Hazánk, 1899. május (6. évfolyam, 104-129. szám)
1899-05-02 / 104. szám
2 BUDAPEST, KEDD. H AZ A NK 1898. MÁJUS 2. 104 SZÁM. tuak“. Íme a tényálladék elemei még e szigorú törvényben is: a szavazatok lekötése egyrészről, másrészről a „lelki ígéret vagy fenyegetés“ a bűncselekmény pedig csak a már elhatározott jelölések ellen követhető el. És hogy szól nálunk a javasolt szöveg? Nullitás okává lesz és büntetéssel suttatik az ott meghatározott helyen tett „a választás eredményének befolyásolását czélzó nyilatkozat“ Ez pedig az igazságügyminiszter úr szerint azt jelenti, hogy a nyilatkozat a választás befolyásolására alkalmas legyen. ("Csakhogy ez sem nullitási, sem büntetőjogi kritériumnak veszély nélkül el nem fogadható. Én értem az ígéret, értem a fenyegetés, értem a felhívás, sőt még a tanács determináczióját is, mert ez nem tartalmazza ugyan, de bizonyítja a szónokban létezni kellő szándékot és czélt. De a nyilatkozatnak „befolyásolásra alkalmas volta“ vagy semmit, vagy, aminek büntetőjogilag feltétlenül kizártnak kell lennie, mindent bizonyít. Nem tudnám magam a befolyás jogi jelentőségét és tartalmát jobban meghatározni, mint azt a lichfieldi választás ügyében kihirdetett ítélet indokolásában Willes, angol bíró tévé. Gyönyörű fejtegetés ez, melyből itthon nálunk sokaknak tanulni lehet. „The law, — így szólt, — cannot strike at the existence of influence.“ A törvény nem sújthatja a befolyás létét. „The law can no more take eway from a man, who has property, who can give employment, the insensible but powerful influence he has ove those whom he can benefit by the proper use of his wealth, then the law could take away his honesty, good feeling etc or any other qualities which give a man influence over his fellows.“ A törvény ép úgy nem veheti el attól az embertől, akinek birtoka van, vagy aki alkalmazást képes adni, azt az észrevehetőn, de hatalmas befolyást, melylyel azok fölött rendelkezik, kikkel jót tehet hatalmának megfelelő alkalmazása által, amint nem vehetné el becsületét, jó érzését stb. vagy más tulajdonságait, melyek befolyást adnak neki társai fölött. ,,It is the abuse of influence with wich alone the law can deal.“ A befolyással való visszaélés az egyedül, melyre a törvény vonatkozhatik. „It is only abused . . . where an inducement is heldout by a promise to induce voters.“ „A visszaélés pedig csak oly esetekben van, . . . hol reáliitás forog fenn ígéret által a választókkal szemben . . .“ És mi képezi az 1883-iki angol törvény szerint a befolyással való visszaélés tényelemeit? A szóban forgó tárgyra nézve az, ha valaki világi vagy egyházi méltatlansággal, kárral, szenvedéssel vagy veszteséggel sújt vagy ezzel fenyeget, — or threaten to inflict —■ választót abból a czélből, hogy azt redbírja vagy kényszerítse — to induce or compel — a szavazásra vagy az attól való tartózkodásra. Azt hiszem, mindabból, amit elmondottam, egy kétségtelenül kiderül. Az, hogy sehol a műveit világon nem tartották megengedhetőnek különösen a lelki befolyással való visszaélésnek konkrét és határozott tényálladékba foglalt meghatározása nélkül az erkölcsi világnak e rendjébe a bírót kötetlen menetlevéllel beleszabadítani. És az, hogy egyrészről ez abeláthatlan hatalom, másrészről még inkább a tömtetek ilyeton privilegizált inkvizícziója oly veszélyeket rejt magában, melyeknek egy kis állam és gyenge erkölcsi érzésű társadalom