Határőr, 2000 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2000-04-25 / 8. szám
Szigorít az osztrák belügyminiszter Az ausztriai kormányváltást követően az új belügyminiszter, a néppárti Ernst Strasser nagy érdeklődéssel kísért sajtótájékoztatót tartott. A közelmúltban hivatalba került politikus a nyilvánosság előtt elsősorban az ország biztonságpolitikájának értékelésére, s ezen belül is a határőrzést, az idegenrendészetet érintő kérdésekre szentelte a legtöbb időt. Az általa mondottakat az osztrák koalíciót ért bírálatok miatt a nemzetközi közvélemény is nagy figyelemmel kísérte, különösen a szomszédos, illetve az EU-tagországok illetékesei várták nagy érdeklődéssel a fontos tárca vezetőjének mondandóját. E tekintetben Ernst Strasser nem okozott csalódást, hiszen már hivatalba lépésének első hónapja után, a legfrissebb statisztikai adatokra hivatkozva igen sürgős és hathatós intézkedéseket sürgetett, s ilyeneket a saját hatáskörén belül kilátásba is helyezett. Változott az embercsempészek útvonala Az osztrák biztonságpolitikára most jellemző adatok valóban kedvezőtlenek. Az elmúlt évek igen nagy anyagi áldozatokat követelő erőfeszítései ellenére sem sikerült gátat vetni az illegális határátlépések számszerű növekedésének, sőt a hivatalos szervek az elmúlt esztendőben mintegy 117 százalékos emelkedést regisztráltak. Addig, amíg 1998-ban 19 794 személy lépte át engedély nélkül Ausztria államhatárát, 1999-ben már 42 812 ilyen kísérlet történt. (Ausztriában más szempontok alapján készítik a határőrzéssel kapcsolatos kimutatásokat, mint Magyarországon. Például azokat a személyeket is illegális határátlépőként tartják számon, akik érvényes úti okmányokkal érkeztek ugyan az országba, de engedély nélkül vállaltak valahol munkát. A szerk.) Különösen aggasztó — mutatott rá Strasser miniszter —, hogy az Ausztria felé irányuló migráció tekintetében tovább fokozódott a szervezett embercsempészbandák tevékenysége. Bizonyítja ezt, hogy 1999-ben 2949 embercsempészt vontak felelősségre a bíróságok, míg 1998-ban „csak” 1910 ilyen esetre került sor. Igen figyelemreméltó változásként értékelte a belügyi tárca első embere, hogy a korábbi évekhez képest jelentősen megváltozott az Ausztriába,engedély nélkül érkező külföldiek mozgásának iránya. Addig amíg az elmúlt esztendőkben elsősorban az Európai Unió külső határai felől, főleg az úgynevezett schengeni határszakaszokon, Magyarországon, Szlovákián és Szlovénián keresztül hozták „utasaikat" az embercsempészek, tavaly már az Európai Unió belső határa, különösen az Olaszországgal szomszédos szakasz határőrizete vált kritikussá. Jól jellemzi ezt a helyzetet a Tiroli Biztonsági Hivatal felmérése, miszerint a Brenner hegység térségében egy év alatt 350 százalékkal nőtt az illegális határátlépők száma, az embercsempészeké nemkülönben. Az ok elsősorban a koszovói háborúra vezethető vissza, azonban nemcsak a háborús térségből érkező menekülők száma nőtt meg ezen a határszakaszon, hanem az Irakból, Romániából, Pakisztánból, Kínából érkezők is nagy számban választották ezt az — általuk veszélytelenebbnek ítélt — kerülőutat. Ernst Strasser a kialakult helyzeten való javítás egyik lépését a törvényt Ernst Strasser, a szigorítani akaró osztrák belügyminiszter 20 HATÁRŐR 2000/8 A Határőrség a sajtó tükrében A Határőrség tevékenységét és belső életét az elmúlt évben is változatlan sajtóérdeklődés kísérte. Az írott sajtóban összesen 2919 tudósítás, cikk érintette a testület munkáját, ezekből jelentős számú (52,3 %) volt a testületünk tevékenységét elismerő, eredményeinket és a határőrök erőfeszítéseit, helytállását bemutató publikációk aránya. A sajtó rendszeresen hírt adott a határsértő csoportok, az embercsempészek elfogásáról, a határátkelőhelyeken történt érdekesebb közokirat-hamisítási esetekről, a lopott autók feltartóztatásáról, a kábítószerek és a járműveken megbújt határsértők felfedéséről. A pozitív hangnemű tudósítások közül ki kell emelni az észak-magyarországi nagy havazásnál, az árvíznél küzdő határőrök helytállásának bemutatását és a jugoszláv határnál, a Jugoszláviában folyó bombázások idején felállított viszonylati parancsnokság tevékenységének bemutatását. Ez nemcsak a hazai, de a nemzetközi sajtóban is nagy érdeklődést és elismerést váltott ki. A Határőrséget negatívan érintő írások az összes tudósítás mindössze 2,6%-át tették ki az írott sajtóban. A legtöbb bírálat a közösségi szállások életével, az ott történt eseményekkel kapcsolatban érte a testületet. A negatív jellegű írásokban közrejátszottak az emberi jogi szervezetek támadásai, amelyek esetenként az anyagi lehetőségeinket meghaladó intézkedéseket kértek számon. A határregisztráció bevezetésének kezdetén is több bírálat érte a Határőrséget a helyenként kialakult várakozások miatt. A kezdeti támadások — annak hatására, hogy szinkronban a várakozások megszüntetésére tett intézkedésekkel, a tájékoztatásban is sikerült a közvéleménnyel megértetni és elfogadtatni a határregisztráció lényegét és szükségességét — gyorsan csökkentek. Az országos és a helyi televíziós csatornákon 1478 tudósítás érintette a Határőrséget, amelyek nagyobb része — 54,5%-a — pozitív hangvételű volt. Közülük kiemelkedett az RTL néhány tudósítása, amelynél a riporterek a járőrrel együtt vettek részt a szolgálatban, jelen voltak az elfogásnál és végigkísérték a feltartóztatott illegális migránsok útját a közösségi szállásra kerülésükig. Ezek a színes, élményszerű riportok jól segítették a határőrszolgálat, a valódi határőrmunka megismerését. Jól szolgálták a Határőrség pozitív megítélését az új országos parancsnokkal készített interjúk, amelyek azt bizonyították, hogy a testületnél nincs vezetési válság és lezárták az új parancsnok személyével kapcsolatos találgatásokat. A sajtó a testület életéről és tevékenységéről korrekten, objektív hangnemben adott hírt. A saját kezdeményezésű publikációk aránya a regionális médiában 57 — 84%, az országosban 28 — 30% volt. A sajtó tevékenysége a közvélemény formálásában nagyon fontos tényező, de testületünk társadalmi megítélésében még több más is jelentős befolyással bír. Az első és legkézenfekvőbb ismeretszerzés a közvetlen tapasztalat, amely a rólunk alkotott vélemény szempontjából meghatározó. Ebből az is következik, hogy a járőr, az útlevélkezelő, az idegenrendész, de a Határőrség minden tagja a maga területén befolyásolja a testület megítélését. Aki