Határőr, 1980 (35. évfolyam, 26-52. szám)
1980-06-27 / 26. szám
EREDMÉNYES esztendők J únius 13-án tartották meg a Közalkalmazottak Szakszervezete határőrségi küldöttértekezletét. A határőrség szakszervezeti tanácsának beszámolóját Budai Györgyné terjesztette a küldöttek elé, amely a magyar szakszervezetek XXIII. és a Közalkalmazottak Szakszervezete VIII. kongresszusa óta eltelt öt év munkáját, eredményeit összegezte. „Az MSZMP XII. kongresszusán a Gáspár elvtárs hozzászólásában megfogalmazott vélemény a szakszervezetek helyét, szerepét illetően — hangsúlyozta a tanács beszámolója —, jóleső érzéssel töltött el bennünket. Gondolatait a határőrség életére vonatkoztatva, a gyakorlat, az eredmények ismeretében mondhatjuk, hogy szakszervezeti szerveink, tagjaink nem egyszerűen végrehajtói voltak, hanem aktív részvevői a helyi politika alakításának és formálásának. Ez természetes. Nálunk is mindenki egyre inkább magáénak tudja, amit elértünk és felelősséget érez a közösségünk elé tűzött célok valóra váltásáért.” A tanács a beszámolóban és a 13 felszólaló mélyrehatóan és sokoldalúan elemezte a szakszervezeti munka fő területein végzetteket, megvilágította az eredmények összetevőit, s kereste a gyorsabb előrehaladás lehetőségeit. Elsősorban a szakszervezeti tagság tudatának formálásáról, politikai neveléséről, a határőrizeti feladatokban való teljes részvételről, a tagság mozgósításáról és érdekképviseletéről volt szó. A határőrségi szakszervezeti szervekben dolgozó párttagoknak kiemelkedő szerepük volt abban, hogy erősödött a szakszervezeti vezető testületek kezdeményező tevékenysége, általában megtalálták a legfontosabb feladatokat, azokra jól mozgósították a tagságot, s így szinte minden területen nőtt a szakszervezeti munka tekintélye és hatékonysága. A határőrség kinevezett és szerződéses polgári dolgozóinak 98 százaléka tagja a Közalkalmazottak Szakszervezetének, s ez különösen akkor mond sokat, ha a szervezettség szintjét korábbi időszakokkal hasonlítjuk össze. De még inkább akkor, ha figyelembe vesszük: most a tagság valóban azt jelenti, hogy az egyén ismeri és magáénak vallja a szakszervezeti mozgalom célkitűzéseit, egyénileg és közösségében megvalósítja a politikai és szakmai követelményeket, teljesíti kötelességeit, és él jogaival. A beszámoló és minden hozzászóló egyaránt megállapíthatta, hogy a szakszervezeti szervek mindenütt sok segítséget kaptak a pártszervektől anélkül, hogy ez a szervezeti önállóság elvét bárhol bármilyen formában sértette volna. Különösen sokat segítettek a politikai szervek s mind általánosabb, hogy a parancsnokok nemcsak a dolgozókat közvetlenül érintő kérdésekben, hanem a közösség ügyeiben, dolgaiban is meghallgatják, kérik és elfogadják a szakszervezeti szervek, funkcionáriusok véleményét. A fellendült és tartalmasabb szervezeti élet ellenére a küldöttértekezlet feltárta az e téren jelentkező gondokat is. Megállapította például, hogy a jövőben nem az előterjesztések, a különböző dokumentumok készítésére, hanem a végrehajtásra, annak megszervezésére és ellenőrzésére kell a fő figyelmet fordítani, hogy növelni kell több funkcionárius hozzáértését, és azonos színvonalú elkötelezettséget, aktivitást kell megkövetelni mindenkitől. A küldöttértekezlet megállapíthatta, hogy a bizalmiak aktív és hozzáértő közreműködésével a szakszervezeti csoportok mind eredményesebben dolgoznak, összefogják a munkahelyi kollektívákat. Sokoldalúan és részletesen elemezték a határőrizetet segítő szakszervezeti tevékenységet. A határőrség helyének, szerepének magyarázatán és megértetésén túl megfelelő figyelmet fordítottak a gazdaságpolitikai célkitűzések megértetésére, a népgazdasági feladatok propagálására, ezek konkretizálására. Mindezzel a szakszervezeti szervek nagymértékben járultak hozzá, hogy a határőrség polgári állománya lelkiismeretesen, odaadóan dolgozott, élethivatásának tekinti a határőrizeti, belügyi munkát, megbecsült munkahelyét, érzelmileg erősen kötődik a munkahelyi kollektívához. Mind a beszámoló, mind a hozzászólók számtalan példával bizonyították, hogy a kinevezett és a szerződéses dolgozók — irodákban, műhelyekben, különböző építkezéseken és még sokféle más beosztásban — nagymértékben járultak hozzá az elmúlt öt évben is a határőrség általános fejlődéséhez, az eredményes határőrizethez, a határforgalom ellenőrzéséhez. Különösen sok pluszt adott a szocialista brigádok tevékenysége. Ez a mozgalom szervesen illeszkedik a határőrség személyi állományát átfogó szocialista versenybe, örvendetes, hogy a parancsnokok, a pártés a politikai szervek, a szakszervezeti bizottságok a mozgalom jelentőségének megfelelően foglalkoztak a szocialista verseny szervezésével, irányításával, segítésével és ellenőrzésével. 