Hasznos Mulatságok, 1832. 2. félév (1-52. szám)
1832-10-20 / 32. szám
SSO leány , életök’ keserveit nagyobb lelki erővel láttatok viselni, mint ő; Jelkyvel könnyezett, ’s ha ez néha derültebb tekintetét mutatá , a’ leány még nagyobb Vidámságávaligyekezett őt búfeledésére gerjeszteni. A' vigasztaló leány azonban , nem sokáig osztható meg Jelkyvel az élet’ csapásait, alig töltöttek tizenhárom hónapot e’ vadonban, beteg jön, ’s a nélkül hogy segíthettek volna rajta, jó lelke testétől megvált. Az indusok eltemetek őt,’s hűséges szolgálatjukat Jelky mellett tovább is folytaták , tie Jelky’ kesergő lelke szabadulásért esengett, ’s édes óhajtása, még egyszer az emberek’ társaságába visszajuthatnia, nem sokára be is tellyesedék. Egy nap Jelky a’ tenger parton merenge, ’s távolról egy chinai hajót von észre, melly Ternate szigetéből Bataviába evezett. Tüstént pisang leveleket tűzött egy magas rúdra, ’s addig lobogtatá a’levegőben , míg a’dunaiak észrevévén, segédségére egy ladikot küldöttek , ’s reá a’ két indussal együtt felvevék. Ezen hajón Jelky szerencsésen Bataviába érkezett, ’s megtudá hogy ez idő alatt Van de Parra úr Helytartó jön ; lábaihoz bomlt, a’ Helytartó tüstént reá ismert, ’s figyelmesen halgatá a’ szerencsétlen’ történetét; könnyes szemei bizonyították , hogy kemény bánás módját fájlalá, ’s meg is vallotta Jelkynek , hogy azolta valamennyi hollandi szigetekben hasztalan kerestető, ’s azon vigasztalással bocsátotta el, hogy érte szenvedett sanyaruságait, el fogná vele felejtetni. Jelky e’ vigasztalástól enyhülten ipjához sietett, ’s a’ viszont-