Hazánk, 1901. január (8. évfolyam, 1-27. szám)
1901-01-17 / 15. szám
HAZÁNK. 15 szám. * Hangversenyek. Az idei hangversenyévadnak egyik legkimagaslóbb eseménye bizonyára az a hangverseny lesz, melyet február 4-én fognak a Pewny nővérek aRoyal-szállás termében rendezni. Futtakyné Pewny Irén Operaházunk kitűnő művésznőjét műértő közönségünk sokkal jobban ismeri és becsüli, semhogy e helyen őt ajánlani kellene. A hangversenyterem pódiumán méltó társnője lesz nővére Pewny Olga a boroszlói városi színház drámai primadonnája, kinek remek hanganyagát és a tökéletességig elsajátított énekművészetét az ottani sajtó kényes ízlésű műbizálói minden fellépése alkalmával a legnagyobb elragadtatással hirdették. A művésznők dalestélye iránt a hangversenyeket látogató közönség körében nagy érdeklődést keltett és ez az érdeklődés a dalestélyen fog kielégítést nyerni, miután a műsor a legmagasabb színvonalon fog állami. A hangverseny rendezését a «Harmonia» zeneműkereskedés átvette, ahol már most jegyek kaphatók. * A Gésák. Hosszú pihentetés után holnap, pénteken a Magyar Színház újra színre hozza A Gésák-at. Mimóza szerepét Raposi Józsa, a vidék egyik legkiválóbb énekesnője fogja játszani. * Ifjúsági könyvtárjegyzék, szerkeszti dr. Szemák István. A legújabb 11. szám a következő tartalommal jelent meg: dr. Gerevich Emil indítványa, az ifjúsági könyvtáraknak ajánlható művek jegyzéke . Az ifjúsági könyvtárak őreihez van-e szükségnek a kifogásolt művek jegyzékére? Ajánljuk a szükségpótló jegyzéket, mint nélkülözhetetlen Útmutatót a könyvek beszerzésénél nemcsak a középiskolák, hanem általában mindennemű iskolák figyelmébe. A jegyzék megrendelhető a szerkesztőnél (Budapest, VIli., Szentkirályi-utca 38. sz.) Előfizetési ára egy évfolyamra (2—3 szám) 1 korona 20 fillér. * Premier az Urániában. Ma este lesz a premierje Hentaller Lajos «1848» című történeti művének. A mű 8 felvonásra oszlik. Az 1. felvonás Kossuth 1847-iki képviselő választásától Ferenc József trónraléptéig tart. Ez a rész 65 képet foglal magában, melyek közül igen hatásosak azok, melyeken Kossuth beszél a néphez s főleg midőn Kossuth a szegedi népet lelkesíti. E felvonásban zajlanak le előttünk a nagy márciusi napok, a nemzet fegyverre kelése s a külföldről hazaszökött magyar vitézek minden viselt dolgai. A második felvonás 64 képből áll s a honvédség visszavonulásától kezdve, Kossuth kormányzóvá választásáig terjed. Megkapóan hatnak e felvonásban a lépéskészitők, gróf Batthyány agyonlövetése, a haldokló honvéd, a fogoly honvéd, az oroszok bevonuása stb. s főleg a sok érdekes csatakép. Végül a harmadik felvonás negyvennégy képből áll. Kezdődik Buda ostromával s annyi dicsőséges harcon végigvonulva, Temesvár, majd Világos s a fegyverletétel szomorú tényével s Kossuthnak a hazától való bucsuzásával végződik. A mű lelkes és hazafias szövegét, mely sok eddig nem ismert adatot tartalmaz, gyakran szakítják meg zenerészletek. Összesen 12 zenei betét emeli a hazafias hangulatot, közöttük Káldy szabadságharc dalai és Siposs Antalnak külön e célra szerzett Damjanich rohama. A mű nagy sikerűnek igérkezise. * Uj férfikarok. Az Apollo című magyar férfikargyüjtemény XV. évfolyamából megjelent a januáriusi szám a következő karokkal vezérkönyvben és négy szólamban: 287. kar. Erkel Sándor emlékének, B. Virág Géza alkalmi költeményére. Gyászkar Goll Jánostól. 