Hazánk s a Külföld, 1868 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1868-06-04 / 23. szám
362 HAZÁNK S A KÜLFÖLD. Gyünkön.“ stb. (P. S. életrajza, irta Zilahy Károly.) A képünkön látható iskola mostanáig is fenáll. Az utazó, ha a költő iránti pietásból talán oda zarándokol, a templom éjszaki részén, az udvar ölében, szép kerttől és pázsittól környezve leli föl. Margócsy Kálmán. A termés a múlt 1867-dik évben jelent meg e lapokban — ámbár nem ezen cím alatt — ily ismertetvény, nevezetesen a szénről, ennek képződése és fajairól, de miután ily ismertetés előttem tanulságosnak látszik, célszerűnek látom néhány ily földizméi folyamatot — a lehető legrövidebben pt. olvasóim elé terjeszteni; ez alkalommal különösen erre szorítva a megismertetést. i. 1.) a meszesedés; 2.) a kovásodás; 3.) az ércesedés ; 4.) a lenyomatok és öntvényekre. De mielőtt ezek rövid ismertetéséhez fognék, cégszerűnek látom először a földisme fogalmát rövideden előadni. Földisme (geognosia) alatt a föld összetételének, összetevő részeinek tana értetik; ez tehát öszszetétel, még pedig az egyedekből s az ásványország tömegeiből. Feladata tehát csak is abban áll, hogy a föld kérgének alkatát, szerkezetét, amennyiben ugyan ehhez hozzá lehet férni, megismertesse, a nélkül azonban, hogy a feltalált, vagyis helyesebben : felfedezett tények megfejtésével gondolna. A földisma tehát a földkéregnek összetevő részeivel foglalkozik, az összetevő részeket illetőleg három fokot különböztetünk meg 1.) a hegyi kőzeteket ; ezek egyszerűen összetett vagy kevert ásványrészekből állanak, ezek ismét viszonyos törvények szerint nagyobb tömegekké egyesülnek, s a másik, vagy magasabb fok, összetevő részeit képezik s 2.) a sziklatömegeket alkotják ; ez utóbbiak ismét különféle módon egyesülnek, s az által a harmadik vagy legmagasabb fok, 3) a hegység, tömegek összetevő részeivé lesznek. Hegység név alatt,földismei értelemben a földkéregnek összes szilárd részét értjük, a nélkül azonban, hogy a hegységek emelkedését a víz fokvonalán felül tekintetbe vennek , mivel ha az elmállás által támadt legfelső rétegek porhanyó földét, valamint a felhalmozott homokot, omladékokat stb. eltávolítva képzeljük, kisebb-nagyobb mélységben mindenütt szilárd kőzetre fogunk akadni, s ámbár ezen szilárd kőzet összefüggő egészet képez, de mégis, hasonlítva valamely váz csontjaihoz, nem folytonos, s igy helyenként megszakítások vannak, s a tömeg sem mindenüt homogén (egynemű.) zet titkai Már most, ha a hegységköveket vesszük, tekintettel csak képződésük módjára, négy osztályt különböztethetünk meg 1. tűzképződmények, 2. vizképződmények, 3. átváltozó kőzetek s 4. omladékkőzetek. De miután ezek ismét igen sok osztályt tartalmaznak s ezeknek ismertetése nemcsak sok fáradságba kerülne, mi különben a legkevesebb lenne, hanem a mi több, igen sok tért foglalna s igy t. olvasóim figyelmét nagyon is igénybe venné, s talán vissza is élnék türelmével: elhagyva tehát mindezt, térjünk most át tulajdonképes célunkra, nevezetesen az eralített folyamatok egyenkénti ismertetéséhez. Mint a t. olvasó az eddigiekből már kivehette, ezen folyamatok mindegyike a „vizképződményekhez“ tartozik, ezen vizképződményeknél — melyek neptunikus-, réteges- és normális kőzeteknek is neveztetnek — legnagyobb szerepet játszanak a szálladékkőzetek vagyis ülledékek. — Ezek többnyire agyag-, homok- és mészkövek, melyek a vizek fenekén leüllepedtek s vagy a nagyobb nyomás alatt, vagy pedig a viz lefolyta után kiszáradás által keményedtek kőzetté. Főtömegüket többnyire a már fentebb is említett három kőzet nem képezi, ezeken kivül azonban még gyakran igen sok állat és növénymaradványt is tartalmaznak, s különösen az által tűnnek ki, hogy rendszerint rétegesek, s hogy számos szerves maradványt tartalmaznak. Ezen vízképződményekhez tartozik tehát a már e cikk elején említett: „kőszénképződés,“ melyet, mint már említem, a t. olvasó ezen lapokból ismerhet, továbbá a szintén e cikk elején említett 4 processus s végre a „bővülési processus,“ mely azonban, kissé bonyolódottabb volta miatt, magában is elég bő anyagot nyújt egy teljes cikkhez, s ha netán a t. olvasó közönséget mégis kissé érdekelné az ily féle ismertetés, meglehet, azt elő fogom később venni. De most már igazán hozzá lehet fogni az „ismertetésekhez“ ! Tehát: 1. A meszesedés. A meszesedés abban áll, hogy a vízben vagy porhanyó földben élő állatok és növények gyakran vonatnak be ásványos anyagokból álló kéreg ál