Háromszék, 2017. május (29. évfolyam, 8086-8111. szám)
2017-05-29 / 8109. szám
6 425 1 6 51100001 8 0 0 0 0 0 1 PIROS-FEHÉR BÜSZKESÉG Feljutott az élvonalba a Sepsi OSK MISKA BRIGITTA Issa Thiaw 88. percben értékesített tizenegyesével 1-0-ra nyert a Sepsi OSK a Resicabánya vendégeként a másodosztályú labdarúgó-bajnokság 37. fordulójában a Voinţa Stadionban (Ghermaneşti), és ezzel öt pontra növelte előnyét a harmadik Aradi UTA csapatához viszonyítva, így a piros-fehérek bebiztosították második helyüket, és a következő idényben az élvonalban szerepelhetnek. A csapatot mintegy 250 szurkoló kísérte el Ilfov megyébe, és végig énekelve, lankadatlanul buzdították a Valentin Suciu által irányított labdarúgókat. Nagyszerű hangulatot teremtett a Székely Légió vezérletével a szurkolótábor, és bizony életre szóló élményben, az álmok valóra válásában volt részük, illetve a háromszéki sporttörténelem részévé is váltak. Egy évvel ezelőtt még a III. ligában volt érdekelt a piros-fehér mezes csapat, viszont a következő szezonban már az élvonalban folytathatja.» FOTÓ: ALBERT LEVENTE Tegnap este mintegy félezer szurkoló fogadta Sepsiszentgyörgyön a hazatérő sikeres labdarúgókat 2017. MÁJUS 29. •HÉTFŐ • XXIX. ÉVFOLYAM • 8109. SZÁM Háromszék www.3szek.ro FÜGGETLEN NAPILAP BALLADÁS A REFORMÁTUS KOLLÉGIUMBAN Minden lehetséges annak, aki hisz Szombat reggel megszólalt a csengő a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban, és két iskola ballagó diákjai székely ruhában, batyuval a vállukon, énekelve léptek ki a díszkapun, majd a mikós végzősök visszatértek az iskolaudvarra, ahol szülők, rokonok, barátok körében ünnepeltek és vették át a megérdemelt jutalmakat, a Református Kollégium két osztálya pedig, miután virágot helyezett el Gróf Mikó Imre szobránál, a belvárosi református templomba vonult, ahol istentisztelettel kezdődött a kicsengetési ünnepség.»3 Ballagó diákok a Székely Mikó Kollégium kapujában ÁRA: 1,20 LEM • ELŐFIZETŐKNEK: 88 BANI KULCSÁR-TERZA JÓZSEF: Be kell terjeszteni az autonómiastatútumot Jó és fontos a közigazgatási törvény módosítására benyújtott javaslatcsomag, de ez még nem elegendő - véli Kulcsár-Terza József képviselő. Sok gondra-az anyanyelv és a szimbólumok használatára- megoldást nyújtana, de az autonómiaköveteléseket nem váltja ki, éppen ezért fontolóra kell venni a statútum mihamarabbi parlamenti beterjesztését-véli az MPP-s politikus. FARKAS RÉKA : „Ha normális országban élünk - amint azt a miniszterelnök szereti hangsúlyozni akkor elfogadja a parlament az RMDSZ által hét elején beterjesztett javaslatcsomagot. Ha leszavazzák, vagy halogatják vitáját, akkor baj van, és ezt nem szabad majd szó nélkül hagyni” - fejtette ki Kulcsár Terza. Tudomása szerint volt egyeztetés a kormánypártokkal, de az idő mutatja meg, mennyire veszik azt komolyan. Ha egy hónapon belül semmilyen elmozdulás nem történik, akkor lépniük kell, annál is inkább, mert az RMDSZ vezetői több ízben nevezték az SZDP-vel kötött egyezségük szakítópróbájának javaslataik elfogadását. A képviselő kitart korábbi álláspontja mellett: minél hamarabb, még idén be kell terjeszteniük az autonómiastatútumot, ha jövőre, a nagy román centenárium évfordulójára halasztják, a románok heccként értelmezhetik. Meglátása szerint ennek prioritást kellene élveznie, közösen