Hasznos Mulatságok, 1832. 1. félév (1-52. szám)
1832-01-04 / 1. szám
Éljenek az édes Haza’ Gyámolyai, Védei, Munkás öregi,— ifjai Serdülő reményei! Tartsa meg Isten a’ Magyart És éltesse Királyát, Hogy szereti ’s üdvözíti Lelkes hű Magyar nyáját! Adjon Isten a’ Magyarnak Bort, búzát, békességet, Lelkének ez élet után Majd örök üdvösséget! Adj Isten! a’ bús Magyarnak Kedvet komoly szívébe, Eggyességet, szeretetet Önts idegen lelkébe! Mosolyog neki szegénynek Kelni látszó tsillaga, Melly sok századig homályban Elburkolva pisloga: Adja Isten felderűljön, Régi fényét hozza el Uj ditsőséggel, egéről Oh ne tűnjön soha el! Ott ragyogva kintse fényét Messze kintse térsége, Töltse el egész világot A’ Magyar ditsősége. Adja Isten e’ szép Haza Boldog légyen békében, Adja Isten ! világ végig Álljon örök díszében.