Hazai 's Külföldi Tudósítások 1828. január-június (1-52. szám)

1828-03-22 / 24. szám

187 Stinsky Károly; Báró Mihálydi­­ Splényi F­erencz ; és Báró Wre­­i­de György. — Ezen General-Majo­­rok: Watzel József Feldmarsal- Lieutenanti ranggal ; Schüller Mih., és Báró Neugebauer Fer. mind a’ hárman felsőbb! General- Majori pensióval; Nánási Oláh Ja­kab ; Taizoni F­erencz, és R­e­i­­nisch Károly. — Ezen Óbesterek: Pute­an­i János , a’ 14. sz. Rudolf Fő Hg. gyalog Rgtjéből, és Rárói Scotti Ferencz , a’ politia-katona­­ság’ Rgtjének Commandánsa, mind a’ ketten General-Majori ranggal , és pensióval; továbbá Schwind Lajos, Erdélyben a’ Verestoronyi] határ Commandánsa. — Végre több Oberst-Lieutenantok, Majorok, és Kapitányok tétettek pensióba. PORTUGÁLÉI­A. Minekutánna a’ Portugáliai új Regens, Dom Miguel Kir. Herczeg­ a’ Cortesek előtt az esküvést letette, ezen Ministereket nevezte­ ki: C­a­­d­a­v a­­ Herczeget Előlüllővé , külö­nös hivatalbeli foglalatosság nélkül; Villa-Real Grófot, Hadi Minis­­terré, és a’ külső dolgoknak ideig­­óráig való Ministerévé; V­i­a­n­a Marquist, tengeri Ministerré; L­e­y­­t­e Urat belső dolgok’ Ministerévé; F­urtado Urat, Igazság’ Ministe­révé , és L­ou­z­a­n Grófot,Financz- Min­isterré. FRANCZIA ORSZÁ­G. A külső dolgok’ Ministere, Gróf de la Ferronays a’ Depu­­tátusok házának titkos üllésében Mart. 5-dikén illy beszédet tartott, melly kivált a’ napkeleti dolgokra nézve fontos : „Uraim! Minthogy külső hely­­heztetésünk , mióta alkalmatossá­gom volt a’ Fairek’ házához arról szóltanom, némelly részben változ­ni látszott, szükségesnek tartom, hogy ezen vizsgálatok’ kezdetével a’ dolog’ mostani állapotjáról az Urak­nak némelly felvilágosítást adjak. „Febr. 15-dikén mondott sza­vaim azon tudósítások által megvi­lágosodtak, mellyeket akkor vettem. — A’ napkeleti dolgok engem arra­­kénszerítettek, hogy az azok’ kö­vetkezéséért felelni tartozásomért azon szempillantatban magamról el­hárítsam , mellyben azokat öröksé­gül általvettem. Jó mégis azt meg­jegyezni, hogy a’ környűlállások’ hatalma itten sokkal többet tehet, mint az emberek okossága. • „Több kétséget, mint remény­séget lehetett észrevenni azon gon­dosságból­ is, mellyel én tsupán azon a’ tételek' előadásá­nak pontosságáért kezes­kedtem, mellyek szerént a’ kívánt következést még el­érhet­ni remény le­ttük fegy­­­verek’ útja nélkül. „Midőn igy szóllottam, elő­­’adám azt is, hogy a­ hozzánk érkezett bíztatások nem hiúk, és hogy a’ történetek a’ reménységet megvalósí­tanák, mellyet azon bízta­tások bennünk gerjesztet­­tek. De azt is hozzá tevém: akár­mi történjék is, Franc­ia Ország tudni fogja azon

Next