Háromszék, 2021. október (33. évfolyam, 9339-9359. szám)

2021-10-13 / 9347. szám

8 f§Háromszeék 2021. OKTÓBER 13., SZERDA MAGAZIN VADÁSZATI VILÁGKIÁLLÍTÁS MAGYARORSZÁGON Magyar vizslák, ragadozó madarak Hétfőn, az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás tizenhetedik napján több mint 35 ezren látogattak el a Hungexpóra, és ezzel a központi helyszín látogatottsága meghaladja az 508 ezret, az országszerte nagy érdeklődés mellett zajló rendezvénysorozat résztvevőinek száma mári 300 000 felett jár - közölte tegnap a világkiállítás sajtóirodája. A szeptember 25-én kezdődött magyarországi rendezvény holnap ér véget, részletek az Onewithnature2021.org honlapon ol­vashatók. A nagy sikerű Fátyol iskolaprogramban eddig már közel 46 ezer diákot láttak vendégül kísérőikkel együtt. Még két napig várja a látogatókat a nagy sikerű világkiállítás központi programsoroza­ta a Hungexpón, az utolsó napokra is változatos kulturális és ismeretterjesz­tő programokkal készülnek. A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban Vadászat és vadászfegyverek Magyarországon címmel egy átfogó, eddig soha nem lá­tott fegyvertörténeti kiállítás nyílt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, a Had­történeti Intézet és Múzeum és a Ma­gyar Nemzeti Múzeum vadászati témájú műtárgyaiból. A világkiállításhoz köt­hető, különleges természetfilmeket is megtekinthettek a nézők. Többek között vetítettek A megőrzött vadon - A Kárpát­medence egyedülálló természeti csodái, illetve a Magyarország nemzeti parkjai­ról készült Tíz park ezernyi titka című sorozatokból. Látható a Vadonvilág - Gróf Széchenyi Zsigmond nyomában című dokumentumfilm, születése 120. évfordulóján állít emléket az egyik leg­ismertebb magyar Afrika-utazónak és vadász­ írónak. A Kittenberger - Az utol­só vadászat című film a természettudós, a legnagyobb magyar vadász, az Afrika­­kutató, az író-főszerkesztő Kittenberger Kálmán páratlan kalandokkal teli életé­be nyújt betekintést. Az emberközpontú magyar vizsla Magyar vizsla fajtabemutatót ren­deztek hétfőn a Hungexpón. Sándor Gyula, a Tanulmányi Erdőgazdaság (TAEG) Zrt. vezérigazgatója, az Orszá­gos Magyar Vadászkamara kinológiai szakbizottságának elnöke elmondta: a kilenc magyar kutyafajta egyike a rövidszőrű magyar vizsla, mely világ­szerte az egyik legismertebb magyar vadászkutya. Legközelebbi rokona a drótszőrű magyar vizsla. Hozzátette: a magyar vizsla vadászkutya, a vadá­szat nem maradhat el az eb életéből, fontos a tenyésztésben és a tartásában is, mivel ízig-vérig vadászkutyáról van szó. Ez a fajta rendkívül emberközpon­tú, 24 órában az embert, a gazdáját fi­gyeli, miközben az eredményes vadá­szathoz az is kell, hogy folyamatosan együttműködjön a gazdával. Kitért arra, hogy a vizsla mindenes vadász­kutya, a vadászat minden ágában tud­ja segíteni a vadászt. Lövés előtt, lövés után tud keresni, erdőn, vízen, mezőn, mindenhol - univerzális társról van szó. A nemzetközi vizsla főversenyt a világkiállításon rendezték meg vasár­nap -ismertette. Papp László tenyésztő arról beszélt, hogy a drótszőrű magyar vizslát az 1930-as években kezdték el tenyészte­ni, de csak 1966-ban fogadták el hiva­talos fajtának. A rövidszőrű magyar vizsla régebbi fajta. A drótszőrű vizsla masszívabb felépítésű és nyugodtabb, mint a rövidszőrű. A drótszőrűek elő­nye, hogy jobban bírják a hideget, kevésbé sérülékenyek, további elő­nyük, hogy alkalmazkodóak, értel­mesek és gyorsan tanulnak - sorol­ta. Zeitler Ágnes mestertenyésztő szerint a magyar vizsla tökéletes társ is egyben. Sándor Gyula elmondta: az ötven évvel ezelőtti, 1971-es vadásza­ti világkiállításon rendezték az első vizslás főversenyt. Ragadozó madarak Szirti sas, héják és ölyvek is láthatók voltak vasárnap a keszthelyi Festetics­­kastélyhoz tartozó Vadászati Múze­umban. Lóki György, a Vadászati Kul­turális Egyesület solymászrendjének elnöke a megnyitón arról beszélt, hogy a hasonló bemutatókon