Háromszék, 2016. március (28. évfolyam, 7735-7759. szám)
2016-03-11 / 7744. szám
2016. MÁRCIUS 11., PÉNTEK MAGAZIN oromszék 1918. MÁRCIUS 11. A spanyolnátha elindul világpusztító útjára 1918. március 11-én jelentette Albert Gitchell, a Kansas államban található Fort Riley katonai bázis szakácsa, hogy a megfázás tüneteit észlelte magán. Még ezen a napon több mint százan jelentkeztek hasonló panaszokkal, ezt az eseményt pedig sokan a világszerte több tízmillió áldozatot követelő spanyolnátha első felbukkanásaként tartják számon. Nyércek terjeszkednek az Olt mentén Egy földvári farmról tíz amerikai nyérc (nálunk a németből átvett nerc néven ismert kisállat) szabadult el még tavaly októberben. A szőrméjükért tenyésztett állatok azóta az Olt mentén terjeszkednek, jelenlétüket a Szúnyogszék-Szászveresmart-Feketehalom természetvédelmi övezetben is jelezték. CRISTICOCAFELVÉTELE A napjainkban spanyolnátha néven ismert betegség az influenza A típusának egyik legelső példánya volt; a köznyelvben sokan a madárinfluenzával szokták azonosítani, a valóságban azonban a két vírus között két aminosavnyi eltérés van, ami abban játszik szerepet, hogy a sejt a szervezetben melyik cukrokhoz kapcsolódik. A spanyolnátha a villámgyors terjedés mellett azzal fokozta az emberek rettegését, hogy lefolyása is rendkívül gyors volt, és látszólag teljesen kiszámíthatatlanul választotta ki áldozatait, hiszen az elhunytak jelentős része a 25-40 év közötti egészséges férfiak közül került ki. Ezt a kutatók azzal magyarázták, hogy a magas lázzal, fejfájással és végtagfájdalommal jelentkező spanyolnáthát az erős immunrendszer rendszerint túlreagálta, és a védekezés során az egészséges tüdőszöveteket is elpusztította. A vírus természetesen a gyermekek, idősek és súlyos betegek körében is rengeteg áldozatot követelt, ők rendszerint tüdőgyulladásban haltak meg. Máig vita folyik arról a kutatócsoportok között, hogy a halálos influenzavírus vajon a világ mely szegletében ütötte fel először a fejét: egyesek Kelet- Ázsiából eredeztetik a spanyolnáthát, míg mások harctéri jelentések alapján Ausztriát tartják a betegség kiindulási pontjának, az első dokumentált esetet azonban az Egyesült Államokban, Kansasban találjuk. 1918. március 11- én a Fort Riley-i katonai bázis szakácsa, Albert Gitchell arról panaszkodott a tábor orvosánál, hogy a megfázáshoz hasonló tünetek gyötrik, estére pedig több mint százan estek ágynak. Napokon belül összesen 522 katona került a gyengélkedőbe, a spanyolnátha pedig ez idő tájt már elérte New York városát. Miután a járvány kitörésekor még javában dúlt az első világháború, ahol az Egyesült Államok is hadviselő fél volt, az Atlanti-óceánon átküldött hadtestekkel a vírus gyorsan eljutott Európába is. Az első hullám még nem vetítette elő a későbbi hatalmas pusztítást, 1918 augusztusában azonban - szinte egy időben -Amerikában, a franciaországi Brestben és az afrikai Sierra Leone fővárosában újra felütötte a fejét a rejtélyes betegség, melyet nem azért neveztek el spanyolnáthának, mert az Ibériai-félszigetről indult el, hanem azért, mert - az ország semlegessége okán - itt beszéltek először nyíltan a villámgyorsan terjedő vírusról. Sem az antant, sem a központi hatalmak nem engedhették meg, hogy az influenza által okozott veszteségeket feltárják ellenfeleik előtt, ez azonban a kórnak kedvezett, ugyanis a vírus igencsak „otthon érezte magát” a lövészárkokban, katonai táborokban, illetve a hosszú küzdelemben kimerült civil lakosság körében. Az 1918 augusztusában kezdődő második hullám éppen ezért a világtörténelem legpusztítóbb járványának bizonyult, ugyanis feltételezések szerint az emberiség 20 százalékát megfertőzte, a halálos áldozatok számát pedig 20 és 100 millió közöttire becsülték. A spanyolnátha gyakorlatilag a bolygó egyetlen szegletét sem kerülte el: a legsűrűbben lakott kontinensek mellett Ausztrália földjén és a Csendes-óceán