Háromszék, 2014. október (26. évfolyam, 7310-7336. szám)
2014-10-09 / 7317. szám
Rendezni kell többség és kisebbség viszonyát FARCÁDI BOTOND Az államfőválasztási kampány jó alkalom arra, hogy elmondjuk, milyen Romániát szeretnénk, felmutassuk az erdélyi magyarság jövőképét, illetve racionális érvekre alapozott párbeszédet kezdjünk az autonómiáról, amely voltaképpen az identitásunk megőrzéséhez szükséges intézményes garanciák rendszerét jelenti - többek között erről beszélt Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje tegnap délután Sepsiszentgyörgyön. Az új stúdióteremben a Nagy Endre által moderált pódiumbeszélgetésen Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Ambrus Attila újságíró társaságában szólt a többnyire RMDSZ-es polgármesterekből, tisztségviselőkből álló közönséghez. A beszélgetés felvezetője- kérdést többé nem lehet szóben Antal Árpád az RMDSZ által nemrég közvitára bocsátott autonómiastatútum kapcsán megjegyezte, ennek erősségei közé tartozik, hogy az RMDSZ fejléce alatt jelent meg - így román politikusok, elemzők számára is világossá vált, hogy ezt a nyeg alá seperni a dél-tiroli modellen alapszik - tehát egy jól működő autonómiát választottak modellként, és egy olyan térséget, melynek lakói nem akarnak elszakadni, továbbá a parlamenti benyújtásig módosítható. (folytatása a 2. oldalon) Igényelhető a fűtéstámogatás is. DEMETER VIRÁG KATALIN Tegnaptól átvehetők a közösségfejlesztési igazgatóság székhelyén a következő fűtési idényben igényelhető állami támogatáshoz szükséges kérvények. Fával, földgázzal és elektromos árammal melegítők egyaránt kérhetik a juttatást - Sepsiszentgyörgyön legalább háromezer kérvényezőre számítanak idén is. (folytatása a 3. oldalon) BAROT BÁNYAVÁLLALAT Haldoklik, de még nem temetnék HECSER LÁSZLÓ A baráti bányavállalat nem tudja fizetni a székhelyének helyet adó irodaépület közköltségét, fűtés hiányában pedig költöznie kell az ingatlanban irodát bérlőknek is. Összesen tizenöten - köztük a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség, a Vöröskereszt, az MPP és az RMDSZ baráti szervezete - kényszerülnek elhagyni az épületet. A vállalat igazgatója, Grád János szerint, bár nehéz helyzetben vannak, még nem kell teljességgel temetni az erdővidéki bányászatot. A brassói, majd a bákói hőerőművek leállása nehéz helyzetbe hozta a kétezres évek elején-közepén még 180-190 ezer tonna szenet kitermelő vállalatot, ám az olthévízi cementgyár és a segesvári téglagyár, a Siceram megrendelései biztosították a túléléshez szükséges minimumot. Próbáltak új piacot keresni, de az ígéretes magyarországi kapcsolatból nem született megállapodás, a ploieşti-i és târgoviştei, darabos szénre vonatkozó kis, alig havi százötven tonnára rúgó, illetve erdővidéki magánszemélyek megrendeléseit jóformán meg sem érezték, (folytatása a 3. oldalon) Meseőrök vizsgadélutánja VARGYASI LEVENTE FELVÉTELE Királyi bizonyítványt vihettek haza a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkból tegnap a Mesélő Háromszék záróeseményébe bekapcsolódó gyermekek. A népmesének szentelt, kilencnapos rendezvénysorozat végén néhány órára mindenki beléphetett a Mesebirodalomba, aki nem volt rest saját varázseszközt készíteni hozzá, és nem csupán óvodások, kisiskolások éltek az alkalommal, hanem karon ülő babák, kamaszok és nagymamák is. Kilenc próbát kellett kiállni, és ez nem megseprűzték az elmulasztott