igyekeznek megismertetni az érdeklődőket a soly­­mászat több mint négyezer éves kul­túrájával, hagyományaival és a hozzá kötődő gasztronómiával is. Lóki György azt is elmondta: a ma­gyarság történetének részét képező, hungarikumnak is számító hagyo­mányos vadászati mód hosszú távon fenntartható forma. Utalt arra, hogy Magyarországon ma is használatos az ökológiai védekezésben. Kifejtette, hogy a solymászat nemcsak sólymok­kal való munkát jelent, a keszthelyi bemutatón felsorakoztak héják, ölyvek, sőt, még egy szirti sas is. A solymászat­­ra nevelt szárnyasok pedig régóta nem a természetben, fészkekből gyűjtött példányok, hanem tenyészetekből szár­mazó, de nem háziasított egyedek. FOTÓ: MTI / VARGA GYORGY Szirti sas egy madarász kezében a Keszthelyi Vadászati Múzeum udvarán tartott solymászati nyílt napon John Lennon kezdeményezte a Beatles feloszlását Paul McCartney a BBC Rádiónak adott interjújában a rocktörténelem egy mindeddig homályos részletére világított rá: a zenész elmondta, hogy nem ő, hanem John Lennon volt az, aki először indítványozta a Beatles feloszlatását - számolt be róla a The Guardian. A rocktörténet egyik legsikeresebb együttese már több mint ötven éve fel­oszlott, Paul McCartney, John Lennon, George Harrison és Ringo Starr a saját útján indult tovább, de a szakítás miatt sok rajongó mindeddig főleg McCart­­ney-t hibáztatta. A zenész a BBC Radio 4-nek adott, október 23-án adásba kerülő interjújá­ban most tiszta vizet öntött a pohárba. „Nem én kezdeményeztem a szakítást. Az a mi Johnnynk volt” - szögezte le. McCartney, aki jövő nyáron ünnepli 80. születésnapját, felidézte élete legnehe­zebb időszakát, és elárulta, hogy szeret­te volna, ha az együttes tovább műkö­dik, különösen azért, mert mindössze nyolc év együttlét után még mindig elég jó anyagokat készítettek. „Ez volt az én zenekarom, ez volt a munkám, ez volt az életem, úgyhogy azt akartam, hogy folytatódjon” - tette hozzá. McCartney szerint, ha Lennon nem lépett volna ki, a Beatles talán sokkal tovább ma­radt volna együtt. A zenész felidézte, Lennon új életet akart kezdeni Yokóval, amiért nem kárhoztatja. Mint mondta, nagyszerű pár voltak, nagyon erős volt a kisugárzásuk. A legenda szerint McCartney volt az, aki 1970-ben egyoldalúan feloszlatta a zenekart, amikor egy újságírói kérdés­re azt válaszolta, hogy a Beatles már nem létezik. Arra a kérdésre, hogy mi­ért döntött úgy, hogy szólóban folytatja, McCartney azt mondja: „Álljunk meg itt. Nem én vagyok az, aki a szakítást kez­deményezte. Nem, nem, nem, nem. John egy nap besétált a szobába, és azt mond­ta, hogy elhagyja a Beatlest. Ez váltotta ki a szakítást, ugye?” A banda feloszlá­sa körül az okozta a zűrzavart, hogy az együttes új menedzsere, Allen Klein azt kérte tőlük, hallgassanak a szakításról, amíg ő lebonyolít néhány üzletet. „így néhány hónapig tettetnünk kellett ma­gunkat” - mesélte McCartney. „Furcsa volt, mert mindannyian tudtuk, hogy ez a Beatles vége, de nem tudtunk csak úgy elsétálni” - fűzte hozzá. Végül McCart­ney megelégelte a titkolózást és előállt a Beatles feloszlásával. Az interjú a Get Back című, Peter Jackson által készített, a zenekar utol­só hónapjait bemutató tévésorozat és McCartney The Lyrics című könyvének novemberi megjelenése előtt készült. MTI-hírek alapján szerkesztette: Mózes László 1 FÉLIG ÚJ! ÉNEK­CELEBE­­SZI VAD­­TULOK RÁADÁS, JUTALOM Y ------------------­MŰ­KEDVELŐ CSOPORT AZ EGYIK APOSTOL› V V V V SCI-FI­ALAK ¡ A tál W f , MM MŰELEM! › áalmek * ^ $ pw «a ^ Sjjj^jttW ír-A M­" IDEGEN ÁRON HAJIT­V­A AZ ARANY VEGYJELE› HOMOKOS KAVICS VOLT, ÜRES SÁV!› V RÉGI SZÁRAZ ÍRMÉRTÉK V › SÉRÜLÉS HÁZAS‹ ,2 STRÁZSA KÖTÓSZÓ TABAK · V V URÁN ‹ DOKTOR, RÖVIDEN‹ JAPÁN VÁROS‹ EGYE! 1. ISTVÁN FIA KABÁTOT FELSEGÍT ÓIZLANDI REGE › A V IRÁNI CÍM › V MÉTER JELE‹ DUÓVÁ MIATT, NÉPIESEN RÓMA11 ‹ V DE, ELLENBEN‹ V JÓSZÍVŰ IGÉJE \A ALAP­SZÍN STANNUM LEI­­V . HALÁL­TULAN­V VO NÉVELŐ A TISZA MELLÉK­VIZEV 1 V

Next