szigetvilágában, így például Új-Zélandon is felbukkant -az itteni katonák között például nagyobb veszteséget okozott, mint a világháború -, de nem kegyelmezett a sarkvidék környékén élő eszkimóknak sem. Látszólag logikus feltételezés, hogy a spanyolnátha a világháború miatti nélkülözések következményeként pusztított, valójában azonban a gyilkos kór azután is hosszú ideig dühöngött, hogy 1918 novemberében a harcoló felek fegyverszünetet kötöttek. Ez az influenzavírus jelentős mértékben eltért a korábban megszokottaktól, ugyanis 1919 tavaszán egy harmadik hullámban is megindult, igaz, ez sok helyen már kevesebb áldozatot követelt. Egy évvel az első megbetegedések, több tízmillió ember elpusztítása után a gyilkos kór látszólag lenyugodott, és bár a későbbi esztendőkben még többször visszatért - 1922-ben például a Madeirára internált IV. Károly magyar király (ur. 1916-1918) életét is kioltotta, idővel „belesimult” a hagyományos influenzajárványokba. A spanyolnátha felbukkanása mindenesetre tragikus módon bebizonyította, hogy az emberiség rohamos fejlődése ellenére is jószerével tehetetlen maradt a természet hatalmas erőivel szemben. TARJÁN M. TAMÁS (Rubikonline) BOKOR GÁBOR : Több esetben gazdaságok közelében, sőt, egy benzinkút területén is megfigyelték. A nyérc nagy pusztítást végezhet a vízi madarak, halak és kétéltűek állományában, de az sem ritka, hogy nála jóval nagyobb állatokat támad meg. A Natura 2000 Románia Szövetség értesítette a veszélyről a környezetvédelmi felügyelőséget. Az ellenőrök kiszálltak az AG Roneco Farm Kft. földvári székhelyére, megállapítva, hogy az állatok egy kapu meghibásodása miatt szabadulhattak ki a farmról. A cégnek nem volt környezetvédelmi engedélye, ezért megbírságolták. Az észak-amerikai származású nyércet nagyon invazív fajként tartják számon, több európai országban megtiltották tenyésztésüket, importjukat, illetve exportjukat - ezért költöztette Földvárra farmját a szóban forgó cég. A Natura 2000 Románia Szövetség kérni fogja a környezetvédelmi tárcától, hogy országunkban is ugyanilyen intézkedéseket hozzanak - tudtuk meg Liviu Cioineag ügyvezető igazgatótól. A nyérc prémje rendkívül értékes, több színváltozatban tenyésztik. Szapora állat, már tíz hónaposan ivarérett, rendszerint 4-5 kölyköt - esetenként akár tízet is - ellik. Megyénk adottságai megfelelőek természetes szaporodásához, ezért félő, hogy a hódokhoz hasonló mértékben elterjed. A hód háromszéki visszatelepítését 2004-ben kezdték el, akkor 43 egyed került a Vargyas patakába, az Oltba és Feketeügybe. Németországból származtak, ahol a populációk jelentős mezőgazdasági károkat okoztak. 2005-ben újabb 15 hódot telepítettek. A beavatkozás rendkívül jól sikerült. Ma már szinte nincs olyan folyóvíz a megyében, ahol ne lehetne a hódok gátjával találkozni vagy a jelenlétüket mutató elrágott törzsű fákat látni. A hód szigorúan védett, eszmei értéke hatezer euró. Védettsége okán tovább szaporodhat vizeinkben - fennáll a veszély, hogy ugyanilyen irányba halad az amerikai nyérc terjeszkedése is. Utóbbi nem tartozik a védett fajok közé. Nem volt elegendő kórház A vizek mentén van a nyérc élőhelye * FLUOR ‹ ^ NEJ KELET › v A HÉTFŐT KÖVETI ANGOL FIÚNÉV 0 SOLE...* NEWTON MEGA SOHA NÉMETÜL KELET POÉN 1. \/ ► X/ \/ 'V 1 M * LITER› IDŐS RÖV.› CSONTHÉJAS GYÜMÖLCS ‹ POÉN 2. PAZAROL BEFŰT! VONÓS HANGSZER ▼ ‹ VZ XX CM‹ BÓR V p - Miért szaladt el a műtét előtt? - Mert az asszisztensnő azt mondta a műtét előtt, hogy: „Mitől fél? Ez csak közönséges vakbélműtét!” - Na és? -...! (Poén a rejtvényben!) * DECI· MAGOT VET TÖRÖK KENYÚR › LATIN KÖTŐSZÓ › SZEMLÉL ÉN LATINUL‹ ... PALOMA‹ 1000 RÓMÁBAN‹ EGYEL!· ELŐIDÉZ NÉMET VÁROS PAJTA SIEMENS› DEDÓS JELFOGÓ DEHOGY! ARGON VEGYJELE ‹ NÁDNYELVES HGSZEREN JÁTSZÓ X/ ‹ V V V X/ COULOMB KILÓ ! V VÉD› ZEKEDARAB! ELLENŐRIZ ARG. › CIN‹ KIS ERIKA ‹ ^ TOVA EGYES! KÉRDŐHANG * B U XX SVÉD AUTÓJEL › Az oldalt szerkesztette: Szekeres Attila