tanításért, is volt könnyű: a tó hídján őrt álló vasát- Az okos leány találós kérdéseket adott rahába meg is mutatta azt a sok követ, fel, a csillagszemű juhásznak dallamot amivé azok változtak, akik nem tudtak kerestek, a szegény leánnyal ocsút válórendesen köszönni (még a szülőket is gattak, Világszép Nádszálkisasszonynak a bokrok közé rejtett tündérruháját segítettek megtalálni, a szőlőjét őrző királyfinak hangos énekléssel ébren maradni, az erdőnek - a megfelelő csengő megszólaltatásával - újra kivirulni, a medvének cammogni, de már ehhez bátorság és ügyesség is kellett, az élet vizének megszerzéséhez pedig mindezek mellett együttműködés is, mert egy rémséges sárkány őrizte a feneketlen tó fölött. (folytatása a 3. oldalon) DEMETER J. ILDIKÓ IMÁRÓL HOLNAPRA • Gyárlátogatások, mint harminc éve Megkezdődött az elnökválasztási kampány hivatalosan is, de nem sokat látunk belőle, már ami a lényeget illeti. Tegnap az államfőjelöltek különböző megyékben találkoztak reménybeli választóikkal, Victor Ponta kormányfő mezőgazdasági értekezleten vett részt, ismertebb román versenytársai gyárlátogatásra mentek, a nem szalonképes pályázók - köztük Vadim Tudor és Gheorghe Funar - még nem léptek színre, de minek is fárasztanák magukat, jól elvannak ők a szélárnyékban. Ellentmondásos a helyzet, látszólag nagy a választási lehetőség, még a magyarságnak is két jelöltje van, amikor világosan látszik, hogy az emberek egy dologra vágynak: stabil, megbízható, tervezhető jövőre. Talán ezzel magyarázható a szociáldemokraták népszerűsége, nem jó, de legalább ismert és kiszámítható rendszert ígérnek (a gyárlátogatások az egykori biztos munkahelyre emlékeztetnek), egyetlen (már fiatalon piszkos mundérú, de nagyon elszánt) vezetővel, miközben az ellentábor maga sem tudja, mit akar, négy kicsi, egymást is rágódó pártba aprózta el erejét. Mindegyikben az ország érdekeiről papolnak, de egyik sem lát tovább az elnökválasztás egyre közeledő időpontjánál, sőt, olykor a holnapi napnál sem. Ezért fogadnak el a parlamentben a kormánykoalíciónál szélesebb mértékben populista rendelkezéseket, pénzkiutalást, amnesztiát, béremelést, anélkül, hogy ennek következményeibe belegondolnának. Pedig a román gazdaság még mindig nagyon vérszegény, és a kampánycélú rendelkezések nem is fogják talpra állítani. Sőt, egyre inkább legyengítik. Gondoljunk csak a 2008-as parlamenti választások előtt egyhangúan megszavazott 50 százalékos pedagógusi béremelésre, ahogy annyi más törvényt, ezt sem alkalmazták, cinikusan arra számítva, hogy csak az érintettek töredéke hajlandó igazáért perbe szállni az állammal. Ez be is jött, és ajtót nyitott a gátlástalan, fedezetlen, rövidlátó intézkedéseknek. Így jutottunk oda, hogy ma a jelöltek többsége - tudatosan vagy csak a régi-új mintát követve - olyan ígéreteket tesz, amelyek teljesítése semmiképp sem az alkotmány szerint politikailag semleges államfőre, hanem a tőle elvileg független kormányfőre tartozik. Aki sehol sincs. Sajnos, a magyar pártok sem kínálnak sokkal többet: Szilágyi Zsolt túlságosan egyszínű (arról nem is beszélve, hogy sokak számára ő még mindig az RMDSZ parlamenti képviselője), Kelemen Hunort pedig - bár nevéhez nem köthető korrupciós vagy más jellegű botrány - inkább lehúzza, mint segíti a húsz éve még románok között is tisztelt magyar érdekképviselet megkopott hitele. És közülük kell választanunk, tetszik vagy sem. Demeter J. Ildikó