Háromszék, 2009. szeptember (21. évfolyam, 5768-5793. szám)

2009-09-19 / 5784. szám

GAZDASÁGI MAGAZIN RÖVIDEN • Vonzó a kulturális főváros Közel tíz százalékkal nőtt a turizmus Linzben az első nyolc hónap alatt az európai kulturális fővárosként rendezett programoknak köszönhetően. Míg más tartományi fővárosokban a gazdasági válság következményeként visszaesett a turizmus, a Duna-parti város növekményt könyvelhetett el a Linz09-nek betudhatóan. A tavalyival összehasonlítva 9,9 százalékkal több, 489 177 éjszakát töltöttek a turisták a felső-ausztriai kikötővárosban. A Linz — Európai Kulturális Főváros programsorozatot július végéig 1,255 millió látogató kereste fel. A hétezer-hétszáz rendezvény közül a legtöbben, mintegy 250 000-en a júliusi Flaszterparádé (Pflasterspektakel) című utcaművészeti fesztiválra mentek el. A második legvonzóbb programnak eddig a háztetőkön berendezett és a háztetőkön látogatható, október végéig nyitva tartó rendhagyó kiállítás bizonyult. A harmadik legtöbb látogatót, 63 000 nézelődőt a Henri de Toulouse-Lautrec műveiből rendezett tárlat vonzotta. Nemzetközi adó a szegénység ellen A harmadik világ fejlődésének támogatására és a szegénység elleni küzdelem finanszírozására a pénzügyi tranzakciókat érintő nemzetközi adót szorgalmaz Franciaország. Bernard Kouchner külügyminiszter szerint Nagy-Britannia is támogatja az elképzelést. A 0,005 százalékos banki illeték az első becslések szerint 20—30 milliárd eurós bevételt jelentene világszinten — mondta a francia diplomácia vezetője, aki szerint Nicolas Sarkozy államfő támogatja az ötletet, s az elképzelésen annak az 58 országot tömörítő munkacsoportnak a keretében dolgoznak, amely októbertől Párizsban a harmadik világ támogatására újfajta lehetőségeket fog megvitatni. Kouchner elképzelése szerint egy 1000 eurós átutalás esetében a 0,005 százalékos illeték öt eurócent lenne, amit a bankoknak kellene kezelniük. A közelmúltban Peer Steinbrück német pénzügyminiszter is hasonló javaslatot tett. Egymilliárd dollárt ér a Twitter A legfeljebb 140 karakteres bejegyzések továbbítását lehetővé tévő Twitter hamarosan befejeződő feltőkésítése után egymilliárd dollár értékű lesz a népszerű közösségi mikroblog szolgáltatás — adta hírül a TechCrunch nevű online informatikai magazin. Meg nem nevezett hírforrások szerint a közösségi oldal 50 millió dolláros tőkeemelést kíván végrehajtani, és erről állítólag Evan Williams vállalatvezető értesítette az alkalmazottakat. A Twitter — amelynek értékét februárban még 250 millió dollárra becsülték — a többi közösségi portállal továbbra is azért küzd, hogy életképességüket bizonyíthassák a magánbefektetők előtt. Az iráni választások után a média figyelmének középpontjába került csevegőoldal regisztrált felhasználóinak száma júniusban érte el a 44,5 milliót, és ez mintegy tizenötszörös emelkedést jelent egy év alatt — derül ki a comScore adataiból. A Twitter népszerűségének oka, hogy más közösségi portálokkal ellentétben a felhasználók által küldött üzeneteket alapértelmezésben az író jóváhagyása nélkül mindenki láthatja, aki az adott „csevelyre” feliratkozott, és így akár bárkiből meghatározó véleményformáló személyiség lehet. Autonóm ház Egy energetikai szempontból önellátó, megújuló energiákkal működtetett, környezetbarát anyagokból készült épületet, úgynevezett autonóm házat is megtekinthetnek a látogatók a Zöldpont — élhető város a Millenárison című