1979-ben 38 brigád ért el címet a szocialista versenymozgalomban. Eredményeiket jellemzi, hogy jó anyag- és energiagazdálkodással több mint 6 millió forintot takarítottak meg, és összesen sokezer óra társadalmi munkát végeztek. A beszámoló részletesen érintette a tagság körében a szocialista életmód terjesztéséért végzett munkát, annak eredményeit. Szólt arról, hogy gyakoriak a közös színház-, mozi- és tárlatlátogatások, a tagság túlnyomó része törekszik műveltségének, tudásának szüntelen korszerűsítésére, bővítésére. A határőrség lehetőségeihez mérten jelentősen hozzájárult a polgári állomány lakáshelyzetének javításához. De mind ebben, mind pedig a szervezett üdültetésben, pihentetésben jókora gondok is akadnak még. Főleg főidényben, iskolaszünetben kevés a SZOT-beutaló. Jelentőségének megfelelően foglalkozott a küldöttértekezlet a szakszervezeti tagság politikai arculatának formálásával, alakulásával. Megállapította, hogy a tagság körében erősödtek a szocialista emberre jellemző vonások, növekedett a közösség ügyéért érzett felelősség, a tagok határozottabban törekedtek a kollektivitásra, vállalásaik, felajánlásaik maradéktalan teljesítésére, önzetlen, minőségi munkájuk önmagában véve is politikai kiállásnak tekinthető. A szakszervezeti tagok túlnyomó része eredményesen tanul a marxista-leninista oktatás keretében, évről évre számottevően javul a foglalkozásokon való részvétel, az aktivitás, az oktatott anyag elsajátításának foka. Viszonylag sokan tanulnak tovább állami oktatási intézményekben is. Természetesen itt a beszámolóban és a hozzászólásokban elhangzottaknak csak egy-egy részletét, úgy is mondhatnánk, a sokrétű szakszervezeti munka egy-egy jellemző vonását eleveníthettük fel. Ennyiből is kitűnik azonban, hogy a Közalkalmazottak Szakszervezete határőrségi szervei minden korábbinál eredményesebb munkát végeztek, jelentősebb sikereket értek el. Felszólalásában ezt hangsúlyozta Kun István ezredes, az MSZMP Határőrségi Bizottságának első titkára is. Idézte a határőrségi pártértekezlet megállapítását, amely leszögezte, hogy nőtt a szakszervezeti munka tekintélye és hatékonysága, konkrétabbá vált a szakszervezeti szervek és tisztségviselők munkája, növekedett befolyásuk a célok, a helyi feladatok kijelölésében és a végrehajtásban. A határőrség szakszervezeti tagsága érti és tudatosan vállalja a határőrség előtt álló feladatok végrehajtásában való részvételt, s ezzel is bizonyítja, hogy nem egyszerűen munkavállaló, hanem politikailag elkötelezett ember, aki vállalja és eredményesen szolgálja társadalmunk ügyét. A kinevezett és a szerződéses állomány túlnyomó többsége tudja, hogy az államhatár őrzése politikai feladat, hogy itt követelmény a politikai tisztánlátás, az elvhűség és az elkötelezettség, a párt politikájával való teljes azonosulás, s elvtársaink ezt nemcsak tudják, hanem nap mint nap tetteikkel bizonyítják is. A küldöttértekezlet megfogalmazta a határőrségnél dolgozó szakszervezeti szervek, a tagság legfontosabb feladatait. Fegyelmezett munkával, magas fokú aktivitással kell elősegíteni kinek-kinek a maga munkaterületén az eredményes határőrizetet. Tovább kell erősíteni a szakszervezet tudatformáló, nevelő és mozgósító tevékenységét, fokozni kell a közösségek bátorságát a hibák feltárásában és megszüntetésében. Erősítsék — hangzott el a küldöttértekezleten — a kollektív szellemet, az egymásért érzett felelősséget, a szocialista hazafiság és az internacionalizmus érzését, az elkötelezettséget és a hivatástudatot. A határőrség választott szakszervezeti testületei, tisztségviselői, a bizalmiak, a szocialista brigádok felelős munkával segítsék a parancsnokokat, a párt- és a politikai szerveket az alapvető szakmai és politikai célkitűzések, az MSZMP XII. kongresszusa határozatának megvalósításában. A küldöttértekezlet megválasztotta a Közalkalmazottak Szakszervezete Határőrségi Bizottságát, amelynek elnöke Győri József, titkára Szegő Istvánná, további 11 tagja Bausz Sándor, Csurgó Magdolna, Gál József, Hatlaczki Gáborné, Hetyei Sándor, Kapocs Mihály, Krémer Imre, Makládi Csaba, Schnemilich József, Tiszalelin Ferencné, Tóth József lett. Az értekezlet a Közalkalmazottak Szakszervezete IX. kongresszusára küldöttnek megválasztotta: Budai Györgynét, Szegő Istvánnét és Hetyei Sándort. A küldöttértekezleten Kádas István, a Közalkalmazottak Szakszervezetének titkára Budai Györgynének a szakszervezet határőrségi tanácsa titkáraként végzett eredményes munkájáért, nyugalomba vonulása alkalmával átadta az Elnöki Tanács által adományozott Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést. A küldöttértekezlet elnöksége Szakszervezeti küldöttértekezlet A határőrségnél dolgozó szakszervezeti tagság küldöttei és a meghívottak A beszámolót Budai Györgyné, a Közalkalmazottak Szakszervezete Határőrségi Tanácsának titkára tartotta Gál Imre felvételei