Háromszék, 2014. augusztus (26. évfolyam, 7259-7283. szám)

2014-08-01 / 7259. szám

Kiigazítás változatlan tb-járulékkal Elfogadta tegnap a kormány az idei első költségvetés­kiigazítást, amely azonban nem tartalmazza a társadalom­­biztosítási járulék tervezett csökkentését. Az államháztartá­si törvény módosításáról Victor Ponta kormányfő úgy nyi­latkozott: mérlege pozitív, hiszen „senkitől nem kellett el­venni pénzt”. Az idei első fél évben a tavalyhoz képest az állami költségvetés bevételei 1,5 milliárd lejjel magasab­bak, ezért szeptemberben várhatóan második kiigazítást is végrehajtanak, amely során remélhetőleg több pénzzel le­het majd kiegészíteni a minisztériumok költségvetését. A Költségvetési Tanács azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy az első fél évben a bevételek elmaradtak a tervezettől, és az államháztartási hiánycélt azért sikerült a vállalt kere­tek között tartani, mert a kormány csökkentette a beruházá­sokat. A tanács arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány nem foglalta bele a módosításba a tb-járulék ötszázalékos csökkentését, amit októberre ígért. Védelmi együttműködés Amerikával Hivatalos látogatásra érkezett tegnap az információért felelős amerikai védelmi miniszterhelyettes, Michael G. Vickers, aki Mircea Duşa védelmi miniszterrel tárgyalt. Duşa biztosította amerikai partnerét, hogy a román fél határozottan kitart az Egyesült Államokkal való kapcsolatok fejlesztése mellett, és értékelte az Egyesült Államoknak a személyzet felkészítésére és a tehetségek fejlesztésére irányuló támoga­tását, illetve a műszaki és a logisztikai segítséget, amelyet az Afganisztánban tartózkodó román csapatoknak nyújtottak. A két miniszter a következő afganisztáni NATO-misszióról is beszélt, kiemelve az együttműködés fontosságát ezen a had­színtéren 2014 után is. A találkozón hangsúlyozták az infor­mációcsere terén fennálló kiváló kapcsolatokat, és a kétolda­lú együttműködés fejlesztése mellett foglaltak állást. Árvízriasztás Temes megyében is Közel száz lakást ürítettek ki tegnap a tűzoltók a Temes megyei Gátalján, miután a Berzava egyik mellékfolyója kiön­tött, és a víz behatolt az otthonokba. A kilakoltatottakat a hely­beli iskolában helyezték el, négy családot a szomszédok fo­gadtak be. A folyó medréhez közel fekvő háztartásokból az állatokat biztonságosabb helyekre szállították. Temes, Krassó- Szörény, Argeş, Vâlcea, Olt és Teleorman megye lakossága több településen küzd az árvízzel, illetve a már levonult ár után maradt hordalékkal. Tegnap Máramaros és Beszterce- Naszód hegyvidékein is hatalmas esők zúdultak le, ezért ott is készenlétben állnak. ■ Korodi Attila környezetvédelmi mi­niszter vizsgálatot indított Gorj megyében, mert felmerült a gyanú, hogy az illegális fakitermelés miatt pusztító erejűvé a víz. A megyei környezetvédelmi hatóságok tüzetesen ellen­őrizni fogják a kibocsátott fakitermelési engedélyeket az árvíz sújtotta települések melletti erdőkben. (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: Demeter J. Ildikó Külpolitikai szerkesztő: Farcádi Botond A HÍRSALÁTÁ : CSERBENHAGYTÁK A MEGYE LEMONDOTT MAGYAR VEZETŐIT - nyilatkozta Szilágyi Tibor volt rek­torhelyettes a Kossuth rádiónak. A professzor emlékeztetett: az önálló magyar főtanszékek létrehozására három éve lehetőséget ad az oktatási törvény, de a marosvásárhelyi orvosi és gyógy­szerészeti egyetem román vezetősége még mindig nem tűzte napirendre. A magyar vezetők idén márciusban testületileg le­mondtak, de azóta nem történt semmi, úgy érzik, lankad a köz­vélemény figyelme, és cserbenhagyta őket a politikum, a kor­mányon levő RMDSZ. Szilágyi szerint a magyar oktatói közös­ség kitart, és továbbra is egységes, de kérdéses, milyen esélye van arra, hogy bármit is elérjen. Viszonyuk a kormányon levő RMDSZ-szel „nagyon laza”, és ő nem látja, hogy „magát az alapkérdést” a magyar érdekképviselet kellő erővel tudná kép­viselni. Szilágyi attól tart, hogy ez a hosszas és eredménytelen küzdelem a magyar tagozat türelmét és energiáját felőrli. JÓ AZ ÁRVÍZ KAMPÁNYBAN. A víz a románoknál szerencsét hoz, és azt hiszem, a miniszterelnöknek és az SZDP-nek is szerencsét fog hozni - nyilatkozta szerdán Mihnea Costoiu felsőoktatásért felelős tárca nélküli mi­niszter, akit a DIGI24 tévécsatorna arról kérdezett, mit szól ahhoz, hogy