lesz új parlamenti többséget kialakítani. (Cotidianul) PÉNZFALÓ SEMITTEVŐK. Az Állandó Országos Választási Iroda vezetői két éve eszik egymást, és nem dolgoznak semmit — írja a Cotidianul csak az állami költségvetésből működésükre kiutalt 72 milliárd lejt költötték el sikeresen. HALÁLOS MUNKABALESET. Egy ember elhunyt, egy másik pedig súlyos sérülésekkel került kórházba, miután hétfőn reggel kisebb robbanás történt a marosvásárhelyi Azomureş vegyi üzemben. A vállalat egészségügyi dolgozói és a percek alatt a helyszínre érkező rohammentő-szolgálat orvosai hiába próbálták újraéleszteni Ioan Fărcaşt, az 51 éves lakatos szívműködése leállt. Az 53 éves hegesztő, Magyar Mihály számos törést szenvedett, az orvosok szerint túl van az életveszélyen. Az Azomureşben tavaly nyolc tragikus munkabaleset történt, néggyel kevesebb, mint 2005-ben. Az áldozatok közül egyetlenegy sem volt az üzem alkalmazottja. Az elmúlt két év munkabalesetei következében ketten váltak rokkanttá, és összesen 189 alkalmazott vált időlegesen munkaképtelenné. (Krónika) Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke javasolni fogja, hogy halasszák el a május 13-ra tervezett európai parlamenti választásokat, mert igen közel esnek időben az államfő felfüggesztését célzó procedúrasorozathoz és a kormány ellen benyújtandó bizalmatlansági indítványhoz. A két esemény megzavarhatja a választás menetét. (Cotidianul) ■ A tanügyben dolgozók fizetése összesen 23,18, az egészségügyi alkalmazottaké 22 százalékkal nő idén —jelentette be tegnap Călin Popescu Tăriceanu kormányfő. A béremeléseket három szakaszban, januárban, áprilisban és októberben hajtják végre, de nem egyenlő mértékben, az egyetemi tanárok például csak 10 százalékos jövedelemnövekedésre számíthatnak. Az egészségügyben bevezetik a stabilitási díjat. A bejelentéssel egy időben több száz egészségügyi asszisztens állt sorban továbbképzésért Bukarestben, a minisztérium ugyanis menesztéssel fenyegette meg a különféle (egynapostól kéthetesig terjedő, térítéses) tanfolyamokat elmulasztó személyzetet, amelynek három hónapon belül kell pótolnia kétévi ismeretfrissítést. HALASZTANI KELLENE AZ EP-VÁLASZTÁSOKAT. 2007. február 1.,csütörtök ’ ' ' " RÁFORGÓI A kormányt nem érdekeljük Emlékszem, mekkora újság volt, amikor pár éve felfedeztem, hogy a román kormány honlapján utolsó rubrikaként rábukkantam a ,,romániai magyar sajtó ” rovatra. Aki évtizedek óta pusztába kiáltott szó gyanánt fogalmazok és közlök időnként kimondottan megszívlelendőnek szánt észrevételeket, új kurzus jelének véltem, hogy ránk is figyelnek, mi több, ezt nem biztonsági belső jelentésekben összegezik, hanem kiteszik az ablakba, lássa a világ, hogy ez valahogy így természetes. És valóban! Nos, a napokban ismét arra tévedt az érdeklődésem, és mit tapasztalok: legalább két éve üresen tátong a rovat, a kutya sem tölti fel — magyarán, ha olvassa valaki a magyar sajtókivonatot, az a belső bulletinekhez hozzáférők szűk köréhez tartozik. Lesújtó, miként az is, hogy legalább két év óta nincs, amivel dicsekedni a kisebbségpolitikában! B. Kovács András Elhunyt Nicolae Cârlănescu alprefektus Kedden délután öt óra előtt néhány perccel munkahelyén szívroham érte Nicolae Cârlănescu Kovászna megyei alprefektust. Azonnal kórházba szállították, újraélesztették, de a második infarktus végzetesnek bizonyult. A 62 éves jogászt egy évvel ezelőtt nevezték ki alprefektusnak, azelőtt a kormányhivatal főjegyzőjeként dolgozott, és alig két hónapja volt még nyugdíjba vonulásáig. Helyére a kormány ideiglenesen kinevez egy alprefektust, akinek a 2005-ben megjelent törvény értelmében le kell majd tennie a szakvizsgát. A prefektúrák vezetői köztisztviselői és nem politikai állást töltenek be, így nem a pártok döntenek az új alprefektus személyéről — szögezte le György Ervin prefektus. Az új jogszabálynak megfelelő vizsgával egyelőre csak a funkcióban levő prefektusok, alprefektusok rendelkeznek, a megyében nincs megfelelő végzettségű személy. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Demeter J. Ildikó SZÉKELYUDVARHELYEN MÉG MINDEN BIZONYTALAN. Keddi ülésén a Hargita megyei törvényszék elfogadta a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) által emelt alkotmányossági kifogást. Ezáltal a bíróság felfüggesztette azt a pert, amelyben eldől, hogy az MPSZ indulhat-e a székelyudvarhelyi időközi helyhatósági választásokon. A pert az Alkotmánybíróság döntéséig nem folytatják, emiatt azonban lehetséges, hogy elhalasztják a választásokat — mondta a Krónikának Constantin Strujan Hargita megyei prefektus. Hozzáfűzte, a választások megtartásáról az Országos Választási Hatóság dönt. Az MPSZ képviselői egyébként a 2004/67-es számú választási törvény hetedik paragrafusa ellen emeltek kifogást, amely szerint egy politikai szervezetnek huszonötezer szavazatot kell összegyűjtenie, hogy indulhasson a helyhatósági választásokon. AMERIKAI TÁMADÁS ROMÁN TÁMASZPONTOKRÓL? Az amerikai elnök nagyméretű légitámadást indít az iráni nukleáris létesítmények ellen, ehhez pedig román és bolgár légi támaszpontokat vesz majd igénybe — tudósít a The Herald skót napilap. Az amerikai erőknek a Fekete-tenger környékén való összpontosítása, valamint az amerikai tengerészet két harci alakulatának áthelyezése a Perzsa-öbölből azt jelenti, hogy a Fehér Ház vezetője katonai nukleáris program fejlesztését célozza. A román és a bolgár reptereket azon harci gépek üzemanyag-ellátására használnánk, amelyek az iraki nukleáris létesítményeket bombázzák — magyarázta Sam Gardiner amerikai ezredes. Egy 2006-ban aláírt katonai egyezmény alapján az Amerikai Egyesült Államok a konstancai Mihail Kogălniceanu és a bolgár Graf Ignitjevo, Novo Szelo és Bezmer repülőtereket vehetik igénybe. Gheorghe Marin tengernagy, a román hadsereg főparancsnoksága vezetőjének nyilatkozata szerint Romániában ideiglenesen kétezer amerikai katonát helyeznek el, míg Bulgáriába március végéig háromezret várnak.