Hasznos Mulatságok, 1840. 2. félév (1-52. szám)
1840-09-19 / 24. szám
( 94 ) gazdák, ’s illetőleg szülők által lesznek megtérítendők; valamint azon károk is — még pedig minden viszontkövetelhetés nélkül — mellyek a’ fogadott, vagy parancsolt munka természetéből önként következnek. Midőn azonban az okozott kártétel, büntetéskép, annak másodszori megtérítésével is fenyittetik, ezen másodszori megtérítés, valamint általán a’ következő egyébkénti testi vagy pénzbeli büntetés, csak az egyenes kárt okozóra mondathatik ki. A betudás mérlegének, és a’ büntető súlyához arányzott fokozatainak elhatározásában pedig a’ biró, al kármennyiségen, s egyéb általános szabályokon kívül különösen figyelembe fogja venni: a) A’ gondatlanságnak, negédességnek, vagy szántszándék s rész akaratnak fokozatát különösen pedig a’ vétségnek ismételését . b) Az ipart és szorgalmat, mellyet a’ tulajdonos a’ károsított, tárgyra, ’s helyre fordított; c) A’ védelemnek biztosságát, mellyel a’ birtokos tulajdonát oltalmazhatni vélte ; d) Terhesebb betudás mérlege találja az éjjel, mint nappal elkövetett kártételt. 3. §. A’ mezei rendőrségre való felügyelés, és bíráskodás a’ megyékben ugyan a’ járásbeli és kerületi szolgabiráknak, a’ szabad királyi és kiváltságos »nézővárosokban pedig a’ városi kapitányoknak tiszti kötelességükben fog állani, és ha némelly megyékben és városokban a’ mostani tisztviselőknek munkáji a’ mezei rendőrségi foglalatosságokkal olly annyira megszaporodnának, hogy azoknak pontos telyesítése erejüket fölűlhaladná, az illető törvényhatóságok tisztviselőjik számának szaporítását a’ Helytartó magyar Tanács útján feljeletendő szükséghez képest szorgalmazhatják, ’s ez tőlök a’ szükség valósága esetében megtagadtatni nem fog. 4 §. A’ káros panaszát, a’ kárnak szokott törvényes módon végbevitt becsűjével együtt, bár mennyire rúgjon is a’ kárnak becsűje, az illető, ezen törvényben kijelölt biró eletbe terjesztvén , ez megtartván az előtte függőben lévő panaszokra nézve a’ beadásnak sorát, a’ szóbeli perekről szóló IS .6. XXdik törvényczikkelyben elrendelt sommás útón jár el, a’ netalán még szükséges tiszti vizsgálatot ’s a’ tanuknak hit alatti kihallgatását teljesíti , ítéletet mond, és ha marasztal ati somma 200 folyó ezüst frtot meg nem halad. Ítéletét a’ panasz beadásától számítandó legfelebb 15 nap alatt végre is hajtja; hogyha pedig a’ bírói foglalás a’ marasztalnak fekvő vagyonaira is kiterjesztetnék, akkor a’ pénzbeli marasztalást magokban foglaló bírói ítéletek végrehajtásáról szóló honi törvények rendeletét köteleztetik az általa hozott ítéletnek végrehajtására nézve követni. Továbbá a' megítélt ’s megvett summára nézve a’ marasztalt félnek rendes nyugtatványt szolgáltat, ’s a’ törvény által rendelt kárpótlást a’ károsnak kezeibe, a’ pénzbeli bírságokat pedig a’megyei vagy városi pénztárba szolgáltatja. Hogyha pedig a pénzbeli marasztaláson kivil a’törvény még testi büntetést is szabna, akkor a’ biró a’ történt vétséget, az illető vizsgálati irományokkal egyetemben a’ legközelebbi törvényszéki vagy városi tanácsülésre bejelenteni , melly a jelen törvény ellen elkövetett vétségekért szabott testi büntetést a’ törvényszéki szokott eljárás útján mondja ki, kivévén ha a’ feladott vétség öntermészete szerint a’ honi büntető törvények súlya alá tartoznék, melly esetben azoknak rendelete és a’ bevett törvényes szokás mind a’ nemesekre, mind a' nem nemesekre nézve tovább is megtartatni rendeltetik. 