Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1833. 1. félév (1-52. szám)
1833-04-27 / 34. szám
Nagy Britannia. A’ Globe szerént Dublinban minden perczenetben várták az önkéntesek egyesülete elnyomására czélzó proclamation Ezek öszvegyülének , hogy ünnepiesen oszlassák el a’ társaságot. Azonban az eloszlatás még Apr. id. posta indulásig meg nem történt. Dedel úr Hollandiának rendkívüli követje rosszul érzé magát, ’s őt több követek , ezek közt herezeg Talleyrand is , meglátogatták. Li , cantoni kormányzó, ki felől megírtuk minapi hirlapúnkban , miért esék ki a’ Császár kegyelméből , útközben Peking felé , hova foglyul kellett vala vitetnie, utolérte a’Császárnak azon parantsolatja, hogy fojtassék meg. És így mielőtt a’ mennyei fővárosba ért volna, csak ugyan kivégeztetett. Ugyan csak a’ már fentebb említett Globe czimű újság , következő üzenetét közli Merlined Alinak Jloussin franczia admirálhoz: ,,Követ úr! Vettem Febr. 22 dikéről keit ’s első hadisegédje által hozzám küldött hivatalos levelét Ezen üzenet azt állítja, hogy nekem Syriában semmi más tartományhoz jussom nincs, mint St Jean d’ Acre, Jerusalem, Maplous, és Tripolishoz , haladék nélkül húzzam vissza táboromat, vonogatás esetére pedig a’ leg komolyabb következéseknek tenném ki magamat. Az úr adjutánsa, utasításaihoz képest szóval még ezeket téve a’ fennlebbiekhez , hogy ha én kivánataim mellett tovább is megmaradnék, Egyiptom partjainál angol-franczia egyesült flotta jelenéne meg. Kérem követ urat, honnan van az urnák jussa engemet felszóllítani, hogy magamat illyképpen feláldoznám? Az egész nemzet mellettem van. Csak tőllem függ Rumeliát és Anatoliát lázzadásra késztetni. Népemmel egyesülve sokat vihetnék én ki. Annyi tartományok ura , mindenütt győzedelmes, még is fenntartóztattam seregeim haladását, midőn meghaltam , hogy a közvélemény orgánumai engemet egész Syriának birtokába helyheztetnek, egyedül és csupán a’ hasztalan vérontás elkerülése végett, és hogy az európai politikának tetszésére élhetnék. Ezért mint jutalmul, a’nyilvánositott mérséklésért, és olly sok áldozatok után egy népért, melly engemet meghívott, velem egyesült, és a’ melly által képes valék olly sok gyözedelmeket nyerni, tőllem most olly tartomány elhagyását kérni , mellyet foglalva tartok , táboromnak négy kerületi kicsiny tartományba vonulását kívánni (mellyeket az úr megyéknek nevez); nem annyit, mint felettem politikai halálos ítéletet mondani ki. De reményem, hogy Anglia és Francziaország nem tagadják meg tőllem az egyenességet. Elfogják ők az én jussaimat esmerni. Betsűletek tiltja illy lépést tenni ellenem. Ha még is szerentsétlenségböl e’reményemben teljesen megcsalattatnék, ezen esetben Isten akarata alá vetem magamat, ’s a ditső halált feljebb betsítlöm a’ gyalázatnál, örömmel áldozván fel magamat népem ügyének, ’s szerentsés, ha éltem utolsó lehelletét annak szentelhetem. Ez az én erős elhatározásom, ’s a’ hisztoria több mint egy példáját adja az illy maga feláldozásnak. Minden esetre reményiem , hogy Exczellentziád igazaimat elesmeri, és a’ Halil basa által tett ajánlataimnak elfogadását sürgetni fogja. E’ reménységben írom követ úr-ának e’ barátságos levelet, ’s küldöm azt tulajdon adjutánsa által. Mehemed Ali egyiptomi basa petsétje. Alexandria, Martzius 8d. 1833. Több izlandi parlament tagok ezek közt O’Connor és Daunt hazájokba visszatértek. A’ londoni újságok ezt örömmel jelentik , reménylvén , hogy az Alsóház munkálatjai ez- ; után olly sokszor hasztalan üres szóváltások , által nem tartóztatnak fel. — A’ mostani parlament ülés megnyitása ólta hat miniszteriális candidatus maradt már választási kevesebbségben, névszerént a’londoni, doveri, marilebonei, westumberlandi, sunderlandi és gloucesteri választásokon. (Courier) Meg kell illetődni azon fanyarságon , mellyel a’ párisi sajtó a’ királyt a’ lafittei aláírás miatt támadja meg, jóllehet az aláírási lajstrom azt mutatja , hogy ezen rendszeres megtámadások a’ fennálló Monarchia ellenséges pártjától kerülnek. Senki sem sajínálja érzékenyebben Lafitte terhes helyheztetését, mint a’ Francziák királa. Senki sem — 266 —