Hasznos Mulatságok, 1840. 2. félév (1-52. szám)

1840-09-19 / 24. szám

( 94 ) gazdák, ’s illetőleg szülők által lesznek megtérítendők; valamint azon károk is — m­ég pedig minden viszontkö­­vetelhetés nélkül — mellyek a’ fogadott, vagy parancsolt munka természetéből önként következnek. Midőn azonban az okozott kártétel, büntetéskép, an­nak másodszori megtérítésével is fenyittetik, ezen másod­szori megtérítés, valamint általán a’ következő egyébkén­­ti testi vagy pénzbeli büntetés, csak az egyenes kárt oko­zóra mondathatik ki. A­ betudás mérlegének, és a’ bün­tető súlyához arányzott fokozatainak elhatározásában pe­dig a’ biró, al kármennyiségen, s egyéb általános sza­bályokon kívül különösen figyelembe fogja venni: a) A’ gondatlanságnak, negédességnek, vagy szánt­­szándék s rész akaratnak fokozatát különösen pedig a’ vétségnek ismételését . b) Az ipart és szorgalmat, mellyet a’ tulajdonos a’ károsított, tárgyra, ’s helyre fordított; c) A’ védelemnek biztosságát, mellyel a’ birtokos tulajdonát oltalmazhatni vélte ; d) Terhesebb betudás mérlege találja az éjjel, mint nappal elkövetett kártételt. 3. §. A’ mezei rendőrségre való felü­gyelés, és bí­ráskodás a’ megyékben ugyan a’ járásbeli és kerületi szolgabiráknak, a’ szabad királyi és kiváltságos »néző­­városokban pedig a’ városi kapitányoknak tiszti köteles­ségükben fog állani, és ha némelly megyékben és váro­sokban a’ mostani tisztviselőknek munkáji a’ mezei rendőrségi foglalatosságokkal olly annyira megszaporodná­nak, hogy azoknak pontos te­lyesítése erejüket fölűlhaladná, az illető törvényhatóságok tisztviselőjik számának szapo­rítását a’ Helytartó magyar Tanács útján feljeletendő szükséghez képest szorgalmazhatják, ’s ez tőlök a’ szükség valósága esetében megtagadtatni nem fog. 4 §. A’ káros panaszát, a’ kárnak szokott törvé­nyes módon végbevitt becsűjével együtt, bár mennyire rúgjon is a’ kárnak becsűje, az illető, ezen törvényben kijelölt biró eletbe terjesztvén , ez megtartván az előtte függőben lévő panaszokra nézve a’ beadásnak sorát, a’ szóbeli perekről szóló IS .6. XXdik törvényczikkelyben elrendelt sommás útón jár el, a’ netalán még szükséges tiszti vizsgálatot ’s a’ tanuknak hit alatti kihallgatását tel­jesíti , ítéletet mond, és ha marasztal ati somma 200 folyó ezüst frtot meg nem halad. Ítéletét a’ panasz bea­dásától számítandó legfelebb 15 nap alatt végre is hajtja; hogyha pedig a’ bírói foglalás a’ marasztalnak fekvő va­gyonaira is kiterjesztetnék, akkor a’ pénzbeli maraszta­lást magokban foglaló bírói ítéletek végrehajtásáról szóló honi törvények rendeletét köteleztetik az általa hozott íté­letnek végrehajtására nézve követni. Továbbá a' megítélt ’s megvett summára nézve a’ marasztalt félnek rendes nyug­­tatványt szolgáltat, ’s a’ törvény által rendelt kárpótlást a’ károsnak kezeibe, a’ pénzbeli bírságokat pedig a’me­gyei vagy városi pénztárba szolgáltatja. Hogyha pedig a pénzbeli marasztaláson kivil a’törvény még testi bün­tetést is szabna, akkor a’ biró a’ történt vétséget, az il­lető vizsgálati irományokkal egyetemben a’ legközelebbi törvényszéki vagy városi tanácsülésre bejelenteni , melly a jelen törvény ellen elkövetett vétségekért szabott testi büntetést a’ törvényszéki szokott eljárás útján mondja ki, kivévén ha a’ feladott vétség öntermészete szerint a’ honi büntető törvények súlya alá tartoznék, melly esetben azok­nak rendelete és a’ bevett törvényes szokás mind a’ ne­mesekre, mind a' nem nemesekre nézve tovább is megtar­tatni rendeltetik. 