Hazánk, 1899. november (6. évfolyam, 262-287. szám)

1899-11-01 / 262. szám

4 BUDAPEST, SZERDA H A Z A N K S 1899. NOVEMBER 1. 262 SZÁM. vettek: az Orléans-család tagjai, a walesi her­czegné, Waldemár dán herczeg és Fülöp Koburg­ gothai herczeg. Izabella herczegnő if­jabb nővére Fülöp orléansi herczegnek és Amália portugál királynőnek, született 1878. május 7-ik napján. Férje János herczeg had­nagy a dán testőrezredben és négy évvel idő­sebb ifjú nejénél. — A katholikus gyűlések programmja. A no­vember hó folyamán tartandó katholikus gyűlések és ünnepségek programmja a következő: November 7-én kedden a katholikus körök or­szágos nagygyűlése, este 6 órakor az orsz. köz­ponti kath. kör dísztermében, utána ugyanott társasvacsora. November 8-án szerdán d. e. 9 órakor mise az egyetemi templomban, 10 órakor a kath. körök orsz. szövetségének nagygyűlése a kath. kör dísz­termében. Délután 1 órakor bankett, 3 órakor a nagygyűlés folytatása. A nagygyűléssel kapcsolat­ban gróf Zichy Nándort fogják üdvözölni 70 ik születése napja alkalmából. November 9-én csütörtökön a kéz­­szövetkezetek országos kongreszusa. Délelő­tt 9 órakor mise az egyetemi templomban, 10 órakor a kongresszus kezdete az orsz. közp. kath. kör dísztermében, délután 1 órakor bankett ugyanott. Ezzel kap­csolatban lesz az eucharisztikus értekezlet, mely délelőtt 9 órakor misével kezdődik. A misét az egyetemi templomban Városy Gyula dr. pápai prelátus mondja, d. e. 10 órakor a szentségi társulatok igazgatóinak értekezlete a központi pap­nevelő-intézet dísztermében. D. u. 1 órakor ban­kett a közp. orsz. kath. kör éttermében. D. u. 3 órakor szentséglátogatás a papnevelő-intézet kápolnájában, utána a szentségi társulatok igaz­gatói értekezletének folytatása. D. u. 5 órakor szentségimádás az angol kisasszonyok templomában. A szent beszédet Riesz Ferencz jezsuita páter, mondja. November 10-én gyászünnep Erzsébet királyné emlékére az örökimádás templom központi bizottsága által rendezve. November 12-én, vasárnap a Budapesti oltár­egyesület gyászünnepe özv. Cz­iráky Jánosné grófné emlékezetére. D. e. 11 órakor gyászünnep a Bpesti kath. kör dísztermében, a­hol özv. gróf Cziráky Jánosné felett dr. Steiner Fülöp székes­­fehérvári püspök tart emlékbeszédet. D. e. 12 órakor mise zárja be az ünnepet, az angolkis­asszonyok templomában. — Frigyes Ágost szász herczeg balesete. A kalkreuthi parfrace-egylet vadászatán súlyos bal­eset érte Frigyes Ágost szász herczeget, a­ki egy vadkant akart elejteni. Már Kalkreuth­nál nyugtalankodni kezdett a herczeg lova, egyszerre pedig levetette mrát a hátáról. Eszméletlenül vitték be a herczeget Kalkreuthba. Az orvosok könnyű koponyatörést és agyvelőrázkódást ál­lapítottak meg. A herczeg mellett orvosain kí­vül csak szárnysegéde, Heygendorff főhadnagy maradt. Tümpling lovag, a herczegi udvartartás feje maga vágtatott Wachnitzba, hogy a her­czeg nejét ura hogylétéről értesítse. Minthogy a herczeg tegnap már jobban lett, a királyi pár tervbe vett utazását Sibyllenortba nem halasz­tották el. György herczeg azonban Kalkreuthba utazott. — Katholikus gymnázium Gyulán, Békés­ Gyuláról táviratozzák, hogy ott ma értekezlet volt a Gyulán létesítendő főgymnázium ügyé­ben. Az