5. § A‘ pénzbeli marasztalásokra nézve a’ felebbvitel, ha a marasztalási somma 200 folyó ezüst stot meg nem halad, csak birtokon kívül a' törvényszékig, vagy városi tanácsig, és nem felebb engedtetik meg; ha pedig a’ marasztalási sorma 200 ftot felülhaladna, a’ felebbvitel az illető törvényszékre vagy városi tanácshoz birtokon belől és felebb is történhetik, úgy mindazonáltal, hogy a’ törvényszéknek vagy városi tanácsnak ítéletét, bármennyire rúgjon is az elmarasztalási somma az elmarasztalt fél mindenkor csak birtokon kívül vihesse felebb; — a’ testi büntetésekről szóló bírói ítéleteknek felebbvitele iránt a’ fenálló honi törvények rendelete továbbá is fenmaradván. 6. §. A’ helységekben és nem-kiváltságos városokban, a’ helybeli illető elöljáróság 12 igaz törvényes értékű forintnál többre nem becsült kártételről mind a’kártételről, mind a’ kárnak megtérítésére, mind a’ kártételre szabott pénzbeli büntetésekre nézve bíráskodni köteles, úgy azonban, hogy megtartván a’ panaszok beadásának sorozatát bírói eljárását három nap alatt befejezze, és a’ kezéhez vett büntetésbeli bírságokat az illető szolgabirónak kezeibe szolgáltassa. A’ felebbvitel birtokon kívül az illető szolgabiróhoz, és onnét a’megyei törvényszékre, de nem tovább, engedtetik meg; hogyha pedig a’ helybeli illető elöljáróság három nap alatt elégtételt nem szolgáltatna, vagy nem szolgáltathatna, akkor a’ károsodott panaszára az illető szolgabiró 15 nap alatt köteles igazságot szolgáltatni. Kivételnek a’ földesurak és nemes személyek, kik ellen nem a helybeli elöljáróság, hanem egyedűl az illető szolgabiró járhat el. Nemesi községekben, vagy közbirtokosságokban lévő ollyas helybeli rendezett tanács, vagy hadnagy, a mellette levő esküitekkel, kik az 1836: XXdik törvényczikkely erejénél fogva a nagyobb sommakroli biráskodás hatásával felruházva vannak, a’ határban törlent kártételekről, ha azoknak becsűje 24 igaz törvényes értékű forintoknál többre nem rúg, szintén mind a' kárnak megtérítésére, mind arra szab itt pénzbeli büntetésekre nézve, a’fentebb idézett 1836: XXdik törvényczikkelyben elrendezett sommás eljárás útján fognak bíráskodni; kötelesek azonban mind a’ panaszok beadatásának sorozatára ügyelni, mind pedig birói eljárásukat 15 nap alatt befejezni , és a’ kezükhöz vett büntetésbeli bírságokat az illető szolgabiró kezeibe szolgáltatni; a’ felebbvitel birtokon kívül a’ megyei törvényszékre, de nem tovább,— történik. Ha a’ jobbágyok egymás között, vagy tulajdon földes uraiknak, úgy szinte ha más földes uraknak tesznek kárt, olly esetekben, midőn a’ kár nem szántszándékos, vagy nem tetemes hibától eredeti, hanem a’ adik értelmében a’ kár egyszeri megtérítésének büntetés, és bírságolás nélkül van helye: az illető földes úr maga vagy képviselője által biráskodhatik, ha a’ kár 60 folyó ezüst forint értéket nem halad meg, — ha azonban 8 napok alatt a’ panasz beadása után elégtételt nem szolgáltatna, a’ károsodtaknak szabadságában áll az illető szolgabiróhoz folyamodni. 7. §. Minden illyen biró köteles, az 1836: XXdik törvényczikkely 10. §. értelmében, birói eljárásáról rendes jegyzőkönyvet vezetni, mellyben az önmaga által megítélt, ’s beszedett sommákon felül a’ falusi kirák, és nemes községekben a’ hadnagyok által megítélve beszedett, és ezektől kezéhez vett büntetésbeli pénzeket is iktatni , és ezen jegyzőkönyvet év negyedenként az illető közgyűlésnek , vagy városi tanácsnak bemutatni, a’ honnan megyei, vagy városi pénztárba beteendő pénzbeli bírságokra nézve, kivonatban az alpispánynak, pénztárnoknak, és a pénztár kezelésére felügyelő tisztviselőknek kiadassék. (Folytatjuk.)