kiállításon, amely csütörtökön nyílt meg Budapesten A Csodák Palotája épületében Ertsey Attila építész mutatta be a valós méretben felépített lakóházat, amely nem igényel közműcsatlakozásokat, vagyis autonóm. Emellett passzív is, vagyis annyira jól hőszigetelt, hogy csak a leghidegebb téli napokon igényel fűtést. Az épület csupa olyan anyagot és gépészeti berendezéseket tartalmaz, amelyek már most megvásárolhatók. A villamos energiát egy 2 kilowattos szélkerék és néhány napelem biztosítja, Ertsey Attila tájékoztatása szerint ez a beruházás nyolc év alatt megtérül. A ház villanyfogyasztása kicsi, a lámpákban leddiódás fényforrások világítanak, a meleg vizet napkollektor állítja elő. A szennyvízkibocsátás mérsékelt, a mosáshoz például megtisztított esővíz használható, a fűtés pedig pelletkazánnal vagy hőszivattyúval történhet. A december végéig nyitva tartó kiállításon harmincnégy cég mutatja be termékeit. Az oldalt szerkesztette: Ferencz Csaba Támogató: CORVINUS MUNKAERŐPIAC Legek az elbocsátásban Az idei legnagyobb elbocsátásokat bejelentő cégek listájából kiderül, hogy nem Amerikában és nem Nyugat-Európában működik a legjelentősebb „álláspusztító” cég: az Orosz Államvasutak például 54 000 embertől válik meg idén. Az origo internetes lap összefoglalója alapján azt is megtudhatjuk, hogy a világ legnagyobb autógyára, a General Motors sem bánik kesztyűs kézzel, amikor leépítésekről van szó. A gazdasági világválságról szóló hírek általában Nyugat- Európa és Amerika negatív jelenségeit emelik ki, néha Japánból is érkeznek lehangoló beszámolók. Most azonban egy német összeállításból kiderül, hogy a válság miatt világszerte a legnagyobb elbocsátást egy orosz cég hajtotta végre, az Orosz Államvasutak ugyanis nem kevesebb, mint 54 000 alkalmazottat tett utcára. Mindez azért is meglepő, mert nemrégiben Putyin miniszterelnök az egyik legnagyobb orosz oligarchát, Oleg Gyeripaszkát bírálta, mert nem fizette ki az egyik gyárának munkásait. Az 1,1 milliárd euró veszteséget felhalmozó vasúttársaságnál 1,2 millióan dolgoznak, és a leépítés annak ellenére történik, hogy a teherszállítási üzletág éppen most kezd újjáéledni a Handelsblatt szerint. A Handelsblatt a másik német újság, a Frankfurter Allgemeine Zeitung adatbázisára építve szedte ezek után rangsorba azokat a cégeket, amelyek a legnagyobb elbocsátásokat hajtották végre idén a gazdasági válság miatt. Az orosz csúcstartó után nem meglepő, hogy a világ korábbi legnagyobb autógyára, az amerikai General Motors következik az elbocsátók sorában. Ez a cég 47 000 embert küld el, ami azért sem kelt már nagyobb visszhangot, mert időközben a GM a megszűnés szélére került, csődöt jelentett. Amerikában is beavatkozott a politika, Obama elnök csapata már tavaly november óta javasolta a General Motorsnak, hogy csődeljárással szervezze újra üzletágait. Ennek során eladják a német Opelt, megszüntetik a Pontiac márkát, és a válságkezelés nyomán várhatóan csak négy márkát tart meg a GM. A továbbiakban a Chevrolet, a Buick, a GMC és a Cadillac marad meg a GM- nél, pontosabban annál a társaságnál, amelyet az amerikai állam hozott létre, és amely a csődeljárás során megvásárolja a bajba jutott General Motors még hasznosítható eszközeit. Az elbocsátásokat tekintve a harmadik helyen egy Európában kevésbé ismert amerikai cég, a Circuit City (CC) áll, amely harmincezer embertől válik meg. A második legnagyobb, elektronikai cikkekkel