legkevésbé képes ellenállani. Nem a katholikus egyház, hanem a törvényhozás korrektsége és a közrend érdekében kell követelni a befolyással való visszaélés tényezőinek meghatározását magában a törvényben. Mert ne tessék elfeledni, hogy azok, kik ma e biztosítékok megadásától elzárkóznak, nemcsak maguk nem érdemesek arra, hogy azokat bántatlanul élvezzék, de az események fel nem tartóztatható ereje oda fog fejlődni, hogy maga a nemzeti társadalom fogja megérezni annak a beláthatlan veszedelemnek következményeit, mely ily törvényhozási alkotástól el nem választható. A közrend megvédése czéljából mindent szabad tenni. Csak magát a közrendet megzavarni és alapjaiban megingatni nem szabad. Budapest, május 2- Igazságszolgáltatás a fogyasztási szövetkezeteknek. A soproni kereskedelmi és iparkamara kezdésére az összes kamarák vehemensnél vehemensebb feliratokkal ostromolták a kormányt, hogy a fogyasztási szövetkezetek üzletköre korlátoztassék meg. A legridegebb merkantilis önzés nyilatkozott meg ezekben a feliratokban, ám ezek a tisztes kereskedelem védelmének az örve alatt tulajdonképen a vidéki népet szipolyozó uzsorások a fogyaszási szövetkezetek megerősbödésével folyton szilárdabb gátjait akarták lerombolni. Ezek a feliratok értesülésünk szerint most intéztettek el a kereskedelmi minisztériumban. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter igazságot szolgáltatott a szövetkezeteknek, hű maradt a kormány agrárprogrammjához, kimondva azt, hogy nem tartja lehetőnek a fogyasztási szövetkezetek ügykörének a korlátozását. A szövetkezeti eszme bizonyára csak erősbödik erre az intézkedésre, amely inkább számol a nép érdekeivel, mint a kamarák által oly gyakran képviselt nyerészkedési privilégiummal. A miniszterelnök üdvözlése. Mint Kaposvárról táviratoztak, Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága ma tartott közgyűlésén egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy Széll Kálmán miniszterelnököt a kormány megalakulásáról szóló körleveléért és politikai programjáért feliratilag fogja üdvözölni. A katholikus autonómiát előkészítő kongresszus 27-es bizottsága holnap délután fél négy órakor a főrendiház bizottsági termében ülést tart. Beöthy Ákos nem lép fel. Egy nagyváradi távirat nyomán hírt adtunk mi is arról, hogy Beöthy Ákos, a magyar politikai közélet ezen kiváló tagja, azon esetre, ha Goldis János aradi görög-keleti püspökké választatik, fellép az így megüresedő biharmegyei magyar-csékei kerületben. Mint most Nagyváradról jelentik, az ottani ,,Nagyvárad“ czímű lap kérdést intézett e dologban Beöthy Ákoshoz, aki válaszában kijelentette, hogy a jelöltséget akkor sem fogadná el, ha megkínálnák vele, mert ezidőszerint egyáltalán nem hajlandó mandátumotvállalni. Hieronymi beszámolója. Aradról táviratoztak, hogy Hieronymi Károly orsz. képviselő f. hó 11-én lemegy Aradra, hogy beszámolót tartson. A képviselő jöttét érdeklődéssel várják. A szabadelvű párt gyűlést tartott és bizottságot küldött ki a fogadtatás rendezésére. Örömmel vették tudomásul az aradi nemzeti pártnak a szabadelvű pártba való belépését, amit Varjassy Árpád elnök jelentett be. A költségvetési törvény szentesítése. A hivatalos Budapesti Közlöny vasárnap, április 30-án megjelent számában közli az 1899. évi VIII. ez 1899. évi állami költségvetésről szóló s a szentesitési záradékkal ellátott törvényezikt teljes szövegét. A király