Hasznos Mulatságok, 1838. 2. félév (1-52. szám)
1838-08-04 / 10. szám
Pest. HASZNOS 1838 aSJ‘i. MlNiATSA«OI£.“zFdm. JRousseau. (Ve’gel. Rousseau szerettetett minden szülőtől, tudós’s művelt férfiaktól is; a’ literatúrai világban tisztelettel viseltettek iránta, miután semmi bizonyos párthoz nem tartozott; de az akkor létrejött encyclopaedia mindazok ellen, kik zászlója alá nem esküvének, kikelt, ’s igy Rousseau is érzékenyen sértetett meg ,,Seneca“ czimű czikkelyben, mellynek szerzője Diderot, a’ háladatlan, lehet mondani készínű Diderot, kit tömlöczében egyedül az igaztalanul megsértett Rousseau látogatott meg. Nem az első eset ez, melly Rousseau fájdalmasan érte. Az ő élete minden oldalróli szenvedéseket, ok nélküli megbántásokat állítja elénk. Vallomásai (Confessions) , mellyek értékekre nézve csak Franklinnak engedik az első helyet, mutatják és tükrözik vissza Rousseaut, mint embert. Ezen mű, mellyet ő a’ legtisztább érzelemmel irt volt, ’s melly legtöbb nyugalmat, legtöbb lelkességet, jóságot mutat, őthalhatlanítja. Jöhetnek ugyan idők, mellyben Rousseu mint iró feledve lesz, de mint ember, mint gondolkodó ember ha nem nyilván is, de közrehatólag egyesek’ keblében minta leend, örök és változhatlan. Ki Rousseaut jég kebellel olvassa, kinek szivébe nincs bevésve az ember’legszebb erénye, legszebb joga, önbecsének érzete, az bizonynyal őt nem fogja ismerni, ’s nem szeretni; de őt lényegében kell tekinteni, nem eldarabolva, nem egyes tetteit’s nem gyakran kitörő keserű érzelmeit, mellyek külsőleg az emberiség ellen valának intézve , őt mint egészt, mint küszködőt ismerjük egy egész világ ellen, mellynek botorságait , erkölcstelenségét nem önmagáért, hanem irántai hévszeretetéért imádva gyűlölte. Ha ő nem olly nagyszerűleg, hanem kisebbekre is terjeszkedve dolgozott volna, azt hiszem jobban kedveltetnék; de az ő czélja, az ő ügyekezete kicsiny tárgyakban nem mutatkozott. Az ő türkebte csak egy gondolatban központosult, ’s ezen egy az egyenlőség vala. Ő művében azt akarja megmutatni, hogy inkább állati helyzet-