Háromszék, 2018. november (30. évfolyam, 8539-8563. szám)
2018-11-08 / 8545. szám
KOLBÁSZPARÁDÉ ÉS KÁPOSZTAFESZTIVÁL Különleges kenyérrel, óriás rántottával készülnek Számos érdekességet tartogat látogatóknak és versengő csapatoknak egyaránt az idei Háromszéki Kolbászparádé és Káposztafesztivál, amelyet a sepsiszentgyörgyi Szabó Kati Sportcsarnok fogad be szombaton. A gasztronómiai megmérettetésre eddig több mint félszáz csapat jelentkezett, a szervezők - a megyei önkormányzat és annak turisztikai egyesülete, az Asimcov vállalkozói szövetség, a Sepsiszentgyörgyi Vendéglátóipari Egységek Szövetsége, az Agrosic, illetve a Bertis Kft. és a Diószegi Pékség- azonban remélik, hétvégéig mások is kedvet kapnak még a közösségi kolbász- vagy káposztatöltéshez.»2 ALBERT LEVENTE ARCHIV FELVÉTELE BÁLVÁNYOSFÜRDŐ-SEPSIBÜKSZÁD Egyelőre marad a toldozás-foldozás FOTÓ: NAGY D. ISTVÁN Noha a Sepsibükszádot Bálványosfürdőn át Kézdivásárhellyel összekötő nC jelzésű országút már rég megkívánt egy alapos beavatkozást, az Országos Út- és Hídügyi Társaságnak idén csak nagyjából négy kilométert sikerült leaszfaltoznia, azt is saját forrásból. A társaság brassói regionális központjának illetékesei szerint a gond sokrétű: egyrészt az út nem szerepel az országos korszerűsítési mestertervben, így a központi finanszírozás minimális, másrészt felépítése sok fejtörést okoz a tervezőknek, kivitelezőnek. A megoldás a teljes korszerűsítés lenne, de ehhez több tíz millió euróra lenne szükség.»2 Szakaszonként új aszfalton lehet közlekedni Háromszéki bizottsági elnököt választottak Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzati Kongresszusa önkormányzati szakbizottságának elnökévé választották kétéves mandátumra Grüman Róbertet, Kovászna Megye Tanácsának alelnökét tegnap Strasbourgban. A háromszéki politikus azt a bizottságot vezeti, amely jelentést készít a helyi és regionális önkormányzatokban történő nyelvhasználatról. A szóban forgó testület - az európai régiók és városok választott helyi képviselőinek fóruma - idén májusban Bálványoson ülésezett. (sz.) TAMÁS SÁNDOR A KÖZIGAZGATÁSI KÓDEXRŐL Egyeseknek mumus a decentralizáció Miközben más európai országokban a központosítás lebontásáról nemcsak beszélnek, hanem folyamatosan tesznek azért, hogy az emberekhez legközelebb eső szintre (települések, megyék) hozzák a döntéshozatali lehetőségeket, eszközöket, Romániában nagyfokú központosítás zajlik. Ez annak a jele, hogy egyes - láthatatlan - hatalmi körök félnek a decentralizációtól, a szubszidiaritás elvének alkalmazásától, és ennek érdekében minden idevágó törekvést megakasztanak, amint történt ez az új közigazgatási törvénykönyv kapcsán is-jelentette ki Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke az alkotmánybíróság keddi döntésére reagálva. NAGY D. ISTVÁN - Tamás Sándor rámutatott: a központosítási törekvés olyan körülmények között zajlik, amikor a még hatályban lévő 215-ös számú közigazgatási törvény első cikkelye úgy fogalmaz, a helyi autonómia, önrendelkezés jogszabály által garantált. Mindez közben nem igaz, hiszen szinte naponta hoznak kormányzati szinten olyan rendelkezéseket, amelyek az államigazgatási szervek jóváhagyásával párosítják a helyi közigazgatási szerv döntését, mintegy megduplázva így a döntéshozatalt, felesleges bonyodalmakat okozva, sőt, több esetben akadályokat gördítve a haladás útjába. » 2 máról holnapra Új utakat keresve ." "Vb nem a kormánypártok, akkor az I—•§ ellenzék. Ha nem az ellenzék, akkor az ILL államelnök. Vagy az alkotmánybíróság. A szolgálatos feljelentő. A bukaresti média. Aztán a bíróság. Nagyon úgy tűnik, nincs olyan hatalom Romániában, amely megértéssel, empátiával viszonyulna az itt élő magyar közösség helyzetéhez, kéréseihez. De egyre világosabb az is, hogy parlamenti érdekképviseletünk, az RMDSZ amúgy is átláthatatlan politikai paktumokon alapuló, mind kínosabb helyzetekhez, állásfoglalásokhoz vezető politizálása egyszerűen nem vezet sehova. Most éppen az alkotmánybíróság nyilvánította alaptörvénybe ütközőnek a közigazgatási kódexet, amely némi apró engedményeket, kisebb garanciákat is tartalmazott az anyanyelvhasználati jogok vonatkozásában. De ne (csak) a taláros testületet okoljuk az újabb kudarcért: a parlamentben folyó munka minőségéről is sokat elárul, hogy jóformán nincs törvény, amely kiállná az alkotmányossági normakontrollt. Aztán meg az sem mindegy, miért került az alkotmánybíróságra a jogszabály: azért, mert az ellenzék óvást emelt ellene, kifogásolva az önkormányzati elöljáróknak előirányzott speciális nyugdíjakat is - joggal vetődik fel tehát a kérdés, jó ötlet volt-e a nyelvi jogok valamelyes bővítését ugyanazon jogszabályba belefoglalni, amely voltaképpen privilégiumokat biztosít a helyi közigazgatás vezetőinek. Persze, az is igaz, hogy ugyanez lesz a végkifejlet, ha külön törvényben írják elő a nyelvi jogok garantálást, bővítését a közigazgatásban - ugyanúgy megóvja azt az ellenzék és az államelnök, hiszen mostani beadványukban sem csak a speciális nyugdíjakat kifogásolták, hanem bizony a kisebbségi jogokat is. Mi több, Klaus Iohannis államelnök centenáriumi buzgalmában attól sem riadt vissza, hogy beadványában sok éve érvényben levő jogokat vonjon kétségbe. Bármerre tekintenénk is tehát a hagyományos hatalmi centrumok - parlament, kormány, elnöki hivatal, igazságszolgáltatási rendszer - közepette, jobb esetben közönyt, de leginkább kifejezett magyarellenességet látunk-tapasztalunk. Ráadásul nehéz fellépni is eme törekvések ellen, hiszen ha a parlamentben még viszonylag egyszerűnek tűnik is a képlet - a kormánykoalíció támogatásáért cserébe egy-két, számunkra fontos ügyben némi előrelépést lehetne elérni -, a román államhatalom többi szereplőjére jóformán semmilyen ráhatása nincs az RMDSZ-nek. Éppen ezért egyre sürgetőbb, hogy a szövetség új utakat keressen, éljen a külpolitikai és mozgalmi eszközökkel, aktívabban keresse a kapcsolatot a román társadalom azon aktív, az értelmiségi elitből, civil szervezetekből érkező rétegeivel, amelyek előbb-utóbb elutasító álláspontjuk megváltoztatására késztethetik a bukaresti pártokat is. FARCÁDI BOTOND