a szentesitési záradékot április 27-én írta alá. A képviselőház munkarendje. A képviselőház holnap, kedden délelőtt 10 órakor üléstart, melyen folytatják a kúriai biráskodásra szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. A 170. úgynevezett szószék-szakaszhoz fel vannak még szólásra iratkozva Páder Rezső és Mészlény Pál, akik után valószínűleg beszélni fog a paragrafushoz Plósz Sándor igazságügyminiszter is, válaszolván az eddigi szónokoknak. A részletes tárgyalás során fel fog szólalni — hír szerint — Szilágiyi Dezső is. Előreláthatólag azonban a képviselőház most már rövidesen vége; a törvényjavaslattal s azután nyomban az „állami elemi népiskolák megfelelő elhelyezésére felmerülő kiadások fedezéséről“ szóló törvényjavaslatot tárgyalják. A képviselőház vizügyi bizotttsága Náh Kálmán gróf elnöklete alatt ma ülést tartott, melyet a földmivelésügyi minisztérium részéről Bárány miniszter, Kvassay m. tanácsos és Szinnyei osztálytanácsos volt jelen. A bizottság tárgyalás alá vévén a földmivelési miniszter jelentéseit Baranya megyében levő mohács-kölkedi és e Baranya, Pest, és Bácsmegyék területén levő margitta-szigeti öbölzeteknek az 1885: XXIII t. sz. 82-ik §-a értelmében ármentesitő társulatokká történt alakításáról, elhatározta, hogy a jelentések tudomásul vevését fogja a Háznak javaslatba hozni. A bizottságnak megállapodása Orley Kálmán előadó terjeszti a Ház elé. A király és trónörökös itthon. Budapest, május 1. Itthon a király és vele együtt trónjának örököse, Ferencz Ferdinánd kir. herczeg. Itthon a király a legelső magyar ember. Minő varázszsa hir ez a hit erre a nemzetre, mely a veleszületett hűségnél fogva lelkesedéssel óhajtaná, hogy mindig közöttünk legyen az, a kinek fejét meg illette Szent-István koronája. Nemzeti nagyságunk kimagasló időpontjai voltak, midőn megszakitatlanul hű magyar népe közölt tartózkodót a magyar király. A magyar vitézség akkor aratta legfényesebb diadalait s az ipar, tudomány , művészet oly magas fokra emelkedett, hogy hozzánk jött tanulni Európa minden nemzete Erről tesz tanúságot az a história, mely elmondja Buda várának és Visegrádnak történetét. . . Hogy most eljött hozzánk a mi jó, öreg királyunk, a szokottnál is nagyobb örömet okozott hű magyarjainak azzal, hogy elhozta utódját, hogy ez ismerje meg a magyar társadalmat, ezt a népet, mely egykoron uralkodói gondjaira lesz bízva. És mint egykor Rezső királyfit, olyan örömmel üdvözli körében ez a magyar társadalom Ferencz Ferdinándot is, mert hiszen egy szebb jövő megnyilatkozását látja abban is, hogy a leendő király megismerkedni akar azokkal akik mindenha legerősebb támaszai voltak s Habsburgok trónjának. Amint Rezső királyfi magyarrá tett az itt töltött tartózkodása után szívében, lelkében és érzéseiben is, „azzá lesz ebben bízunk Ferencz Ferdinánd királyi herczeg is, mert hisz az ő lelkében, kell hogy visszhangot keltsenek azok az erények, melyekért eza népet a vitéz és lovagias jelzővel méltán illették meg Európa népei. „ A budapesti király-napokról a következőket jelenti tudósítónk: " A király megérkezése. A király vasárnap reggel 5 óra 40 perczkor külön udvari vonaton Bécsből Budapestre érkezett. A nyugati pályaudvaron ő felsége fogadására megjelentek Márkus József főpolgármester Sudnay Béla főkapitány, továbbá a vasút részéről Décsey József főfelügyelő és Daróczi felügyelő-állomásfőnök. A nyolcz udvari kocsikő