Háromszék, 2014. július (26. évfolyam, 7232-7258. szám)

2014-07-17 / 7246. szám

JELKÉPEINK__________________________________________________________________ Oromszer 2014. július 17., csütörtök KS DÓZSA GYÖRGY 500 Korabeli jelképek a Székely Vágtán­ ak SZEKERES ATTILA ISTVÁN siBr ................................................. A hétvégén esedékes, 2014-es Székely Vágtát a Dózsa György vezette parasztháború 500. évfordulója jegyében igyekeztek korabeli díszletekkel ellátni a szervezők. Az 1514-ben az országos méltóságviselők által használt jelképek közül néhányat megjelenítenek a helyszínen, korszerű technikával kidolgozva. A Székely Vágta hivatalos zászlaján kívül a porondot még három zászló díszíti, ezenkívül hat címer is megjelenik. Az 1514-es, ún. parasztháború­ban mindkét oldalon a vezér kötő­dött a székelyekhez. A keresztes ha­dak vezetője, Dózsa György székely volt, a nemes hagyomány szerint Háromszéken, Dálnokon született, alig néhány kilométerre az Óriás­pince-tetőtől, a Székely Vágta hely­színétől. A másik oldalon a lázadó­kat leverő sereg parancsnoka, Sza­­polyai János erdélyi vajda egyben a székelyek ispánja címet is viselte. A régi székely címer Az évfordulót kihasználva az ún. régi székely címert és az abból leké­pezett Dózsa-korabeli székely zász­lót is megjelenítik. Ennek mezeje a A régi székely címer korabeli hadi zászlók mintájára, va­lamint a régi székely címer mezejé­vel megegyezően vörös. Abban medvefejet, szívet és koronát átszú­ró, kardot tartó, felhőből alányúló páncélos kar látszik. A medvefejet hatágú csillag és növekvő holdsarló övezi. A címer betartja az élő heral­dika korára jellemző szigorú szabá­lyokat: egyszerű, és színre színt, valamint fémre fémet nem helyez. (A címerszerkesztésben hat mázat használtak, négy színt - vörös, kék, zöld, fekete­­ és két fémet - arany és ezüst.) A régi székely címer vö­rös mezejében a felhőből lenyúló páncélos kar, valamint a kard pen­géje ezüst, a kard markolata és ke­resztvasa, valamint a feltűzött koro­na, szív és medvefej arany mázú. A zászlóra való átképezéskor az ezüst fehérré változik. A korban szokás volt az ezüstöt fehérrel helyettesíte­ni akár címerben is, jelen esetben is ez történt. A korszakból faragott székely címer maradt fenn a bögözi refor­mátus, illetve a székelyderzsi uni­tárius templom szentélyének egy­­egy gyámkövén. Festett címert lát­hatunk a székelydályai református templom szentélyének mennyeze­tén, valamint a kolozsvári Bánffy­­palotában, a Szépművészeti Mú­zeum raktárában sínylődő csobot­­falvi oltár predelláján. Méltóságviselők pajzsa A régi székely címeren kívül más öt jelkép, korabeli méltóságviselő cí­mere került a díszletbe. Magyar­­ország királya Mátyás után 1490-től 1516-ban bekövetkezett haláláig I. Ulászló, a lengyel uralkodói dinasz­tia, a Jagelló-ház tagja, IV. Kázmér lengyel király fia, aki 1471-től Csehország uralkodója volt. II. Ulászló király címere négyest pajzs, szívpajzzsal. Az első és negyedik mező az Árpádok vörössel és ezüst­­tel/fehérrel sávozott címere, a máso­dik és harmadik vörös mezőben Csehország jobbra fordult, kettős far­kú, ágaskodó, aranykoronás ezüst/fe­­hér oroszlánja látható. A szívpajzsban vörös mezőben kiterjesztett szárnyú ezüst/fehér sas, a lengyel királyi ház, a Jagellók címere. A pajzson a királyi méltóság jelképe, arany levélkorona II. Ulászló király címere