Hasznos Mulatságok, 1840. 2. félév (1-52. szám)
1840-10-10 / 30. szám
Pest 1840. Szomb. Octob. 10 en HASZNOS m 29ik szám. Ittásodik félév. 1840diki Vörvény-Chles helyef a XVII. Törvényczikkely* A gyárok jogvizzonyairól. (Folytatása.) 2. §. Gyárok felállítására azonban képesek azon egyházi személyek is, egyenkint mint egyetemben , — és azon katonai szolgálatban lévők is, kik ingatlan vagyonnal bírnak, és azon gyárt kívánnak felállítani. Illy személyek azonban kötelesek egy aláírási czimvezetőt kinevezni, kinek a’ gyár vezérletét egyes részletében bízzák, 3. §. Hogyha a* gyártó könyveinek törvény előtt fél próbát tevő hitelességet adatni kiván, ezeket a kereskedőkről szóló XVI-dik törvényczikkely 13. §. értelmében az illető törvényhatóság által törvényesíteni, ’s szintúgy mint a’ kereskedő rendesen vinni köteleztetik. 4. §. Ha a’ gyártó felesége magának követelései iránt csődület esetére biztosítást kiván szerezni, hozományát, hitbérét, és jegyajándékát a’ kereskedőkről szóló XVI dik törvényczikkely 9-dik §-nak rendelete szerint ugyanazon hatóságnál köteles bejegyezhetni, mellynél férje könyveit törvényesítette. 5. §. A’ gyártó intézetben mindennemű mesterséget (Gewerbe) űző segéd munkásokat szabadon alkalmazhat. 6. §. Oly gyermekeket, kik 12-dik évüket még el nem érték , csakIly gyári munkákra lehet alkalmaztatni, mellyek azonfelül, hogy egészségüknek sem ártalmasak , testi kifejlődésüket nem akadályoztatják. A’ gyártó azonban azokat is, kik ezen időt elérték, de a’ 16 évet meg nem haladták, naponkint, erejükhöz mért munkára kilencz óránál tovább nem fordíthatja,’s ezen kilenc, órás munka sem lehet folytonos de egy óra nyugidő által félbeszakasztandó. 7. §. A’ mi különben a’ kereskedők és segédszemélyzetük közti kölcsönös viszonyokról az illető törvényczikkely 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33 és 34-dik §§-aiban rendeltetett, az a’ gyártókra és segédszemélyzetükre is kiterjed. A’ közönséges munkásoknak bére minden héten kifizetendő, a’ felmondási idő pedig közönséges munkásoknál és mesterlegényeknél, ha ez iránt különös szerződés nem köttetett, nyolc, napra határoztatik. 8. §. A’ gyártási munkához szükséges épületek a’ katonaszállásolástól mentek. 9. §. A’ gyártó gyárműveit mind gyárában, mind külön boltban a' hol akarja nagyban fin grosso) és részletesen (en detail) eladhatja,’s raktárt (Niederlage) szabadon nyithat. 10. §. A’ törvénynek minden rendeletei, mellyek a’ kereskedőkről, és kereskedésről szólónak, a’ gyárművek eladására is terjednek, akár ez a’gyártó, akár valamelly közbenjáró személy által eszközöltetik. 11. §. A’ csődület tömegnek (Concurs-masse) gyáraknál is van joga a’ gyártás és eladást addig folytatni, mig minden meglévő anyagszerek fel nem dolgoztatnak , ’s el nem adatnak. XVIII. Törvényczikkely. A közkeretetre összeálló társaságok jogviszonyairól. 1-ső Fejezet. A' közkereseti társaságokról. 1. §, Közkeresetre összeállótt társaságok vagy olylyanok : a) Mellyeknek tagjai a’ társasági czimben nyilván megneveztetnek, vagy a czimhez ragasztott ezen szóban ,,és társak, (et Comp.) ben foglaltatnak , ’s ezen társaságnál minden egyes tag egész vagyonával kötelezve vagyon a’ társaságnak külső személyekkel kötött szerződéseire nézve. Az illyen társaságok szoros értelemben közkereseti társaságoknak neveztetnek. Ezen közkereseti társaságok azonban olly tagokat is vehetnek fel, mellyek csak bizonyos befizetést veszélyre (Einlage auf Gefahr) tesznek, ’s azért magoknak a’ törvényeseknél nagyobb kamatokat köthetnek ki, de a’ társaság ügyeire egyéb befolyással nem birnak , ’s a’ befizetett sommán felül, egyéb vagyonukkal a’ társaság tartozásáért nem felelnek, ’s ezen tagok kültagoknak (commenditairs, stille Geselschafter) neveztetnek; — vagy b) Ollyanok a’ társaságok , mellyeknél egyik tag sincsen a’ czimben külön megnevezve, ’s az egész társasági tőke bizonyos számú ’s egyenlő summáról szóló részvényekre osztatik, a’ részvényes tagok egyedül a’ részvényekért fizetett pénzeiket koczkáztatják, és egyéb vagyonukkal semmi esetben nem kötelezettek. Ezen társaságok részvénytársaságoknak ( Actien-Geselschaften ) neveztetnek. 2-dik Fejezet: A' szoros értelembeni közkereseti, társaságokról. 2. A’ fentebbi fejezet 1-sornak a) alatt körülírt szoros értelembeni közkereseti társaságok tagjai nem lehetnek : a) Megbukottak (Cridtafare), kik bírói ítélet által a’ kereskedésűzéstől eltiltottak; b) Az alkuszok (Sensale); c) A’ kik csalási bűnök miatt megfenyítettek;. d) Ezen személyek feleségei. Ezen kívül mindenki , ki a’ váltó-törvénykönyv I-s. Rész. 2dik fejezete szerint váltó-kötelezéseket vállalhat magára . illyen közkereseti társaságot állíthat fel, vagy abban részt vehet. 3. §. Ha olly személyek vétettek volna be közkereseti társaságokba, kik abban a’ fentebbiek szerint törvényesen részt nem vehetnek, illyen felvétel a’társaságnak mások iránti kötelezéseire ugyan befolyással nincsen, a’ társaság azonban bejegyzett társaságok jogaival nem birand, . . , 4. §. Szoros értelembeni közkereseti társaságok váltóképességgel csak akkor birnak, ’s könyveiknek hitelessége csak akkor leend, ha írott szerződést kötnek, és ezt a’ Váltó-törvénykönyv II dik Részedik fejezetének rendelete szerint váltótörvényszéknél bejegyeztetik, könyveiket pedig ugyanott hitelesíttetik (paraphiren) és ugyanazon Rész 106dikása értelmében rendesen vezetik. 5. §. A’ társasági szerződésben következő pontok foglaltatandók.