Hazai Tudósítások, 1807. 2. félév (1-52. szám)
1807-10-10 / 30. szám
Mindenütt szívünkben hordozzuk Felséges Urunkhoz való hívségünket. A’ szüreti ingadozásainkat is azzal édesítettük , hogy Kegyes Királyunknak neve napját tegnap különös tisztelettel ültöttük. Ezen napra alkalmaztatta Horatius Énekét Peretsenyi Nagy László Úr. Melly Dythyrambusát ide foglalom. Im Backus veled eltelek ! Mért nálunk mai nap Galsa , Világosi Szöllőkben szüretünk bealltt. Mond meg merre ragadsz, vagy micsodás berek Nyilt meg gyors hevem énnek? Mellyel drága Ferencz Czár nagy Urunk Nevét Békesség szeretö eszét És szerzett örökös díszeit áldatom. A’ szép menybe viszém jeles Tettének betseit — régi Királyaink Elhunyt boldog Atyák felett Székét zöld Olaj ág rojtjaival födöm. Mert, a’ mit sok idő nem ért, Mind az most kiderült, mind folyamatba jött Nyelvünk drága Ferencz Tied. Sok, külső szomorún nézi betsületünk, És száj tátva csodálja ezt. Mind a dölfösödött Évia *) a’ hegyen Almából feletsúld; sebes Hébrisnak vizeit és Tráczia bérczein Nézvén a’ havat, andalog. Ám én öszvekötök bokroson egy Nyelest **) És azt bemutatom Kegyes Tsászárom’, valamint a’ deli Herczegek Éltéért. Magyar Istene Aid meg! szent kezedet nyújtsd segedelmére Éljen hosszas időt Ferenc ! Köztünk hagyja saját szép Maradékait ! BOSNYÓRÓL, 15.dik Sept. Múlto-dik Augustusban tartatott Evang. Conventben, ( melyről XXIV-dik Lev. emlékeztünk) meghatároztatván, hogy egy Nemzeti *) Evias Baca. — **) Szalmára aggatott Szollo Fürt