A Hazáért, 1971 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1971-05-05 / 18. szám
A GYŐZELEM NAPJA Ha személyesen nem is, de gondolatban nagyon sokan élték át a háborút a mai fiatalok közül, hogy megpróbálják megérteni a milliónyi borzalmat meg azt, ami az ismert történelmi tények mögött húzódik. Nekem az ilyen szándékosan elképzelt emlékek közül a legtöbb „gondot” egy fénykép okozza. Az a fénykép, amelyről nem tudom, ki készítette. A kép azt a pillanatot örökíti meg, amikor egy szovjet katona hátára tolt géppisztollyal kitűzi a szovjet lobogót a Reichstag tetejére. A katona mögött két másik harcostársa figyeli a már szélnek feszült zászlót. Alul, a mélyben széles utca látszik, középen megrekedt villamossal, a sarkon pedig egy rommá lőtt, háromemeletes épület körül sok-sok apró pont. Szovjet katonák. Mondom, ezt a fényképet mindenki ismeri, bejárta a világot, jóformán mindenütt megjelent. Tudom, hogy a zászlókitűzés pillanata 1945. május 2-án merevült fényképpé, napokkal a német kapituláció előtt. A pillanatot — akármennyire ismertek a megelőző történelmi események — nem lehet hitelesen átélni. Mert hiába gondolom végig a háború utolsó mozzanatait, Berlin bekerítését, az utolsó háborús tavaszt... A győzelem pillanata nem az emberi agyaké volt, a szabadság először a szívet, a lelket töltötte el. Mert azt a boldogságot, amely egy iszonyatos fél évtized után a romok alól, a pincék mélyéről, a lövészárkok esőáztatta aljáról, az emberi reménység zugaiból repült napvilágra, mi már legfeljebb megérteni tudjuk, de átélni soha. Nekünk már más pillanatok maradtak, másféle érzelmekkel megtöltve. Nekünk az a büszkeség jutott osztályrészül, amelyet akkor érzünk, amikor — miként most is — újabb szovjet űrhajót juttatnak a kozmoszba. Huszonhat évvel az után, hogy valaki a Reichstag tetején készített egy fényképet. Egy fényképet, ahol már ennek az új, ennek az űrhajós világnak a lobogója köszönti a szelet. Fehér Béla Nyílnak a parkok Május elsején megnyitották az Ybl Miklós téri Budai Ifjúsági Parkot és kistestvérét, a tavaly felépült Kőbányai Ifjúsági Parkot is. Információink szerint a főváros harmadik ifjúsági parkját Csepelen nyitják meg júniusban. Képünk a Budai Ifjúsági Parkban készült. (Fotó: Székely) A proletariátus nagy tanítója Marx Károly születése százötvenharmadik évfordulóját ünnepeljük. Hatvanöt évet élt, a Rajna vidéki Trierben született, apja nagy műveltségű ügyvéd volt. A trieri gimnázium elvégzése után ő is a jogi pálya mellett dönt, Berlinben és Bonnban kezdi az egyetemet, de hamarosan hozzákezd a történelem és a filozófia beható tanulmányozásához. Marx Károly neve összeforrott Engels és Lenin nevével. Lenin így írt Marxról: „Marx tanítása mindenható erejű, mert igaz. Teljes és összhangzatos tanítás ez, mely az embereknek egységes világnézetet nyújt, olyat, mely semmilyen babonával, semmilyen reakcióval, a burzsoá elnyomás semmilyen védelmével nem egyeztethető össze. Jogos örököse a legjobbnak, amit az emberiség a XIX. század folyamán a német filozófia, az angol politikai gazdaságtan és a francia szocializmus képében alkotott.” Marx Károly a munkásosztály forradalmi felvilágosításáért, a materializmus tökéletesítéséért küzdött. És maradandót alkotott. Olyan életművel ajándékozta meg az emberiséget, amelynek máig is tudományos talajon álló, történelemformáló ereje van. Újat, új tartalmat adott a nemzetközi munkásosztály harcához, neve ma már tudományt jelöl. Mindenhol a földkerekségen megemlékeznek róla. Tiszteljük és becsüljük őt, mint tanítót, akinek elméletét nemzedékek vitték és viszik át a gyakorlatba, harcolva az emberiség jobb életéért. Huszonhat éve szabad isféráti szeretettel köszöntjük a testvéri csehszlovák népet felszabadulásának huszonhatodik évfordulója alkalmából. 1945. május 9-e volta II. világháború végső napja, amikor Európában utolsóként Csehszlovákia is elnyerte a szabadságot. A reguláris csehszlovák alakulatok a szovjet hadsereg oldalán vettek részt a harcokban, hogy földjüket megtisztítsák a fasiszta megszállóktól, akik kegyetlenkedéseik ellenére sem tudták megtörni a csehszlovák nép ellenállását, szervezkedését, amely 1944-ben a szlovákiai felkelésben csúcsosodott ki. A partizánok az utolsó pillanatig szabályos háborút vívtak a fasisztákkal. A felszabadulás ünnepe a csehszlovák nép életének legnagyobb sorsfordulója. Nógrádi Sándor Sportegyesület Nógrádi Sándor nevét vette fel az egyik polgári védelmi magasabb egység sportegyesülete. A sashalmi Sasvár úti sporttelepen május 2-án tartották meg a névadó ünnepséget. Az ünnepi beszédek elhangzása után a cinkotai leánygimnázium tanulói mutattak be karikagyakorlatot, majd sisakos katonák szuronyospuska-gyakorlata következett. A több mint egymillió forint értékű társadalmi munkával létrehozott pályán tizenegy sportágban kezdődtek meg a versenyek. (Fotó: Székely Tamás) A BM HATÁRŐRSÉG ÉS A BM KARHATALOM LAPJA. Főszerkesztő: KOVÁCS JENŐ, főszerkesztő-helyettes: REGÖS LÁSZLÓ, olvasószerkesztő: VARGA LÁSZLÓ, kép- és tördelőszerkesztő: BALOGH DEZSŐ. SZERKESZTŐSÉG: Budapest V. Bajcsy-Zsilinszky út 78. TELEFON: 124-936, 364-547 198-as mellék. Kiadja a Belügyminisztérium Határőrség Politikai Csoportfőnöksége. Felelős kiadó DR. ÁBEL LÁSZLÓ. Előfizetési ára havonta 6,0 Ft - BELSŐ HASZNÁLATRA. - 71.2622/2 - Zrínyi Nyomda, Budapest. F. v.: Bolgár Imre Kéziratokat, fényképeket, rajzokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza !