Háromszék, 2018. november (30. évfolyam, 8539-8563. szám)

2018-11-19 / 8554. szám

425 1 651100001 800 0­0­0­1 www.3szek.ro FÜGGETLEN NAPILAP ÁRA: 1,50 LE] • ÁTLAGÁR ELŐFIZETŐKNEK: 1,15 LE] EZREK A SZÉKELY NAGYGYŰLÉSEN Jogunk van egy hazához Népdalokat énekelve, a településnév-táblák mögé fegyelmezett sorokba szerveződve, székely zászlókkal felszerelkezve érkeztek Sepsiszentgyörgy főterére a székely nagygyűlésre igyekvők a térség minden szegletéből, a Korzón gyülekezők tapssal, a fúvósok -a barátosi Ferencz Ernő Fúvósegyesület - katonadalokkal köszöntötték őket, de sietve jöttek a sepsiszentgyörgyiek is, így aztán, mire déli egy órakor megkondultak a harangok, mintegy ötezres tömeg gyűlt össze, köztük idősek, középkorúak, fiatalok, kisgyermekes családok. A székelyföldi autonómiatörekvéseket pedig minden bizonnyal a Jóisten is támogatja: a rendkívül zord, télies napok után ragyogó őszi napsütésben zajlott a rendezvény, amelynek méltóságteljes jellegét az sem tudta megzavarni, hogy néhány „ellentüntető” román zászlókkal vonult Mihai Viteazul szobra elé, hogy aztán szűk másfél óra múlva - mielőtt még Sabin Gherman transzilvanista aktivista román nyelven is érvelt volna az autonómia fölöttébb szükséges voltáról -odébbálljanak.»­2 ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Gábor Áron-szobrot avattak Bereckben Szombaton télies időben, a Nemere csípős szelében került sor Bereckben a Gábor Áron szülőháza helyén álló emléktáblás ház előtti szoboravatásra. A rendezvény szervezője Juhos Gábor budapesti maratonfutó, a ház jelenlegi tulajdonosa volt. Az ágyúöntő hős mellszobrát Túri-Török Tibor keszthelyi szobrász készítette és adományozta Juhos Gábornak, illetve a szülőfalu­nak. Bereckben ez a második Gábor Áron-szobor, Vargha Mihály egész alakos bronzszobrát 1992. július 2-án a Szent Miklós római katolikus templom szentélye mögötti téren avatták fel. SOCHOM ISTVÁN » A kedvezőt­ ágyúöntő emlékéhez méltó­len időjárás miatt aránylag kő- ünnepség volt. Az egyórás vesen vettek részt a nem min- rendezvényt Sánta Imre min­­dennapos eseményen, amely falvi református lelkipásztor ennek ellenére felemelő, az vezette le. »3 A SZERZŐ FELVÉTELE SZÉKFÖLDI MAGYAR NAPOK Ha én nem, akkor a lelkem... Zsúfolásig telt szombaton a pályázati pénzből kifogástalanul felújított hídvégi kultúrotthon a megyevezetés által kezdemé­nyezett és szervezett Székföldi magyar napok befejező szór­ványerősítő rendezvényén. KISGYÖRGY ZOLTÁN » A hang­szigetelőkkel, hősugárzók­kal ellátott épület felújítását éppen a magyar napok előtt fejezte be a kivitelező - tájé­koztatott Sala Pál megbízott önkormányzati köztisztvise­lő. „Nekünk, hídvégi magya­roknak kutya kötelességünk ott lenni a magyar napokon” - mondta egy jelenlevő, s hoz­zátoldta nehezen mozgó szom­szédjának üzenetét: „nem tu­dok menni, a lelkem ott lesz!” Ott is volt minden hídvégi magyar ember és fiatal, de ott ültek a padokban azok az árapatakiak, erősdiek is, akik „fel akarták pártolni a hídvégi rendezvényt”, példáját mutat­va a székföldi emberek össze­tartásának. »3 1+1 AKCIÓS férfiöltönyök, -zakók, -nadrágok a székelyudvarhelyi NORADA készruhagyárnál Öltönyök már 350 lejtős! Nyitvatartási hétfőtől péntekig 9 -17 óra között, szombaton 