értekezletre Wlassics miniszter Finály Ernőt küldte ki. Az értekezlet kimondta, hogy katholikus jellegű gymnázium állíttatik fel. Ehhez Wenckheim Krisztina grófnő 70,000 frtot, Schlauch bíboros évi 4000 frtot, a Wenck­heim örökösök 5000 frt értékű telket, a város 4800 frt évi fenntartási díjat ad, a gyulai hit­község pedig 10,000 frtos alapítványt tesz . Fetser kanonok, Groó címzetes prépost, gyulai plébános ezer frtot adományoztak. Mindezt összegezve 300,000 frt alaptőke áll rendelke­zésre. Gyulán nagy az öröm azon, hogy a régen óhajtott iskola Wlassics miniszter sege­delmével végre létesül. — Eljegyzés: Dr. Hennyey Vilmos posta- és távirdaigazgató nőül vette Förster Irén kisasszonyt, Förster Nándor miniszteri tanácsos, vezérigazgató leányát. Az ifjú pár az esküvő után nászútra indult.­­ Színész és újságíó: Fényes László lapszer­kesztő és Gyenes László színész ma délelőtt tíz órakor kardpárbajt vívtak a Korona-herczeg-utczai Fodor-féle vívóteremben. Az első összecsapásnál Gyenes sebesült meg, a másodiknál Fényes kapott kezére és a homlokára könnyű vágást, mire a se­gédek a párbajt beszüntették. A párbajra az adott okot, hogy Gyenes sértőleg nyilatkozott egy korcs­mában az újságírók­ról s különösen a színházi kriti­kusokról. — Halottak napja. Rudnay Béla főkapitány november elsejére és másodikára a következő in­­­tézkedéseket tette a rend fentartása végett: Az összes köztemetők reggel hat órától esti hét órá­g nyitva maradnak, de testületek és egyesületek csak délután háromig vonulhatnak ki. A kerepesi­­úti temetőbe gyalog bármely kapun be lehet menni, kivéve november elsején délután három és öt óra között, a­mikor csak az első és harma­dik kapun lehet bemenni, a második és harmadik kapun pedig eltávozni. Kocsival csak délután egy óráig szabad a temetőbe menni, ez időn túl csak halottas kocsik és a hozzátartozó bérkocsik mehetnek be a temetőbe. A kocsik az első és harmadik kapun hajtatnak be, a második és har­madik kapun ki. Ha a kocsiközlekedés veszede­lemmel fenyegetné a gyalogosokat, a rendőrség bármikor eltilthatja. Az első és második kapuhoz a Kerepesi-út felől, a harmadik kapuhoz pedig a Baross-utcza felől is közlekedhetnek a kocsik. A Kerepesi-út felől érkező magánfogatok és bér­kocsik a Köztemető-út baloldalán, a társaskocsik és egyéb alkalmatosságok a jobboldalon közleked­hetnek. A bérkocsit, ha visszamenetelre nem használják, azonnal ki kell fizetni. A vá­rakozó kocsik a középső kapuval szemben levő téren állanak fel. A temetőtől a Kerepesi-út felé nem szabad hajtani. Reggel kilencz órától kezdve más kocsi a Köztemető-úton nem közlekedhetik. A Kőbányától befelé tartó teherkocsik a Teleky­­tér és Népszínház-utcza felé, a kifelé igyekvő te­herkocsik a Dohány-utczából és Kerepesi-útról a Berzsenyi-utczán, az Újvásár-téren és Teleki-téren át a Kőbányai-út felé közlekedhetnek. A pana­szok és följelentések fölvételére a temető igazga­tóság irodájába egy rendőrtisztviselő van ki­rendelve. — Halálozás. Nagy Jenő fővárosi ügyvéd ma este 46 éves korában meghalt. Az elhunytat öz­­vegye, Mechwart András vezérigazgató leánya és két gyermeke siratja. Temetése hélnapután, csü­törtökön délután 3 órakor lesz a Rudolf rakpart 7. sz. alatti