5. § A‘ pénzbeli marasztalásokra nézve a’ felebb­­v­itel, ha a marasztalási somma 200 folyó ezüst stot meg nem halad, csak birtokon kívül a' törvényszékig, vagy városi tanácsig, és nem felebb engedtetik meg; ha pedig a’ marasztalási sorm­a 200 ftot felülhaladna, a’ felebbvi­­tel az illető törvényszékre vagy városi tanácshoz birtokon belől és felebb is történhetik, úgy mindazonáltal, hogy a’ törvényszéknek vagy városi tanácsnak ítéletét, bármen­nyire rúgjon is az elmarasz­talási somma az elmarasztalt fél mindenkor csak birtokon kívül vihesse felebb; — a’ testi büntetésekről szóló bírói ítéleteknek felebbvitele iránt a’ fenálló honi törvények rendelete továbbá is fenma­­radván. 6. §. A’ helységekben és nem-kiváltságos városok­ban, a’ helybeli illető elöljáróság 12 igaz törvényes ér­tékű forintnál többre nem becsült kártételről mind a’kár­tételről, mind a’ kárnak megtérítésére, mind a’ kártételre szabott pénzbeli büntetésekre nézve bíráskodni köteles, úgy azonban, hogy megtartván a’ panaszok beadásának sorozatát bírói eljárását három nap alatt befejezze, és a’ kezéhez vett büntetésbeli bírságokat az illető szolgabiró­­nak kezeibe szolgáltassa. A’ felebbvitel birtokon kívül az illető szolgabiróhoz, és onnét a’megyei törvényszékre, de nem tovább, engedtetik meg; hogyha pedig a’ helybeli illető elöljáróság három nap alatt elégtételt nem szolgál­tatna, vagy nem szolgáltathatna, akkor a’ károsodott pa­naszára az illető szolgabiró 15 nap alatt köteles igazsá­got szolgáltatni. Kivételnek a’ földesurak és nemes sze­mélyek, kik ellen nem a­ helybeli elöljáróság, hanem egye­­dűl az illető szolgabiró járhat el. Nemesi községekben, vagy közbirtokosságokban lé­vő ollyas helybeli rendezett tanács, vagy hadnagy, a­ mellette levő esküitekkel, kik az 1836: XXdik törvény­­czikkely erejénél fogva a nagyobb sommakroli birásk­o­dás hatásával felruházva vannak, a’ határban tör­lent kártételekről, ha azoknak becsűje 24 igaz törvényes ér­tékű forintoknál többre nem rúg, szintén mind a' kárnak megtérítésére, mind arra szab itt pénzbeli büntetésekre néz­ve, a’fentebb idézett 1836: XXdik törvényczikkelyben el­rendezett sommás eljárás útján fognak bíráskodni; köte­lesek azonban mind a’ panaszok beadatásának sorozatára ügyelni, mind pedig birói eljárásukat 15 nap alatt befejez­ni , és a’ kezükhöz vett büntetésbeli bírságokat az ille­tő szolgabiró kezeibe szolgáltatni; a’ felebbvitel birto­kon kívül a’ megyei törvényszékre, de nem tovább,— történik. Ha a’ jobbágyok egymás között, vagy tulajdon föl­des uraiknak, úgy szinte ha más földes uraknak tesznek kárt, olly esetekben, midőn a’ kár nem szántszándékos, vagy nem tetemes hibától eredeti, hanem a’ adik ér­telmében a’ kár egyszeri megtérítésének büntetés, és bír­ságolás nélkül van helye: az illető földes úr maga vagy képviselője által biráskodhatik, ha a’ kár 60 folyó ezüst forint értéket nem halad meg, — ha azonban 8 napok alatt a’ panasz beadása után elégtételt nem szolgáltatna, a’ károsodtaknak szabadságában áll az illető szolgabiró­hoz folyamodni. 7. §. Minden illyen biró köteles, az 1836: XXdik törvényczikkely 10. §. értelmében, birói eljárásáról ren­des jegyzőkönyvet vezetni, m­ellyben az önmaga által meg­ítélt, ’s beszedett sommákon felül a’ falusi kirák, és ne­mes községekben a’ hadnagyok által megítélve beszedett, és ezektől kezéhez vett büntetésbeli pénzeket is iktatni , és ezen jegyzőkönyvet év negyedenként az illető köz­­gyűlésnek , vagy városi tanácsnak bemutatni, a’ honnan megyei, vagy városi pénztárba beteendő pénzbeli bírsá­gokra nézve, kivonatban az alpispánynak, pénztárnoknak, és a­ pénztár kezelésére felügyelő tisztviselőknek kiadassék. (Folytatjuk.)

Next