kereskedő amerikai cég már korábban bajba került, hitelezői elől már 2008-ban védelmet kért, és most további elbocsátások is napirendre kerültek. A negyedik helyen a nehézgépeket, haszonjárműveket gyártó amerikai Caterpillar áll húsz-huszonötezer fős elbocsátással. Ötödik a japán elektronikai gyártó, a NEC húszezer megszüntetendő állással. A hatodik a japán Nissan autógyár (húszezer elbocsátandó alkalmazott), a hetedik az Anglo American bányatársaság (19 000 fő), nyolcadik az USA-beli Merck gyógyszergyár (16 000 fő). A német Handelsblatt listáján kilencedik az amerikai alumíniumgyártó Alcoa — ez a cég Magyarországon is több száz fős elbocsátásokat hajtott végre —, amely csakúgy tizenötezer embert épít le, mint a lista tizedik helyét elfoglaló távközlési óriás, a British Telecom. A napokban a világsajtót is bejárta az a hír, hogy a France Telecom alkalmazottjai között rendkívüli módon elszaporodott az öngyilkosságok száma. Mindezt szakemberek egyértelműen a munkahelyi bizonytalanságokra vezetik vissza, a távközlési cég vezetője pedig be is jelentette, hogy egy időre leállítják a leépítéseket. Az Orosz Államvasutak reklámja — korántsem fényes az alkalmazottak jövője EURÓPAI UNIÓ Kivezetni a válságból Már most dönteni, kell arról a stratégiáról, amelynek alapján az Európai Unió tagországai kivezetik gazdaságukat a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válságból, de a végrehajtást csak akkor kell megkezdeni, amikor a gazdaság élénkülése ténylegesen megindul - értettek egyet a tagországok állam- és kormányfői csütörtök esti brüsszeli találkozójukon. Az egyetlen munkavacsorából álló találkozón az uniós vezetők a világ húsz legnagyobb ipari és felzárkózó országának (G20) jövő heti pittsburghi csúcsértekezletét készítették elő. Az elnöklő Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök a találkozó után azt hangsúlyozta, hogy a kivezető stratégiának azt kell biztosítania: a gazdaságélénkítés nem csupa nagyon eladósodott országot hagy maga után. Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök és Angela Merkel német kancellár a megbeszélés után bejelentette: gyakorlatilag egyetértés volt abban is, hogy véget kell vetni a túlzottan magas banki prémiumok gyakorlatának. Egyelőre nem világos ugyanakkor, sikerül-e az uniónak ehhez a kockázatmérséklőnek szánt intézkedéshez megnyernie többi tárgyalópartnerét, köztük az Egyesült Államokat is. Reinfeldt a maga részéről úgy fogalmazott: egyetértettek abban, hogy el kell mozdulni a jelenlegi banki gyakorlattól, amely a rövid távú teljesítmény jutalmazásán alapul. A megbeszélésen szót ejtettek a decemberi nemzetközi klímavédelmi konferencia előkészítéséről is. Azon a tanácskozáson dönteni kellene arról, milyen nemzetközi erőfeszítéseket tesznek középtávon annak érdekében, hogy megállítsák a káros éghajlatváltozás folyamatát. Diplomáciai források szerint az uniós vezetők megállapodtak abban, hogy a következő három évben az EU szükség esetén évente akár hétmilliárd euróval is segítheti a fejlődő világ rászoruló országait ebben a küzdelemben. A kormányfői tanács a záróközleményben sajátjaként említette meg a Európai Bizottság azon számítását, hogy 2020-ra a fejlődő térségnek összesen évi százmilliárd euróra lehet szüksége a klímaváltozás kihívásainak kezeléséhez. (MTI—fér) A tanácskozás brüsszeli helyszínen munkavacsorán találkoztak a 27-ek vezetői FOTÓ:AFP [BÉLICÉBE 2009. szeptember 19., szombat ]]