9 - 13 óra között. Bethlenfalvi út 225. szám, Székelyudvarhely, Hargita megye. Tel.: 0266 218 203,0266 218 353 *4 Most egyet fizet, kettőt visz! készlet erejéig. (1582) ■■■■■ máról holnapra Szórványról, kampányszerűen Tk "november 15-e - Bethlen Gábor (1580-1629) fél erdélyi fejedelem születésének és halálá- JL - nak napja - az erdélyi magyar szórvány napja. Ez az évforduló mérlegelésre, számadásra, emlékezésre is alkalmat teremt, noha a szórvány­ban élő nemzettársaink folyamatos odafigyelést, törődést igényelnének, hiszen a szórvány „a nem­zet lelkiismerete”. Kérdéses, ünnepnek tekinthető-e egyáltalán ez a nap, hiszen tucatjával sorolhatók azok az erdélyi települések, ahol az ott élő magyar közösség apadása immár végérvényes és vissza­fordíthatatlan. E végvárak lakói lelkészükkel együtt már csak az isteni csodában bíznak. Az erdélyi magyarok „csodavárás” helyett építkeznek - állította Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Segesváron a szórványnapi oktatási kon­ferencián. A szövetség évente egy-egy tematikus rendezvénnyel hívja fel a figyelmet erre a napra, most a délutáni oktatás szórványvidéki kiter­jesztéséről beszéltek. Ám szórványvidéken igen nehéz az építkezés, az ott élők legnagyobb gondja ugyanis az, hogy a vegyes házasságokban születő gyermekek tekintélyes része nem anyanyelvén ta­nul, hanem románul. Mi több, erőteljesen szórvá­nyosodó közösségekben az is jellemző, hogy ha a családba bekerül egy román ajkú fél, a magyarok román nyelven beszélnek, még akkor is, ha esetleg többségben is lennének. Egy szó, mint száz, társa­dalmi, lélektani összetevők sokasága teszi nehezen megoldhatóvá a szórványkérdést, főként azokon a településeken, ahol nagyon kis lélekszámú az ott maradt magyar közösség. E térségekben utolsó bástya a templom, ahol még rendszeres a magyar szó, s ott, ahol már sem tanító, sem tanár, sem óvónő nem szolgál, a bástyában maradottakat a lelkész védelmezheti. Éppen ezért különös, hogy noha oktatási témában szervezték a segesvári értekezletet, azon - a szövetség hírlevele, illetve zárónyilatkozata szerint - egyetlen szórványlelkész sem kapott szót, az egyházak szerepéről sem beszéltek. Pedig az egyház a szórvány minden vonatkozásában meg­kerülhetetlen. Szórványkollégiumokról, a magyar nyelvű oktatás megerősítéséről, asszimilációról esett szó, némiképp „előkampányszerűek”, hiszen közelednek az európai parlamenti választások. És ez a kampányíz bizony kesernyés. Noha a fogyó közösségek számára egyértelműen fontos az egységes és eredményes érdekképviselet, a szór­vány kapcsán mégis hitelesebb lenne megoldandó konkrét feladatokat, szigorú tényeket emlegetni, mint hangzatos, szlogenszerű mondatokat gyár­tani. E téren ugyanis kinyilatkoztatásnál többre van szükség. Ez a kommunikációs stílus különben is megérett a változásra, mert a hórukkos kijelen­tések­„olyan programok gyakorlatba ültetésén dolgozunk, amelyek által a gyermekek és szüleik is úgy érezhetik, biztos magyar jövő van a szór­ványban” - vitathatóak, visszatetszést keltőek. De ha már Bethlen Gáborhoz kötődik e nap, üres frázisok helyett elegendő idézni és követni a fejede­lem híres mondását: „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.” MÓZES LÁSZLÓ

Next