Havi Magyar Fórum, 2018 (26. évfolyam, 1-8. szám)
2018-04-01 / 4. szám
KALENDÁRIUM A Nemzeti Múzeum alapítója 1754. április 28-án született Gróf Széchényi Ferenc a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója. 1802. november 25-i dátummal 11 884 nyomtatványból, 15 000 kötet könyvből és 1152 kéziratból álló gyűjteményét a magyar nemzetnek adományozta, amit később cenki gyűjteményének 6000 rézmetszetével és 9206 kötet könyvével egészített ki. Azonban mindezek előtt elkészíttette a leendő könyvtár katalógusát is, ezt a maga költségén kinyomatta, majd belőle egyegy példányt a külföldi uralkodóknak, a külföldi tudományos intézeteknek, valamint hazai és külföldi tudósoknak is megküldött. Ezt a dátumot tekintjük az Országos Széchényi Könyvtár és Magyar Nemzeti Múzeum megalapítási évének is. Később József nádor indítványozta a Magyar Nemzeti Múzeum, mint a magyar vonatkozások gyűjteményének létrehozását, amelyhez hozzátartozna a Széchényi által megalapított Nemzeti Könyvtár is. 1808-ban létre is jött az intézmény. Bőkezű adományaiért és szolgálatainak elismeréséért érdemeit 1807-ben az országgyűlés törvénybe iktatta. A budai vár parancsnoka 1902. április 27-én halt meg Nemeskéri Kiss Miklós 48-as honvéd ezredes, emigráns politikus. 1848. március 15. után Nemeskéri Kiss Miklós elsők között csatlakozott a forradalomhoz, lelkesen vett részt a szabadságharcban. 1848. november 11-étől alezredesi rendfokozatban a budai gyalog- és nemzetőrség főparancsnoka. 1849. február 2-án előléptették ezredessé. 1849. május 21-én tevékenyen vett részt a budai vár ostromában és visszafoglalásában. A vár visszavételét követően rövid időre a vár parancsnokává nevezték ki. Ő vitte Kossuth levelét Angliába, amelyben kölcsönt kért a függetlenségéért harcoló Magyarország részére. Kalandos küldetése során eljutott Párizsba, majd Londonba, de az angolok érdektelensége miatt útját nem kísérte siker. Párizsban gróf Teleki Lászlóval, a magyar kormány franciaországi megbízottjával együtt a kormány, illetve a közvélemény támogatásának elnyerésén dolgozott a függetlenségi nyilatkozat utáni Magyarország, illetve a magyar kormány elismerése érdekében. Az egyházjog kutatója 1863. április 29-én született Kollányi Ferenc római katolikus pap, egyháztörténész, könyvtáros, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyarországi római katolikus egyház és egyházjog középkori történetének kiemelkedő kutatója volt. 1893 és 1906 között a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárában dolgozott előbb őrként, majd 1902-től igazgatóőrként. 1906-ban a hiteleshelyek levéltárainak országos főfelügyelőjévé nevezték ki, s e posztot öt éven keresztül töltötte be. 1911-ben nagyváradi kanonok lett, s bár ugyanabban az évben a Magyar Nemzeti Múzeum tiszteletbeli osztályigazgatójává is kinevezték, valójában a tudományos kutatómunkával felhagyott, s élete hátralévő részében a nagyváradi káptalan gazdasági ügyeivel foglalkozott. Dolgozatai alapjául kiterjedt forrásfeltáró munkát végzett bélés külföldön egyaránt, 1893-ban és 1897-ben például a római Magyar Történeti Intézet felkérésére Rómában, Parmában, Firenzében és Milánóban végzett levéltári és könyvtári kutatásokat. Nevéhez fűződik egyes fővárosi közgyűjtemények és tudományos intézmények, köztük az Országos Széchényi Könyvtár 19. századi történetének kutatása is. 32 Havi Magyar Fórum, 2018. április