Hazai Tudósítások, 1806. 2. félév (1-52. szám)
1806-12-20 / 50. szám
— ( 4*3 ) — temes gosroszságaikra nézve, mind a’ Haza Törvényeinek szoros értelme, mind a kegyelmes Királyi parantsolatoknak világos rendelése szerint ezen Álló Törvény által akasztófára ítéltetni kérettetnének; minekutánna a’ Raboskodóknak az A. B. C. D. és E. Betűk alatt elölmutatott önnön magok, a’ Törvényszíne előtt is meghitelesített szabad vallásokból, és az ízembeállítás alkalmatosságával tett megismerésökből világosan kijönne az, hogy Dobos István ugyan a’ Városlódi Vadászt, a’ midőn ez nékie, úgy szinte Molnár Jósefnek, és Gattai Samunak puskáját által engedni nem akarta, szántszándékkal és eltökéllett Istentelen gonosz indulatból a’ kezéből kicsavartt tulajdon fegyverével kegyetlenül agyon lőni, nem különben Molnár Jósef is a Sz. Királyi Zsidónak útját állván a midőn ez pénzét nékiek által engedni nem akarta, és Gattay Sámuellel ölre is ment, hasonló tökéllésből puska által szörnyű halállal és világból kivégezni, és ekképen ezen ártatlan, és részszerént jótévő felebarátjaiknak vérében kezeket fertőztetni, véres verejtékkel szerzett javaikat pedig szomjúhozni, sőt el is rabolni, Gattai Sámuel pedig hasonlóképen mind a’ két rendbéli gyilkosságnak akarója, sőtt Molnár Jósefnek káromkodó szavakkal is biztatója, és a’gyilkosság elkövetésére erőltetője, ’s mindenekben segédjek lenni, sőt a’ Sz. Királyi megöletett Zsidót Ő maga legelsőben megtámadni, és pénzének elöladására kénszeríteni, a’ másik Zsidót is, a’ ki a’ lovakat hajtotta, ellene szegezvén immár a’ puskát, ha tsak bűntársa Molnár Jósef által nem tartóztattatott volna, agyon szándékozván lőni, végre mind a’ vád levélben előlszámlált gonoszságoknak, rablásoknak, és útonállásoknak mind a’ hármon megeggyezett akarattal elkövetői semmit sem irtóztak; mind ezekre nézve tehát nevezett Dobos István, Molnár Jósef, és Gattai Sámuel, mind Istentelen gonosz úton állók, haramiák, gyilkosok, és a’ közönséges bátorságnak megrontói, magoknak ugyanmegérdemlett büntetésére, más hasonlóknak pedig rémítő példájára akasztófára ítéltetnek, és ekképen az élők seregéből, mint az emberi társaságnak ártalmas, és veszedelmes tagjai kiterültetni rendeltetnek; Takáts Jósef, és Száraz Gyuri ellenben, mint t. i. az előlszámlált gyilkosságban nem részesek, az elkövetett tolvajságokért, és tsavargásokért megérdemlett büntetésnek elvétele végett a’ N. Vármegye Ügyviselője által a’ szokott úton a büntető Törvényszék előtt pörben idéztetni rendeltetnek , fent hagyattatván egyszer’s mind a Tiszti Ügyviselőnek, nevezett Csetényi Ferenc Csesznegi Kovács , és ennek Felesége mint orgazdák, úgy még ne talán kinyomozandó egyébb vétkes társaik, vagy orgazdáik iránt további törvényes keresete. *)