Hasznos Mulatságok, 1836. 2. félév (1-52. szám)
1836-12-07 / 46. szám
HASZNOS MULATACOK. 46. Pesten, December 7-én, 1836. A szemek épségben tartására szabályok. (F. Kries Vorlesungen über die Naturiehre für Frauenzimmer Leipzig. 1836.) Ha meggondolja az ember, milly megbecsíilhetlen kincsek a’ jó szemek ’s milly sajnálkozásra méltó azoknak állapotja, kik azokkal nem bírnak, akkor nem fogja kímélni azon csekély fáradságot, melly által azokat fentarthatja; és ha tudja, milly gyenge művek azok, úgy megfoghatja, milly könnyen romolhat rajtok valami, ’s inkább fog csudálkozni azon, hogy olly sokan szerencsések életük’ végéig látni a’ napot, mint azon, hogy némellyek éji sötétségben kéntelenek tölteni földi pályájokat. A’ szem világosságért teremtetett, és a’ világ nékie nem ártalmas; de ártalmas lehet reája nézve, ha benne nem illendőleg van elosztva. Ha erős világosság hat a’ szemnek ugyanazon egy helyére, és a’ mellette lévő részek csak gyengén, vagy épen nem világítvák , ez a’ szemre nézve fárasztó ’s ártalmas, ha gyakran megtörténik. Ha p. o. az ember munkájával világos ablakkal ül átellenben, míg más oldalról semmi világosság nem jő a’ szobába, ekkor az ég’ világossága a’ szemben, többi világosításához képest olly különbséget okoz, mellyet érzékenyen veend a’ szem, ’s ártalom nélkül sohá ki nem állhat. Ellenben ha szabad ég alatt vagyunk, hol az egész menny/ előttünk van, akkor semmi alkalmatlanságot nem érezünk ’s az a’ szemnek nem ártalmas. Tehát csak a’ világosítás’ egyenetlensége az, melly árt a’ szemnek. Ezekért tanácsolható: rendes dolgozó helyünket a’ szobában úgy választani, hogy a’ világosság oldalvást hasson szemeinkre. Épen így vigyáznunk kell, hogy szemeinket valamelly naptól világított fejér fal’ fényének gyakran és tartósan ki ne tegyük. Ezen visszavezetett világosság a’ szemnek annál ártalmasabb, mennél kevésbé világos a’ Második Felesztendő. 46