Victor Ponta kormányfő árvíz idején kezdi ál­­lamelnök-jelölti kampányát. Kijelentése nagy felháboro­dást keltett, csak az SZDP próbálja agyonhallgatni. EGYMÁST ESZIK A KIS PÁRTOK. Az EMNP-s ta­nácstag tartózkodása miatt nem tudta elfogadni Tusnádfördő önkormányzata azt a határozatot, amelyben a fürdőváros kimondja, hogy a Székelyföld egységes régióba kíván tar­tozni - tudatja az MPP, amelynek közleménye szerint az ülésen jelen levő polgári és RMDSZ-es tanácstagok egy­hangúan támogatták a tervezetet. Az MPP szerint „a magát autonomistának meghatározó néppárt csak szavakban az, hisz ismételten megmutatta igazi arcát, a magyar érdek el­len fordult. A Magyar Polgári Párt a maga részéről úgy ér­tékeli a történteket, hogy a néppárt végérvényesen kiírta magát az autonomista táborból.” Az EMNP Hargita megyei elnöke azonnal reagált, szintén közleményben szögezte le, hogy a Néppárt „megalakulásától fogva az autonómia el­kötelezett híve, a párt vezetői és szimpatizánsai számos alkalommal bizonyították kiállásukat az önrendelkezés ügye mellett”. Sorbán Attila hibásnak, „nem a Néppárt cél­jait és értékeit képviselő döntésnek” tartja tusnádfürdői ta­nácstagjának tartózkodását az autonómiahatározat iránt, és noha megemlíti, hogy az ülést szabálytalanul hívták össze, és tartották meg, javasolni fogja pártjának, hogy vonják meg a bizalmat egyetlen tusnádfürdői tanácstagjuktól. A határozattervezetet Albert Tibor MPP-s polgármester jövő hónapban ismét előterjeszti. (Erdély.ma) DAGAD AZ SZNT LUXEMBOURGI PERE Etnikai enklávétól tart Románia Románia etnikai enklávé kialakulá­sának veszélyére hivatkozik a nemzeti régiókról szóló luxembourgi perben - számolt be az ügyben felperesként fel­lépő Izsák Balázs a Krónikának. Az SZNT elnöke érintett félként megkap­ta az Európai Unió luxembourgi bíró­ságától azokat a dokumentumokat, amelyeket az Európai Bizottság (EB) ellen indított perében az EB oldalán beszálló államok - közöttük Románia - nyújtottak be. Izsák Balázs szerint a román beadvány nem azzal foglalko­zik, hogy uniós hatáskörbe tartozik-e az SZNT európai polgári kezdeménye­zése, hanem azt taglalja: az SZNT ér­veinek elfogadása esetén az „enklavi­zálódás veszélye” fenyegetné a szé­­kelységet. „Az enklávé az országon belüli területet jelent, amely nem tar­tozik az őt körülvevő állam joghatósá­ga alá. Ha a román állam a Szé­kelyföldben egy esetleges enklávét lát, az azt jelenti, hogy még mindig nincs tisztában az autonómia fogalmával” - jelentette ki Izsák Balázs. Az SZNT és partnerei azt kezdemé­nyezték, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, ame­lyeket nemzeti, etnikai, kulturális, val­lási, nyelvi sajátosságok különböztet­nek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a szé­kelyföldi autonómiatörekvéseket erő­sítette volna. A kezdeményezők azért perelték be az Európai Bizottságot, mert a testület úgy ítélte meg: a kérdés nem tartozik a hatáskörébe. A perbe Magyarország a kezdeményezők, Szlovákia, Görögország és Románia az EB oldalán lépett be, a luxembourgi bíróság a héten iktatta Kovászna me­gyének az SZNT oldalán való beavat­kozását. Izsák Balázs közlése szerint a Kovászna megyei önkormányzat jogá­szai azzal érveltek, hogy az EU kohé­ziós politikája nem enyhítette, hanem elmélyítette a szegényebb vidékek le­maradását abban a hat megyét magába foglaló fejlesztési régióban, amelybe a három székelyföldi megye tartozik. 2014. augusztus 1., péntek A bérrácsot elfelejtették Hadiadó Ukrajnában Az Alfa Kartell országos szakszervezeti tömb azt kéri a kormánytól, hogy 2015-re biztosítsa a fizetések évente történő emeléséhez szükséges forrásokat, mégpedig a közal­kalmazottak bérezési együtt­hatójának megfelelően. A tö­mörülés Rovana Plumb mun­kaügyi miniszterhez fordult, hogy alkalmazza a 2010-ben egyévi vita után elfogadott kerettörvényt, amely 110 bé­rezési osztályt tartalmaz, és 15-szörösre csökkenti a leg­kisebb és a legnagyobb állami bér közötti, jelenleg 45-szö­­rös különbséget. A közalkal­mazottak fizetését lentről fel­felé haladva, hat év alatt kel­lene felzárkóztatni, de négy év már eltelt, és ellenkező irányú folyamatok indultak be. Mi­vel a kormány nem aktuali­zálta az 1­00 együtthatónak megfelelő referenciaértéket, ami a jogszabály hatályba lé­pésekor a minimálbér, azaz 600 lej volt, az 1-től 17-ig ter­jedő bérezési