Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1837. 1. félév (1-52. szám)
1837-04-22 / 33. szám
— ( 358 ) szép hazafiúi tettnek, melly annyival kedvezőbb hatást gerjeszte, minthogy a’ nevezett nagylelkű adakozó volt első, ki ama rég óhajtott intézetnek alapját megvetette. Csesznek. Azon közohajtásnak teljesítéséül, hogy nemzeti nyelvünk a’ Hazában virágozzék, a' veszprémi püspökmegyének cseszneki kerületében több lelkes plébános úr példás iparral buzgólkodik. Név szerint súri plébános és alesperesi főtiszt. Kacskovics Benjámin úr ezelőtt már 26 évvel kezdő az említett helységben csupán tót alakú híveivel édes hazai nyelvünket megkedveltetni, ’s őket az iskolában tanítani is. Most már a’ nevezett helységben kivétel nélkül, magyarul beszélnek. Példáját hasonló sikerrel követék a’ szapári és jásdi t. lelkészek. Az ács-teszéri, zirczi, és akai német lakosokat az illető földesurak majd dicsérettel , majd ajándékokkal buzdítják a’ hazai nyelvnek iskolábani tanulására. Jelesen zirczi főapát főtisztelendő Villax Ferdinand úr magyar könyvekkel ’s több más ajándékokkal jutalmazza azon iskolás gyermekeket, kik magyarul beszélni megtanulnak. A’ múlt hónap’ elején, midőn a’ fentebb nevezett alesperest úr kerületében iskolai próbatételeket tartott, az akai iskolában részvevő tanúja vala, miképen helybeli földes úr m. Fiáth József cs. kiri kamarás úr nagy reményű Ferencz fiával megjelenvén, több pengő forintot osztott ki azon tanítványok között, kik a’ megyebeli püspök Kopácsy József úr Excja rendeletéből magyar nyelven előadott tanulmányokból, szintén magyarul feleltek. Fogaras apr. főkén. Folyó hónapunk 4dik napján innepélyes szertartással iktattatékbé mlgos b. B r u c k e n th al Károly úr ns. Fogarasvidéke, vára és városa főkapitányi díszes hivatalába az e’ végre kirendelt béiktató biztosok, királyi kormányszéki tanácsos magos Wachsmann János, és titoknok b. Bornemisza János urak által. A szokott innepélyes béiktatás után, a’ várbeli régi országos nagy teremben, 186 személyre terített fényes asztalnál az úri rendek, más teremekben pedig 300nál több vidéki nemes toérok gazdagon vendégeitettekmeg, ’s dicsőségesen uralkodó felséges fejedelmünkért, az egész cs. kir. házért, főherczeg estei Ferdinand ő kir. fenségéért, a béiktató biztos urakért, az új főkapitány úrért, ’s a’jelen volt úri vendégekért — a’ vár falára felállított ágyuk sűrű durrogásai között poharak ürittettek, az egymást érő szivet vidámitó pezsgő víg kedvre derítvén a’ a’ számos vendégeket. A’ fényes lakomát az érintett nagy teremben hasonló táncz mulatság követte; a’ várba vezető béjáró ’s ennek környéke, valamint az egész vár is lobogó mécsekkel szépen ki volt világítva, különös fénnyel ragyogván az ő felsége tiszteletére ’s több a’ nap jelességét emelő czélarányoson készült kivilágítások. Az egész innepélyességet különösen nevelte a’ vidéki díszes nemes lovas seregnek tisztelkedése, és a’ városi polgári gyalog seregnek ügyes magaviselete, és tüzelése, mellyek mind a’ béiktató biztos uraknak elfogadása, mind a’ béiktatás alkalmával mindeneknek megelégedésére szembe tűnők valának. M. Vásárhely. Martius 29-én a’ m. vásárhelyi ref. ekklézsia, tktes domesticus főcurator Erszényes József úr előlülése alatt tartatott megyei gy ülésében, egy a' maga kötelességében híven eljáró, szorgalmatos, embereket megbecsülő, és fáradhatatlan munkásságáért közkedvességet nyert kedves papját, tiszteletes tudós Hegedűs Lajos urat, mind papi szt. hivatala pontos folytatásáért közönségesen, mind pedig különösen a’ közelebb elenyészett siralmas évben uralkodott nép pusztító betegség egész lefolyta alatt, a’szenvedő emberiség lelki vigasztalása, a’ megholtaknak pedig végnyugalomra való helyheztetések alkalmával minden személy válogatás és a’ nélkül hogy azért legkisebb jutalmat kért, vagy csak gondolatában is lett volna, mindenkor készséggel tett szolgálatjáért, száz véka búzával megjutalmazni magas kötelességének esmerte. Nagyon érzékenyítő vala azon pillantat, mellyben a’ megye lelkes tagjainak öszvehangzó és egyenlő akaratból származott határozását a’ megye érdemes főcurátora, szeretett papjoknak gyűlés szine előtt kinyilatkoztatta; és viszont a’ tiszt tudós férfiú, elfogódott szívvel és könyekbe borult szemekkel, az ajánlott jutalmat háládatos köszönettel, ’s a’ többek közt e’ szerény szavakkal fogadta: „Én ha kevés tehetségem szerént mint pap valami szolgálatot tehettem, ha ott hol az én vigasztalásomra vagy egy szenvedő felebarátomnak szüksége volt, csak egynek is szeméből a’ könycseppeket kitörölhettem, ebben magamnak semmi érdemet nem tulajdonítok ; csupán kötelességemet teljesítettem, ’s amaz evangyéliomi szolgával csak azt cselekedtem a’ mivel tartoztam.“ Gyémánt módra ragyogtak ekkor a’ mindenek szemeiből kicsordult öröm-könyvek , ’s mindenek öröm érzéssel eltelve hagyták el a’ gyűlés helyét. I a dák nevű faluban (a’ görgényi uradalom havasa alján) folyó évi februarius elején bizonyos dühös farkas jelent meg éji időn, melly is egy ottani gazda udvarára betörvén, annak kutyás lármát