Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1835. 2. félév (1-52. szám)
1835-09-23 / 25. szám
_ ( 196 ) a' nemzet tűrhető és jövendőben javítandó községi reformot nyerend. Russell lord mondá, hogy tüstént kerülő levelet intézend minden városokhoz, ’s a’ választandó tanácsosokat felszólítandja azon személyek jegyzékét elkészíteni, kiket békebíráknak kívánnak, ’s azokat Ő Felségének ajánlani fogja. Legnagyobb egyetértés uralkodott a’ tagok közt. O’Connell úr Manchesterbe lakomára hívatott, de azt elmellőzé, hogy e’ gyűlésben megjelenhessen.“ A’ Globe pedig így ír: „Miután Russell lord a’ felső ház által sürgetett pontokat nem éppen olly fontosaknak nyilatkoztatá, hogy miattok a* bilit elrontani kellene, az egész gyűlés szükségesnek jelenté a’ nemes lord tanácsát követni, ’s még Hinne úr is pártolá a’ javallatot. A’ bili csonkításait ugyan fájlalni fogja az ország; de az mind e mellett is hathatós eszköze leend a’ jónak. Jövő esztendőben bizonyosan meg fogja nekünk szerezni mindazt, mit most elvesztettünk.“ Russell lord Sept. 7dike estéjén megjelent az alsó házban, tudósítást tenni a'lordokkal, kiknek képét Devon gróf viselé, volt tanakodásról. Panaszlá, hogy a’ felső ház nem találá jónak az alsó ház némelly békítő javaslatait elfogadni; egyszersmind előterjesztő fontosságát a’ lordok megegyezésének is, mellyel több pontokhoz járulának. A’ békebírák kinevezése iránt jelenté, hogy míg ő ’s társai a’ korona tanácsosi lesznek, mindég a’ városi tanácsosoktól fognak véleményt kérni a’ kinevezendő legalkalmasabb férfiakról. A’ helységek ’s kerületek határait illető felső házi javaslat, mondá, ismét a’ ház ebbe fog kerülni, ha a’ határszabó végzet szükségessé leend. A’ bilit mostani alakjában elfogadja, mivel az így is sokat javít a’ régi rendszeren, alapja nagy fontosságú ’s tökéletessebbet ígér ; felszóllítá a’ házat, egyezzék meg a’ változtatásokban, kötelezvén magát, hogy a’ többi szükséges reformokat ki fogja eszközleni A’ minister javaslata szavazás nélkül elfogadtatott, ’s így véget ért a’ bili vitatása, melly most már csak a’ királyi megerősítést várja. Nemours herczeg, a’ Morning-Herald szerint, Septeldikén meglátogató Twikenhamban a’ házat, mellyben királyi atyya angolországi száműzetésekor lakott; más nap folytató utazását Anglián keresztül, ’s csak Sept. 26kán fog Londonba visszatérni. Londonból Sept.edikéről érkezett legújabb hírek szerént a’városi reformbill er napon a’felső házban biztosság által királyi erősítést nyert, és így törvénnyé lett. Az alsó ház csak kevés ideig volt egybegyűlve. E’ példanélküli hosszú parlamenti ülés elhalasztása más nap , Septilőkén fogott megtörténni. FRANCZIAORSZÁG. A’ megyékben csaknem minden ministeri hírlapok különös mellékletekben közlék Broglie herczeg és Duvergier de Ilauranne úr beszédét a’ sajtótörvényről. Ez, mint az oppositiói hírlapok állítják, a’ ministerium parancsából történt, melly e’ végre 150 ezer francot adott ki a’ titkos költségek pénzalapjából. A’ Moniteur királyi rendeletet közöl, melly a’ játékszínt illető intézetek ’s határozatok fentartására biztosságot nevez a’ belső minister alatt. A biztosság hat tagból áll; elölülője Choiseul herceseg, másod-előlülője Keratry követ. A’ pairszék vizsgáló biztossága, mond a’ Bon Sens, meggyőződök a’ felől, hogy Fieschl csak eszköz volt a’ gyilkos szándékban, ’s az egész dolog Morey-re látszik háramlani. Ez egy író táblát árnyékszékbe vetett, de az onnan kivétetett, ’s rajta 21,000 franc volt feljegyezve, mellyet a Jul. 2 adika előtt kapott. Ugyanazon táblán e’ szavak is találtattak: „Julius hónapja rémülésbe ejti Francziaországot “ Lassave Nina és Petit megvallották, hogy Fieschi gyilkos szándékát tudták, de arról semmit se hallottak, miként fogja azt végre hajtani. A’ pairkamara Sept. 8diki ülésében Dreux- Brézé úr tüzes beszéddel támadta meg a’ sajtótörvényt. „Ha (így szóla a’ ministerekhez) viszszaállítani akarjátok az erkölcsi rendet, semmisítsétek meg a’ törvényt, melly jutalmakat adott a’ bastille bevételéért, és a’ Berry herczeg emlékét, a’ helyett hogy annak ledöntését kótyavetyél bocsáthátok, inkább állítsátok fel ismét. Ki tudja, váljon az új Louvel nem akkor jött-e a’ gonosz gondolatra, midőn amaz emlék romjai mellett elsétált. Ne kérjetek tőlünk pénzt olly ünnepekre, mellyek az anarchia diadalmát ülik (rendre! rendre!) azon anarchiaét, mellyben ti statuscsínjaitokkal ugyanazon szabadság ellen léptek fel, melly titeket teremtett.“ Az előlülő rendre szólítá a’ szónokot, ki mindazáltal tüzesen folytatá beszédét a’ törvény ellen. Coigny herczeg felelt neki a’ júliusi dynastiát magasztalva és a’ régi rend barátjait szemrehányásokkal is .