Háromszék, 2022. október (34. évfolyam, 9590-9610. szám)

2022-10-14 / 9599. szám

■ 2022. OKTÓBER 14. • PÉNTEK • XXXIV. ÉVFOLYAM • 9599. SZÁM aromsze www.3szek.ro FÜGGETLEN NAPILAP ÁRA: 3,50 LE] • ELŐFIZETŐKNEK: 2,10 LE] Ismét lüktet Sepsiszentgyörgy Agyag, fantázia és egy különleges anyag, a worbla-ezekkel a hozzávalókkal láttak munkához tegnap délben az Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK) a pulzArt kortárs művészeti fesztivál maszkkészítő műhelyének résztvevői. Ez csak egyike a nyolcadik kiadá­sához érkezett pulzArt kortárs művészeti fesztivál rendezvényeinek, tegnap többek között Szvoren Edina íróval is találkozhattak az érdeklődők, a rendezvény nyitókoncertjén fellépett a Fater dzsesszbanda, de volt műsoron színházi és bábelőadás is. » 3 Maszkkészítő műhelymunka a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban FOTÓ: ALBERT LEVENTE Kisgyermekek szívműtéte Egy hét hónapos és egy tíz hónapos háromszéki kisgyermek szívműtétét végezték el sikeresen ala­pítványi támogatással a brassói St. Constantin Kór­házban. »4 A holokauszt emléknapja A kézdivásárhelyi Bod Pé­ter Tanítóképző diákjai és tanárai tegnap emlékez­tek a hazai holokauszt ál­dozataira. 1941-ben Kéz­­divásárhelyen hatvan főt számlált az izraelita hit­község. » 3 Kiszámítható lesz az oktatás Megtartja az idén életbe lépett intézkedéseket, pél­dául a tanév moduláris szerkezetét, és majd egy év múlva kielemzi-jelentette ki tegnap Ligia Deca okta­tási miniszter, aki kiszá­míthatóságot ígért. »7 M­egvásárolható-e egy ország csatlako­zása például a schengeni övezethez? Lehet, hogy nem, de sokat lendíthet a befogadáson egy jó vaskos üzlet. Láttuk ezt , már többször: bő 25 évvel ezelőtt megkönnyí­tette Románia NATO-csatlakozását az, hogy az amerikai Bechtel nyerte el az észak-erdélyi autó­pálya-építés jogát. Az ország, szerencsére, tagja lett az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, a sztráda azóta sem épült meg, ám az amerikai cég leléphetett jó sok milliárddal. Megtapasztal­hattuk: elég néhány kiszuperált (vagy éppen új) repülőt, hajót vásárolni, és az amerikai elnök fogadja Románia első emberét. Azt is láthattuk, egy-egy tetemes szerződés miként billenti jó irányba egyik-másik nagyhatalom döntő szava­zatát. Mert így működik, kemény üzleti alapon a híres nyugati demokrácia. Tizenegy éve szerepel a napirenden Románia csatlakozása a schengeni övezethez, és bár Bulgá­riával együtt teljesítették a technikai (határvédel­mi) feltételeket, egyes nyugati államok - elsősor­ban Hollandia - azóta is ellenzik a csatlakozást. Az elterjedt korrupcióra, a felemás jogállamiság­ra hivatkozva teszik ezt, aminek valójában kevés köze van a szabad áruforgalomhoz, ám elfogad­tuk, ez is egy eszköz, amellyel próbálják jobbá tenni demokráciánkat. Valós és látszatintézke­dések egész sorával igyekszik Románia azóta is megfelelni az elvárásoknak, ám egészen máig a schengeni csatlakozás alig-alig került közelebb. Most az ukrajnai háború mintha jobb belátásra bírta volna a nyugati nagyhatalmakat, és Romá­nia igazán megfelelő politikát folytató jófiúként elnyerheti jutalmát. Sorra jelezte Németország, Franciaország, hogy támogatják felvételünket - csak Hollandia köti továbbra is az ebet a karó­hoz, pedig a semmiből még egy 44 millió eurós üzlet is az ölükbe pottyant, éppen a napokban, a holland miniszterelnök romániai látogatása előtt jelentették be, hogy hazája egyik cége építhet e nem kis összegért két mentőhajót Romániának. Elegendő-e ennyi, hogy megenyhüljön a holland szív? Nem tudni, Mark Rutte igen visszafogottan nyilatkozott: elismerte ugyan, hogy Románia nagyon sok lépést tett a jó irányba az elmúlt években, azonban azt is hozzátette, hogy minden feltételnek teljesülnie kell a csatlakozáshoz. Miről is szólna Románia schengeni csatlako­zása? Az csak az egyik oldala, hogy ezután nyu­gatra, délre utazva nem kell a határon megállni, útlevelet mutogatni - sokkal jelentősebb a tét az áruszállításnál, ahol eurómilliókat nyernének a cégek (s így az állam és polgárai is) a határon való várakozás és a bürokrácia felszámolásá­val. Tehát nem csupán imázs, de pénz kérdése is, no meg nagyobb felelősségé. Az új esélyen felbuzdulva a román politikum egy emberként kezdett harcba a schengeni csatlakozásért. Egymást túllicitálva harsogják, mennyire megérdemeljük, hogy végre véget érjen eme igazságtalanság, hogy ne kezelje­nek bennünket másodrangú polgárokként, ne rajtunk bosszulják meg saját tehetetlenségüket. Burkoltan vagy nyíltan majd’ mindannyian megfogalmazzák a fenyegetést is: ha most sem dönt mellettünk a Nyugat, tovább nőhet az euroszkepticizmus Romániában, és talán egy majdani győzelemhez is elegendő új lendületet nyerhetnek a szélsőséges pártok. Észre sem veszik, hogy ebben a hatalmas retorikai küzde­lemben tovább erősítik a másodrendű állampol­gársági tudatot, Nyugat-Európa igazságtalan­ságának tényét. Mindent egy lapra tesznek fel, s ha veszítenek - amire bizony van esély -, na­gyon nagy árat fizethetünk majd érte, nem csak a helyükön maradó schengeni határok miatt. FARKAS RÉKA Schengenen innen, Schengenen túl máról holnapra

Next