gyászházból. Az elhunyt családja iránt általános a részvét. — Szabolcska gyásza. A temesvári reformátu­sok poéta-papját, Szabolcska Mihályt nagy gyász érte; édes­atyja ma meghalt. Szabolcska a szo­­moru hirt éppen szónoklás közben, a templomban kapta. A nagy fájdalomtól egyszerre elakadt a szava és fuldokló zokogással hagyta abba beszé­dét. A hívek meghatóban távoztak a templomból. A költőnek szomorú halottak napja van. — Betörés egy grófi kastélyba. Putnokon — írja levelezőnk — fényes nappal betörő járt Szé­chenyi gróf kastélyában. A tolvaj összeszedett egy csomó ékszert s már éppen el akart illanni, mikor egy szolga észrevette és útját állta. A betörő el akart menekülni s mikor látta, hogy hiába eről­ködik, késsel ment neki a szolgának s le akarta szúrni. Csak hosszas küzdelem után sikerült le­győzni a derék férfiút s átadni a csendőrségnek. — Tűzhalál a tengeren. Rettenetes szerencsét­lenség hírét hozza a New-Yorkban megjelenő „Magyar Nemzetőr“ E szerint a Bridgeport és New-York között közlekedő Nutmeg State hajó a nyílt tengeren a lángok martaléka lett. Az összes utasok közül csak harminc­nyolc­at bírt a segít­ségül sietett City of Lawrence nevű hajó meg­menteni. A szerencsétlenség a Long Island öböl­ben Glen Island és Sands Point között történt. A legénység legnagyobb része pihent már, a­mikor az őrök a tüzet észrevették. A hajó közepén, a kémény közvetlen közelében keletkezett a tűz s azt mondják, hogy egy a kéményből kipattant szikra okozta. A kapitány, a­ki mindjárt látta, hogy a tüzet megfékezni nem lehet, Sands Pointra vitte az égő alkotmányt, hogy ott a homokba fú­ródjék. Ezalatt föllármázták az alvó utasokat, a­kik nagyrészben félig meztelenül siettek a fedél­zetre Most lebocsátották a mentő csónakokat. Asszonyok és gyermekek körülállották a csónako­kat, de a matrózok durván félrelökték őket és önmaguk helyezkedtek el a mentősajkákban. A le­gények tudták ugyanis, hogy a teher főzött nagy mennyiségű lőpor is van s igy nemcsak a tűz elől, hanem a robbanás elől is igyekeztek miha­marabb menekülni, mit sem törődve a többiek éle­tével. Szerencsére közben megérkezett a City of Lawrence nevű hajó, a­mely az kétségbeesett utaso­kat elszállásolta. Azalatt persze már sokan rész­ben a tűzben, részben a vízben lelték halálukat. — Néprajzi múzeum Kolozsvárt! A Mátyás király születési házában, Kolozsvárott szervezendő néprajzi múzeum czéljaira Hegedűs Sándor keres­kedelemügyi miniszter 1000 forint segélyt enge­délyezett. Ebből az összegből össze fogják gyűj­teni a népipar és népművészet legjellemzőbb alko­tásait, melyeket azután az ipariskoláknak tanul­mányozás végett kikölcsönöznek. A múzeum első alapító tagja Szabó János szamosújvári püspök, a­ki 100 frtot küldött a múzeum czéljaira. A mú­zeum szervezési költségeire hazafias gyűjtést indí­tottak. A belügyminiszter körrendeletben szólította fel a főispánokat, hogy a né­pajzi múzeum tár­gyainak összegyűjtését a maguk részéről is elő­mozdítsák, hasonlóképen a vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter a néptanítók figyelmét hívta föl e rendkívül fontos kultúrintézményre. A múzeum védője tudvalevőleg József Ágost kir. herczeg, aki a múzeum érdekében kibocsátott hazafias