Határőr, 2000 (55. évfolyam, 1-12. szám)

2000-04-25 / 8. szám

ráció és a hozzá kapcsolódó bűnözés hazai sajátosságai­ról beszélt, jó néhányan a konferencia megújításához fűztek véleményt. Stipica Кипа, a horvát határrendőr­ség vezetője felhívta a fi­gyelmet a nemzetközi adat­csere jelentőségére, amely a határátkelőkön és a zöldha­táron sokat segíthet a bűn­­cselekmények felderítésé­ben. Rajkó Komat szlovén határrendőr-parancsnok gon­dosan szerkesztett hozzászó­lásában kifejtette, egy év alatt 36 százalékkal nőtt Szlovéniában az illegális ha­tárátlépések száma, és amíg ez évben tízszer kevesebben jönnek Jugoszláviából, ti­zennégyszer több az egyes közép- és közel-keleti or­szágból érkező migráns. „Ezen a konferencián egyér­telmű frontokat kell kialakí­tani, konkrétabb munkát kell végezni" — mondotta. A vi­ta alaphangját Marek Adamczyk ezredes, a lengyel delegáció vezetője adta meg, aki Marek Bienkowski lengyel határőrparancsnok nevében leszögezte: a len­gyel határőrség támogatja a konferenciák folytatását új formában. Javasoljuk, hogy ezeknek maximálisan prakti­kus jellege legyen. A soros témákat rugalmasan kell megfogalmazni a szükséges­ségtől és a megfigyelt veszé­lyektől függően." Munkacso­portok felállítását javasolta, amelyek határrendészeti jel­legű témákat dolgoznak fel, készítenek elő a konferencia számára. Béndek József dandártá­bornok határozottan leszö­gezte: a részvevők többsége által fontosnak tartott infor­mációcsere a küldött infor­mációk hiányában nem mű­ködött megfelelően, de a magyar Határőrség továbbra is kész összefogni a határ­­rendészeti adatok, informáci­ók gyűjtésével, elemzésével kapcsolatos feladatokat. A ta­nácskozás vezetőjeként nem engedte parttalanná a vitát, így folyamatosan kibontakoz­hattak a konferencia m­egújít­­tásának körvonalai. Az előzőekhez hasonló­an a mostani tanácskozáson is szóba kerültek az Európai Unió határrendészeti elvárá­sai. A finn delegáció vezető­je a finn határőrség parancs­noka, Hannu Ahonen levelét olvasta fel az EU-Tanács tamperei konferenciájának vonatkozó ajánlásaival. Kér­te, hogy a siófoki konferencia zárónyilatkozata tartalmazza a tamperei EU- csúcs azon­ utalását, misze­rint szükség van egységes elvek mentén szervezett ha­tárrendészeti szervek meglé­tére az EU külső határán. Ezt a rendszert az erre a fel­adatra specializálódott hiva­tásos szervezet működtesse. A portugál delegáció vezető­je (közismert, jelenleg portu­gál soros elnökség alatt műkö­dik az EU) a fő prioritások kö­zött egységes visszairányítási gyakorlat kialakításáról, egysé­ges vízumpolitikáról, az illegá­lis migráció áramát pontosan nyomon követő adatcsere­rendszer megteremtéséről, a tagjelölt országok előkészíté­séről stb. beszélt. Jonas Widgren, Európa egyik szaktekintélye, a bécsi székhelyű ICMPD igazgató­ja többek között elmondta: a közép-európai térségben 1999-ben 260—270 ezer il­legális migránst tartóztattak fel, az illegális menekülők 500 ezer fős nyomása nehe­zedik Nyugat-Európára. Igé­nyelte a Budapest-csoport és a siófoki konferencia, vala­mint a különböző európai szervezetek szorosabb együttműködését. Az Inter­pol és az ICMPD együttmű­ködésének lehetőségeit ele­mezte. Stefan Berglund, az ENSZ Menekültügyi Főbiz­tosságának magyarországi képviselője igényelte a sió­foki folyamat korszerűsítését. A görög felszólaló a magyar Határőrséget dicsérte: ,Annyi tapasztalatot szerzett, hogy alkalmas lenne a titkársági feladatok ellátására.” S­zámos felszólaló a konferencia megújí­tásának részleteiről mondott véleményt. A német küldöttek, Michael Frehse, valamint a koblenzi határvé­delmi igazgató, Klaus Seve­rin az eredményorientáltsá­got szorgalmazta, a belorusz Nikolai Kohan a működés új fázisaként munkacsoportok felállítását, az ügyrend, a te­vékenységi formák megfo­galmazását kérte, a cseh küldött az együttműködés új színeire hívta fel a figyel­met. Margisvili Soslan grúz küldött szorgalmazta: a kon­ferencia tárgyaljon béke­­fenntartó határőrszervek lét­rehozásáról krízisövezetek­ben (ezt a fórum leszavazta), a litván Algi­­mantas Songaila és a lett határőrparancsnok, Gunars Dabolins a konkrét határren­dészeti problémák felvetésé­ről szólt. Enrico Mulder hol­land küldött szemléletesen fejtegette: ahogyan Hollan­diában és Magyarországon a sok víz a legmélyebb terüle­teket veszélyezteti, „a leg­gazdagabb területek felé fo­lyik az illegális menekülők határtalan tömege. Kulcsszó az információcsere és a ko­operáció.” Mladen Vulinec, az In­terpol képviselője szerint az embercsempészek profitja évi 5,7 milliárd dollár. Az adatbankok hozzáférhetősé­géről, a projektek hasznosí­tásáról beszélt. Hasan Özgü­­ner török rendőrfőnök a tö­rök határőrizet problémáit foglalta össze, Tomislav Mi­hail, Bosznia-Hercegovina most szerveződő határőrpa­rancsnoka saját tevékenysé­güket elemezte. Az orosz, az ukrán és az észt delegáció vezetőjének a hozzászólása egyaránt az előrelépés lehe­tőségeit taglalta. M­indezek után a zá­rónyilatkozat vitá­jára és elfogadá­sára került sor. A konferen­cia az eddigi munka értékelése mellett a korsze­rűsítés számos formáját fo­gadta el, melyben a fő szempont a gyakorlati prob­lémák megoldására való tö­rekvés. A konferencia dön­tött négy munkacsoport lét­rehozásáról (úti okmányok hamisításának kérdései, té­mavezető Németország. In­formációcsere, témavezető Magyarország. Határforga­­lom-ellenőrzés, témavezető Magyarország. Határvédelem, témavezető Ausztria­. A kon­ferencia 18 részvevő delegá­ciója fontosnak tartotta az in­formációcsere-rendszer mű­ködését, és vállalta az adatok, információk folyamatos biz­tosítását. A magyar Határőr­ség országos parancsnoka vállalta a konferencia elnöki teendőit és a titkárság mű­ködtetését. A konferencia határozata alapján a magyar Határőrség 2001 januárjában előkészítő ülést szervez, 2001 májusa második heté­ben megrendezi a IX. nem­zetközi határrendészeti kon­ferenciát. Német témaveze­tés mellett megtárgyalják a hamis dokumentumok, az úti okmányok hamisításának és az ellene való fellépésnek a kérdéseit, írta és fényképezte: DANYI JÓZSEF Béndek József és Pintér Sándor társaságában Klaus Severin kob­lenzi határvédelmi igazgató HATÁRŐR 2000/8 13

Next