nyugszik. A címer látható a segesvári Hegyi templom 1495-ben készült északi kapujába faragva, a gyulafe­hérvári Szent Mihály-székesegyház nyugati csarnokából 1512-ben Lázói János telegdi főesperes, gyulafehér­vári kanonok által kialakított kápolna homlokzatán, kőbe faragva, valamint színesben, festve a székelydályai református templom szentélyének mennyezetén és két szárnyas oltár predelláján, a Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában kiállított, 1510- ben készült csíkszentlélekin, vala­mint szívpajzs nélkül a már említett csobotfalvin. Bakócz Tamás bíboros, esztergo­mi érsek az 1513-as pápaválasztás után az új egyházfő keresztes hábo­rút hirdető bullájával érkezett haza Magyarországra. A királyi tanács­ban és országgyűlésben Bakócz szorgalmazására hozott döntések ér­telmében meghirdették a keresztes háborút, melyet a későbbi helyzet miatt érvénytelenítettek, de akkorra már jókora had gyűlt össze a kereszt alá, a parancsnoknak kinevezett Bakócz Tamás címere Dózsa seregébe. Bakócz címere kék mezőben arany címerkép, kerékből növekvő jobbra fordult szarvas. Szapolyai János örökös szepesi gróf, az ország leggazdagabb zász­lós ura 151­0-től töltötte be az erdélyi vajdai, egyben a székely ispáni tiszt­séget. Címere négyest, az első és ne­gyedik vörös mezőben ágaskodó ezüst egyszarvú, a második és hat-Szapolyai János címere madik kék mezőben zöld hármas halomból növekvő ezüstfarkas, mö­götte hatágú aranycsillag, a mező jobb felső sarkában ezüst holdsarló. Báthori István temesi ispán, az Alsó részek főkapitánya a kereszte­sek által ostromolt Temesvár védel­mezője volt. Címere a Gutkeled nemzetségből származó Báthori családi címer, vörös mezőben há­rom, jobbra mutató ezüst/fehér ék. Ebből alakult ki később az egymást követő stílusirányzatok hatására az ívelt ékeket, majd a farkasfogakat felmutató címer. Szentgyörgyi Péter gróf, ország­bíró, volt erdélyi vajda pecsétjén négyest pajzsot is használt: első és harmadik mezejében hatágú csil­lag, második és harmadik mezejé­ben kiterjesztett szárnyú sas jelent meg. A díszlettervezéskor a III. Frigyes császár által 1459. június 19-én Bécsben adományozott cí­mert jelenítették meg: kék mező­ben, a szeles irányában arannyal és vörössel osztott hatágú csillag. A címereket egységesen rene­szánsz kori, csücskös talpú tárcsa­pajzsba helyezték, olyanba, amilye­neket a korszakban a székelydályai református templom szentélyének díszítésekor alkalmaztak. Ott a mennyezetfestményt nyolc címer együttese tarkítja. A II. Ulászló király címerét díszítő korona alakja is meg­egyezik a Székelydályán láthatóval. Zászlók A korabeli magyar hadi zászlók mintájára a Székely Vágtán dísz­letként megjelenő zászlók fecske­­farkúak. A Dózsa György vezette lázadó kereszteseket jelképezendő fehér mezőben vörös, ívelt oldalú latin kereszttel ellátott zászló idézi a felkelősereget. A lázadókat leverő Szapolyai Já­nos erdélyi vajda seregét a Szapolyai­­címerből leképezett zászló idézi: az első és negyedik vörös mezőben ágaskodó fehér egyszarvú, a máso­dik és harmadik, kék mezőben zöld hármas halomból növekvő fehér farkas, előtte, fölötte fehér holdsar­ló, mögötte hatágú arany csillag. A bemutatottakon kívül a Székely Vágta helyszínén egy őrfá­ra nagyméretű székely lobogót vonnak fel az ún. új székely címer elemeivel, az arany nappal és nö­vekvő ezüst holdsarlóval. Báthori-címer

Next