Háromszék, 2014. március (26. évfolyam, 7132-7157. szám)
2014-03-01 / 7132. szám
FELTÉTELEKET SZAB AZ RMDSZ Is DEMETER J. ILDIKÓ Megkezdte a tárgyalásokat az RMDSZ a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) a magyar érdekképviselet kormányra lépésének feltételeiről, amelyekről a két politikai alakulat egyezményt készül aláírni - közölte tegnap Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. A dokumentum nemcsak arról szól, hány miniszteri tárcát, államtitkári és prefektusi tisztséget kap az RMDSZ, a szövetség ezek mellett számos javaslatot fogalmazott meg a jelenlegi kormányprogram kiegészítésére. A kormányba lépésről vagy ennek elutasításáról ma dönt az SZKT. Victor Ponta miniszterelnök reméli, hogy az SZDP hétfőn mind a kisebbségi frakcióval, mind az RMDSZ-szel aláírhatja a koalíciós egyezményt. Az új kabinet névsorát is hétfőn teszik közzé, a parlament kedden szavaz róla. A szenátusi és képviselőházi frakcióinkkal mi vagyunk a mérleg nyelve. Tőlünk függ, hogy felismerjük-e a pillanat adta lehetőségeket - fejtette ki Kelemen Hunor csütörtök délután, az RMDSZ Maros megyei állandó tanácsának ülésén. A szövetségi elnök szerint három lehetőségük van: ellenzékben maradni; parlamenti támogatást nyújtani a kormánynak - mint 2000-2004 között vagy belépni a kormányba, de megfelelő feltételek mellett, nem önmagában a kormányzásért. (folytatása a 2. oldalon) Megszokhattuk: évfordulókon, illetve ha az ünnepi alkalom úgy hozza, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium Péter Albert vezette népi együttesének véndiákjai felhúzzák a székely harisnyát, kezükbe veszik a hegedűt, és közönség elé állnak. Tegnap is így tettek, Farsangi fonó című előadásukkal léptek színpadra, ma pedig az együttes jelenlegi tagjai mutatják be a Farsangi mulatságot. (folytatása a 3. oldalon) FEKETE RÉKA ALBERT LEVENTE FELVÉTELE KÖVÍSZNAÍMÁRÓL HOLNAPRA ~ Süllyedő hajóra felugrabugrálni szélütött cselekedet. Márpedig kormányra „ hajtásával ” az RMDSZ egy olyan politikai roncsra készül felkapaszkodni, amitől inkább szabadulni kellene, a Ponta-kabinet ugyanis reménytelen társadalmi és gazdasági válságba sodorta az országot. A liberálisok távozása után a szociáldemokraták úgy húzták elő az érdekvédelmi szövetséget, mint cirkuszi bűvészmutatványon nyulat a kalapból. És az RMDSZ néhány csúcsvezetője serényen és elkötelezetten ugrott: feltételeik teljesülése esetén készségesen segítenek, csak ne keveredjen politikai bizonytalanságba az ország. Magyarán, az RMDSZ kész folytatni kormányzati sikertörténetét, és újra beköltözhet a Victoria-palotába, erről vélhetően a Szövetségi Képviselők Tanácsa mai marosvásárhelyi ülésén határoznak, legalábbis úgy tesznek, mintha ez lenne a legfelsőbb döntéshozó fórum. Mert az érdekvédelmi szervezet néhány befolyásos és rutinos politikusa már bizonyosan letárgyalta, miként szolgálhatják a derék Pontot és hozzáértő csapatát, kikkel eddig nacionalizmusuk, korlátolt prefektusaik, meddő zászlóperek és egyebek miatt eléggé sok nézeteltérésük volt, legalábbis látszólag. Az SZKT-ülés előtt egy marosvásárhelyi bemelegítő tanácskozáson érdekes nyilatkozatok hangzottak el. Borbély László magabiztosan kijelentette, eddig veszekedtek és nem kormányoztak (értsd: jövünk mi, és az eddigi cirkusz, ócska perpatvar helyett Románia rögvest elindul a fejlődés útján), Markó Béla pedig szintén fején találta a szöget, mondván, nélkülünk nincsenek reformok nincs fejlődés (értsd: hétfőtől kolbászból lesz a kerítés). Hozzájuk képest Kelemen Hunor visszafogottabban szólt, mondván, a mérleg nyelve vagyunk, s ha feltételeink teljesülnek, a szövetségnek felelős igent kell mondania a kormányzásra (miért, felelőtlen igen is elhangzott már?). Minden szép lesz, minden jó lesz tehát. Mennyi felelősségérzet, mennyi hosszú távra porciózott bölcsesség! Nem magával a kormányzás aktusával van a gond, hanem a mindegy mikor, kivel és milyen áron elvével. Ugyanis megkérdőjelezhető, hogy a legutóbbi parlamenti választásokon az RMDSZ kapott-e arra felhatalmazást, hogy összefonódjon egy korrupt, levitézlett és hiteltelen alakulattal? Persze, tudjuk: ha kormányon vagyunk dől a pénz a székely megyékbe, épülnek a sportcsarnokok, aszfalt kerül az utakra, lelkendeznek az RMDSZ-közeli vállalkozók. De az foglalkoztatja-e az SZKT-ülésen kezet lendítőket, hogy az elmúlt negyedszázadban javult-e az erdélyi, székelyföldi magyarság életminősége, s az itt élők miként tekintenek tervezhetetlennek látszó jövőjükre? Mit gondolnak életükről, esélyeikről azok, akik az elmúlt húsz, huszonöt évben csupáncsak dolgoztak tisztességgel, bíztak a szebb holnapban, s esetenként még szavaztak is? Mózes László . BOKOR GÁBOR A kovásznái Körösi Csoma Sándor Líceumban tanuló némely diákok szülei elégedetlenségüket fejezték ki az iskolában bevezetett egyenruha kapcsán, kifogásaikat közösségi portálokon is megosztották. Mi több, az egyenruha kérdését a magyarellenességéről elhíresült Dan Tănasă is tárgyalja blogján. A felmerült kérdésekről a tanintézmény igazgatóját, Becsek Évát kérdeztük. (folytatása a 3. oldalon) Kékbe öltözve a sportpálya lelátóján A SZERZŐ FELVÉTELE