Háromszék, 2021. augusztus (33. évfolyam, 9295-9316. szám)
2021-08-04 / 9297. szám
Szünidős mesepercek a könyvtár árnyékában Színes párnákra kuporodva, kényelmes babzsákok ölében tucatnyi gyermek várta kedd délelőtt a megyei könyvtár szomszédságában lévő kis kertben a fél tizenegyre meghirdetett meseolvasását. A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár legújabb szünidős programja, a Mesepercek a kertkönyvtárban azonban ennél többet kínál, péntekig minden délelőtt alkalom adódik a hasznos és kellemes időtöltésre.» FOTÓ: DEMETER VIRÁG KATALIN MEGYEI TANÁCS Nem mindenki akarja a sepsibesenyői tábort Kiegészítő döntést hozott júliusi ülésén a sepsibesenyői diáktábor megyei önkormányzat tulajdonába történő átvételének igényléséről a képviselő-testület. Az ülésen a román tanácstagok több kifogást is megfogalmaztak az átvétel előkészítése kapcsán, és egyebek mellett aggályokat soroltak fel arra nézve, hogy a tábor elveszítheti országos jelentőségét, amelyet az elmúlt években gondosan kiépített a megyei sport- és ifjúsági igazgatóság. A kiegészítő határozattervezetre - melynek elődjét még az év elején hagyta jóvá a testület-végül a román tanácstagok ellenszavazata mellett bólintottak rá.»2 ALBERT LEVENTE FELVÉTELE ISZTUS 4. • SZERDA • XXXIII. FÜGGETLEN NAPILAP Jelenléti oktatással kezdődik a tanév Sorin Cimpeanu tanügyminiszter azon az állásponton van, hogy az iskola minden tanuló számára jelenléti oktatással kezdődjék el szeptember 13-án. A tárcavezető tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette: figyelembe véve az oktatók nagyarányú átoltottságát, s mivel az iskolákban eddig is betartották a járványszabályokat, jelen pillanatban kizárja a különböző forgatókönyvek felállításának szükségességét, és egyértelműen amellett foglal állást, hogy az új tanévben minden diák jelen lehessen az iskolák padjaiban. Hozzátette azonban, bár ő nagyon derűlátó, de a járványhelyzet alakulását mégis figyelembe kell majd venni. Kérdésre válaszolva kijelentette, nem híve az oltás kötelezővé tételének a tanügyi alkalmazottak körében, de az oltás fontosságának szélesebb körű népszerűsítését támogatja, és felvetette azt is, hogy az iskolák orvosi rendelőit oltópontokká kellene alakítani. Azt is elmondta, hogy az egyetemek rektorai is a jelenléti oktatás mellett foglaltak állást. KATEDRÁK ELOSZTÁSA Harc a végleges állásokért Országszerte nagy nap a mai azok számára, akik az idei pedagógusi versenyvizsgán elérték a hetes általánost: csak ma választhatnak a jövő tanévtől meghirdetett végleges katedrákból. A tegnap kihirdetett végleges eredmények szerint 334 háromszéki vizsgázó dolgozatát értékelték, ezek alapján 163-an (48,8 százalék) érték el a hetes általánost, s vehetnek részt a mai álláselosztáson, velük együtt pályáznak a közzétett ötvenhat helyre a más megyéből érkezők is. FEKETE RÉKA » Az előzetes eredmények szerint 341-en vettek részt a Kovászna megyében tartott pedagógusi versenyvizsgán, közülük 157 pályázónak (47 százalék) sikerült elérnie a hetes átlagot, a megóvott dolgozatok újrajavítása után végül 163-an (48,8 százalék) lépték át a végleges állás feltételeként kitűzött hetest. Az 5-6,99 közötti általánossal vizsgázók eredménye is javult, a megóvott dolgozatok újrajavítása után a korábbi 124 helyett 131-en érték el ezt a besorolást, a korábbi hatvan helyett negyvenen buktak 5-ös alatt.13 máról holnapra "JT "háromnyelvű - román, magyar és ukrán műhelységnévtáblát helyeztek ki hétfőn JL JL Máramarosszigeten. A helyi RMDSZ képviselői szerint az ukrán határ közelében található településen élő magyarság régi vágya valósult meg ezzel, és bizonyára kijelenthetjük azt is: a hírnek a tábla-, jelkép- és feliratháborúban edzett székelyföldi magyarok is ugyanúgy örülnek, mint szórványban élő nemzettársaik. A magyarok mellett, persze, örülhetnek a Máramarosszigeten, valamint az ország más tájain élő ukránok, de hinni merjük: a többségi román nemzethez tartozók jelentős része is. A máramarosszigeti helységnévtáblának amúgy van egy kevésbé dicső előtörténete is: 2019-ben egyszer már feltüntették magyarul is a település nevét, ám az mindössze egy napot tartott, másnapra le is festették. Akkor az RMDSZ-es alpolgármester kezdeményezte a magyar feliratot, a városvezető pedig rendelettel szerzett érvényt a javaslatnak - most azonban a helyi tanács szavazott a háromnyelvű tábláról. És ami különösen fontos: az RMDSZ-es kezdeményezést mindenik román párt, a liberálisok, a szociáldemokraták és az USR-PLUS is támogatta, gyakorlatilag tehát egyhangúlag döntöttek a többnyelvű tábláról. Persze, önmagában ez még nem biztosíték arra, hogy ezúttal nem akad olyasvalaki, akinek sérti a szemét a többnyelvű tábla, de mindenképpen fontos jelzés, hogy a helyi közösség választott képviselői pártszínezettől függetlenül egyként sorakoztak föl a kezdeményezés mögé. A történelmi Máramaros egykori székhelyén amúgy törvény szerint nem lenne kötelező magyarul és ukránul is kiírni a település nevét, hiszen Máramarosszigeten a 35 ezer lakos alig 10-11 százaléka magyar, ukránok pedig ennél is kevesebben élnek. Nincs meg tehát a bűvös 20 százalékos küszöb, amely kötelezné a városvezetést a többnyelvűség biztosítására - ennek tükrében pedig még inkább figyelemre méltó gesztus a helyi tanács egyhangú támogatása. Az, hogy a helyi tanácsban senki nem ellenezte a javaslatot, akár nagyobb védelmet is jelenthet a többnyelvű táblának az esetleges nacionalista vandalizmus ellen, a magyarság helyi vezetői szerint ugyanakkor a döntés megerősítheti a kapcsolatot többség és kisebbségek között. A sajtónak nyilatkozó helyi magyar vezetők azt is kiemelték: a tanácstagok és véleményformálók a normalitás jeleként értékelték a kezdeményezést és a máramarosszigeti történet ebben a tekintetben lehet örömhír az ország más vidékein élő magyarok számára is: egyszer talán csak el lehet jutni oda, hogy a román többség maga látja be, semmit nem veszít azzal, ha a nyelvi jogok biztosítása révén is hozzájárul ahhoz, hogy a vele együtt, kisebbségben élő magyar közösség otthon érezze magát Romániában. FARCÁDI BOTOND