osztályok tulaj­donképpen eltűntek, ami oda vezetett, hogy egy tapasztalat nélküli szakképzetlen mun­kás ugyanannyit keres, mint egy szakképzett gépkocsive­zető, tűzoltó vagy éppen kez­dő orvos. Romániában arány­talanul sokan dolgoznak mi­nimálbérért, ez még a Nem­zetközi Valutaalap és az Euró­pai Bizottság képviselőit is meglephette. Ha így megy tovább, többségbe kerülnek a minimálbérből élők, és lesz néhány nagy fizetéssel ren­delkező kivételezett - vallják a szakszervezetiek. Megértik, hogy nincsenek költségvetési források arra, hogy az együtt­hatókat naprakészen, a bére­zési piramis egészére alkal­mazzák, de az volt a sürgős, hogy nőjenek a legkisebb fi­zetések, a legnagyobbakat pedig befagyasszák, hogy szűnjön meg a rendszer mél­tánytalansága. A szakszerve­zetek sérelmezik, hogy a kor­mány nem ezt teszi, hanem semmibe veszi törvényi köte­lezettségeit, és olyan mecha­nizmusokat próbál keresni, amelyek a továbbiakban is csak bizonyos közalkalma­zotti kategóriákat részesíte­nek előnyben. Jacenyuk múlt csütörtö­kön nyújtotta be lemondását, amit azzal indokolt, hogy feloszlott a parlamentben a kormánykoalíció, és a parla­ment még csak napirendre sem tűzte a kormánynak a politikai és gazdasági válság megoldását célzó javaslatait. A képviselők végül a tegnapi zárt ülésen támogatták Jacenyuk kezdeményezéseit a költségvetés bevételeinek növelésére, és ezzel rendező­dött a kormányfő és a parla­ment között kialakult konf­liktus. A törvényhozás tagjai megszavazták a hadsereg fi­nanszírozásának biztosítását célzó költségvetési törvény és az adókódex módosítására benyújtott kormányzati elő­­terjesztéseket. Ennek része­ként 1,5 százalékos kiegészí­tő, úgynevezett hadiadót ve­tett ki a parlament az év vé­géig a fizetésekre és minden egyéb juttatásra. A bevételt a hadsereg az ország keleti részében folyó „terrorellenes művelet” finanszírozására, valamint a szakadároktól „megtisztított” települések újjáépítésére fordíthatja. Tegnap egyébként újság­írók tiltakoztak a kárpátaljai Ungváron az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) tétlensége miatt. A meglehetősen ag­resszíven fellépő újságírók azzal vádolták az SZBU me­gyei főosztályának vezetőit, hogy nem tesznek semmit a részleges mozgósítás kapcsán Kárpátalján folyó hisztériakel­tés, rémhírterjesztés ellen, és nem lépnek fel a helyzetet destabilizáló erőkkel szemben. Ugyancsak tegnap délután közzétették az Oroszországgal szemben életbe léptetett gaz­dasági szankciókról szóló rendeletet az Európai Unió hivatalos lapjában, így a bün­tetőintézkedések ma hatályba lépnek. Az intézkedések kor­látozzák Oroszország hozzá­férését a nemzetközi tőkepia­cokhoz, fegyverembargót ve­zetnek be, valamint megtiltják az úgynevezett kettős, azaz polgári és védelmi célokra is használható termékek katonai célú exportját, emellett meg­gátolják, hogy Oroszország olajkitermeléshez használt technológiákhoz juthasson az EU tagállamaiból.­ ­ Nem fogadta el Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök múlt heti lemondását tegnapi rendkívüli ülésén az uk­rán parlament, és ezzel elhárult a politikai válság veszé­lye a háború sújtotta országban. Budapest fokozottan figyel A budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium foko­zott figyelemmel kíséri azokat a híradásokat, amelyek nyug­talanságot és félelmet váltanak ki a kárpátaljai többnemzeti­ségű lakosságban a mozgósításokkal kapcsolatban - közölte a tárca. A minisztérium Magyarország ukrajnai külképvisele­tein keresztül állandó kapcsolatban áll az ország központi és helyi adminisztrációjával, valamint a kárpátaljai egyházak és társadalmi szervezetek képviselőivel, akik folyamatosan tájé­koztatnak az eseményekről. A tárca bízik abban, hogy a kijevi és kárpátaljai állami szervek, valamint a kárpátaljai egyházak és társadalmi szervezetek képviselői között zajló párbeszéd révén „a lehető legkedvezőbb megoldás születik a mozgósí­tás következtében kialakult aggodalmak és félelmek eloszla­tására”. Az ukrán parlament július 22-én hagyta jóvá az újabb részleges katonai mozgósításról szóló elnöki rendeletet. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövet­ség elnöke szerint a részleges mozgósítás harmadik szaka­szában Kárpátalján 2500 ember, arányaiban körülbelül 250 magyar nemzetiségű férfi behívásával lehet számolni.

Next