Hasznos Mulatságok, 1836. 2. félév (1-52. szám)

1836-12-07 / 46. szám

HASZNOS M­U­LAT­AC­O­K. 46. Pesten, December 7-én, 1836. A szemek­ épségben tartására szabályok. (F. Kries Vorlesungen über die Naturiehre für Frauenzim­mer Leipzig. 1836.) Ha meggondolja az ember, milly megbecsíilhetlen kincsek a’ jó szemek ’s milly sajnálkozásra méltó azok­­nak állapotja, kik azokkal nem bírnak, akkor nem fogja kímélni azon csekély fáradságot, melly által azo­kat fentarthatja; és ha tudja, milly gyenge művek azok, úgy megfoghatja, milly könnyen romolhat rajtok vala­mi, ’s inkább fog csudálkozni azon, hogy olly sokan szerencsések életük’ végéig látni a’ napot, mint azon, hogy némellyek éji sötétségben kéntelenek tölteni föl­di pályájokat. A’ szem világosságért teremtetett, és a’ világ né­­kie nem ártalmas; de ártalmas lehet reája nézve, ha benne nem illendőleg van elosztva. Ha erős világosság hat a’ szemnek ugyanazon egy helyére, és a’ mellette lévő részek csak gyengén, vagy épen nem világítvák , ez a’ szemre nézve fárasztó ’s ártalmas, ha gyakran meg­történik. Ha p. o. az ember munkájával világos ablak­kal ül á­tellenben, míg más oldalról semmi világosság nem jő a’ szobába, ekkor az ég’ világossága a’ szemben, többi világosításához képest olly különbséget okoz, mel­­lyet érzékenyen veend a’ szem, ’s ártalom nélkül sohá ki nem állhat. Ellenben ha szabad ég alatt vagyunk, hol az egész menny/ előttünk van, akkor semmi alkal­matlanságot nem érezünk ’s az a’ szemnek nem ártal­mas. Tehát csak a’ világosítás’ egyenetlensége az, melly árt a’ szemnek. Ezekért tanácsolható: rendes dolgozó helyünket a’ szobában úgy választani, hogy a’ világosság oldalvást hasson szemeinkre. Épen így vigyáznunk kell, hogy szemeinket vala­­melly naptól világított fejér fal’ fényének gyakran és tartósan ki ne tegyük. Ezen visszavezetett világosság a’ szemnek annál ártalmasabb, mennél kevésbé világos a’ Második Felesztendő. 46

Next