kellene kiállniuk az egyetlen, mindenki által elfogadott autonómiatervezet mellett. A család a szeretetről szól Labdázni, zsákban ugrálni, bohóccal huncutkodni vagy éppen csúszdázni szaladtak a gyerekek, a lányok zöme arcfestésre várt, mások anya, apa ölében sorakoztak, míg elkészültek a kutyus alakúra csavart vagy kívánság szerint éppen karddá igazított színes lufik. Örökbe fogadott gyermekeket és családjaikat ünnepelték a Benedek-mezőn tegnap.»2 máról holnapra Araszolhatunk J elentős előrelépést jelenthet az anyanyelv- és szimbólumhasználat terén az RMDSZ által kidolgozott, múlt hét elején benyújtott javaslatcsomag, ám pezsgőt bontani egyelőre korai lenne, elfogadásáig ugyanis még hosszú és rögös út vezet. Kisebb győzelemként hirdették a szövetség vezetői, politikusai, hogy elkészült a közigazgatási törvényt módosító tervezetük. Először három hónappal ezelőtt kürtölték világgá, hogy átfogó jogszabályon dolgoznak, amely a kormánypártokkal való együttműködésük szakítópróbája lesz. Az akkori jelzések arról szóltak, hogy még a nyári vakáció előtt érvényes törvényként láthatjuk a nyelvi jogokat maximalizáló tervezetet. Teltek a hetek, hónapok, és sehol semmi. Belső vitákban, külső egyeztetésekben őrlődtek az elképzelések, míg végre a parlament asztalára kerülhetett a magyar képviselők által felvállalt javaslat. Egy már létező törvényt pontosító, hiányosságait javító, egyértelműsítő módosítócsomag, amely nem tesz egyebet, csak a valósághoz, no meg Románia nemzetközi vállalásaihoz igazítja a korábbi jogszabályt. Azt tényszerűsíti, amiről a világ már rég azt hiszi, hogy valóság abban az országban, amelynek vezetői nem győzik hirdetni minden fórumon, mily példásan rendezték a kisebbségek helyzetét. Mindezek dacára - vagy talán éppen ezért - nagyon fontos az a módosítócsomag, amely végre elkészült. Zavaros, sokféleképpen értelmezhető jogszabályok között tenne rendet, húszról tíz százalékra csökkentené az anyanyelvhasználati küszöböt, pontosítja az intézmények kötelezettségeit, és büntetéseket is előír, ha nem hajlandóak alkalmazkodni az előírásokhoz. Ha elfogadják, végre valósággá válik, hogy írásban és szóban is magyarul kommunikálhatunk a különböző rendű-rangú közintézményekkel, és szabadon használhatjuk regionális szimbólumainkat, tételesen a székely vagy az Erdély-zászlót is. Ha elfogadják... A tervezet benyújtása minden bizonnyal a kormánypártokkal folytatott egyeztetések miatt (is) késlekedett, hisz támogatásuk nélkül esély sincs elfogadására. Zárójelbe kerültek azonban a még fontosabb célkitűzések, a román politikai elitet felvonultató RMDSZ-kongresszuson például egyetlen szó sem hangzott el az autonómiáról, és Kelemen Hunor szövetségi elnök minden alkalommal későbbi, megfelelő időpontra ígéri a szövetség által kidolgozott, felvállalt autonómiastatútum beterjesztését. Fontos lépés lenne e most elkészült jogszabálycsomag elfogadása, de hány meg hány törvény létezik jelenleg is, amelyeket nem hajlandóak betartani a román hatóságok. A székelyföldi autonómiának valóban jelentős komponense, hogy regionális hivatalos nyelv legyen a magyar, de semmiképpen nem válthatja azt ki ez a jogszabály. Valós előrelépés helyett ismét csak araszolgatunk, alacsony mércékkel és kevés reménnyel kikövezett úton, egy nagyon bizonytalan jövő felé. FARKAS RÉKA