felhívást sajátkezűleg írta alá. A törvényhatóságokhoz inté­zett felhívásnak — úgy látszik — meg is lesz a foganatja. Szeged jár elől a szép példával. A város ugyanis — mint levelezőnk táviratozza — ma 100 forintot szavazott meg e czélra. — A katonaság áldozata Ezúttal nem a „hier“ áldozatáról van szó, hanem egy szerencsétlen asz­­szonyról, akit ma a Vérmezőn lelovagoltak. Sürtt köd borította a gyakorlóteret, mikor Böhrenreither Jánosné házmesterné keresztül akart menni a téren, ott éppen tüzérek gyakorlatoztak s a gyakorló tér­ség közepén egy tüzértiszt, aki a sűrü ködben nem vette észre az asszonyt, nekilovagolt. A ló letiporta a szerencsétlent és átgázolt rajta. Egyik lábával bezúzta az asszony koponyáját és összeti­­porta­ az arczát. A halálosan­ megsebesült asz­­szonyt a Szent János-kórházba vitték. — Nászmenet automobil kocsikon. Párisban óriási tömeg verődött össze tegnap a Szajna par­ton megcsodálni egy nászmenetet, amely húsz automobil kocsin ment a templomba. Maitre kis­asszony esküvőjére Laurengon úrral. Az automobi­lok mind fel voltak díszítve élővirágokkal s elég szép látványt nyújtottak. — A köztársaság diadala. Dalou nagy szob­rának a „Köztársaság diadaláénak leleplezését, amelylyel a Dreyfus-ügyre való tekintetből oly so­káig késtek, — mint Parisból írják, — véglege­sen jövő hó 19-ére határozták el. — Vitás produkczió, különös pörösködésre adott alkalmat Berlinben egy czirkuszi mutatvány. Schumann czirkuszigazgató egy lovát akként dresszírozta, hogy az mint gigerli lépett föl és a közönség szeme láttára le is vetkőződött — saját­­lábálag. Ezt a mutatványt azonban Busch czir­kuszigazgató is betanította egy lovának és most Schumann szerzői jog bitorlása czimén pert indí­tott Busch ellen. A pörösködésnek azonban ha­marosan vége szakadt, mert a biróság elutasította Schumannt, kimondván, hogy a gigericskedést bárki bedresszírozhatja a lovának. — Halott a ládában. Megható dolgot közölnek velünk Triesztből. Alexandriából egy Lloyd-gő­­zös érkezett tegnap a trieszti kikötőbe, hol a ha­jót egy férfi várta, a­ki azt kérdezte a személy­zettől : hoz-e a hajó­ halottat magával ? A rendőröknek gyanús volt ez a kérdés és átvizsgálták a hajót. És csakugyan, a székraktárban találtak egy falá­dát, melyre ez volt írva: „Nicht! Nicht stürzen!“ Mikor a ládát kibontották, egy szép asszony holt­testét találták benne. A ládában még illatos, friss virágból volt megrakva a szép asszony halottas ágya és a halott magyar nemzeti szinü zászlóba volt beburkolva. Mellette ez a czédula feküdt. A halottat minden körülmény között szállítsák tovább a magyar kormány költségére Magyar­országba. Gasparek ur Manijából minden költ­­­­­séget meg fog téríteni. A halott magyar asszony csakugyan az Ameri­kában lakó Gaspareb felesége, a ki nemrég halt meg s a kinek az volt utolsó kivánsága, hogy hazai földbe temessék el. — A zalatnai vérfürdő ereklyéi, a kolozsvári orsz. történelmi ereklye-muzeum, mely küldöttségileg képviseltette magát a zalatnai vérfürdő emlékére Lukács Béla által emelt oszlop felszentelésén, ki­eszközölte, hogy a koszorúk az ereklye-múzeum­ban elhelyeztessenek s ajánlotta, hogy az évforduló évről-évre megünnepeltessék. A múzeum most a

Next