288—291. kar: Jubiláns nóták Szentirmay Elemértől és pedig a) Bel szomorú ez az élet . . . b) Daru megye meg a géza ... c) Csak egy szép lány van e világon ... d) Ne menj el... 292. kar: Osszián, Beschnitt Y.-től. Az Apollo-t továbbra is Goll J. fogja folytatni és szerkeszteni. Egész évi előfizetési díja egy vezérkönyv és négy szólamra 5 korona; minden további négy szólamra 4 korona. Évenkint négy szám jelen meg, október, január, április és júliusban. Postai küldemények címzendője: Az Apollo szerkesztő-kiadóhivatalához Budapesten, VI., Lázár u. 18. sz. * Lamond Frederik zongoraművész már Budapestre érkezett és a holnapi filharmóniai hangverseny főpróbáján részt vett. Lamond Csajkovszky E-moll zongora-versenyét fogja előadni zenekar kísérettel. * Színházak műsora. Nemzeti Színház. Pénteken : Hófehérke (először). Szombaton: Hófehérke másodszor). — Vasárnap délután: Liliomfi. Este : Hófehérke (harmadszor). M. Kir. Operaház. Pénteken: Nincs előadás. — Szombaton: Lohengrin. — Vasárnap: Roland mester. Népszínház. Pénteken: Nebántsvirág (Pálmai Ilka vendégfelléptével). — Szombaton: Modell (először). — Vasárnap délután: ördög márkája. Este: Modell (másodszor). Vígszínház. Pénteken: Hóbortos Márta. A szálka. Királyné apródja. — Szombaton: A titkos rendőr (először). — Vasárnap délután: Trilby. Este: A titkos rendőr (másodszor). Magyar Színház. Pénteken: A Gésák (Kaposi Józsa vendégfelléptével). — Szombaton: Primadonnák. — Vasárnap délután: Primadonnák. Este: A Gésák. Uránia színház. Pénteken : «1848» (harmadszor). — Szombaton: «1848» (negyedszer). — Csütörtök, 1901. Január 17. NYILTTÉK.*) m pm Ezen új, eredeti gyógymód rendkívüli sikerrel lesz alkalmazva köszvény, asthma, szív-, vese-, gyomor-, hój- és hólyagbántalmaknál, súlyos idegt-, vér- és borbonoknál. Biztos védelem szélhrdés és elmezavar Ian, 12 év óta ki lett próbálva és most évente száz meg száz teljes gyógyulással számol be. E gyóg'mmód megillapitásának és egyedüli képviselőjének egyet, orvosimat (Hemopata) rendelő ■ .......... Intézete van ^ Dr. KOVÁCS J. Budapest, V., Váci-körut 18. szám alatt. Rendelés naponta 9—1-ig és 3—6-ig. Díjazott levélre válaszol Betegeket intézetén kivül is keze. — Nehéz betegeknek legbiztosabb írvörvmódja. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Csalás részvényekkel. Abban az időben, mikor a Máramaroszigeti Népbank már a bukás szélén állott, 1897 március havában Sreisz Mór máramarosszigeti kisiparos eljött Budapestre és beállított egy fűszer-nagykereskedő céghez, hogy ott nagyobb megrendelést tegyen. Azt mondta, hogy apósa Máramarosszigeten a kaszárnya szomszédságában fűszeres boltot akar nyitni, de ez időszerint nincs pénze, csupán 35 darab Mármarosszigeti Népbank részvényt ajánlhat föl a bevásárlási összeg fedezésére. A cég tudakozódott a népbank részvényeinek az éneke felől. Azt a választ kapta, hogy kéthárom év előtt a részvények nyolc százalékot jövedelmeztek. Erre az információra 2076 forint értékű kávét, cukrot, teát adtak neki. Weisz pedig Páll Manóval együtt,ki a vállalkozáshoz szükséges részvényeket rendelkezésére bocsátotta, rögtön egy másik kereskedőhöz vitette az árut és potom áron túladott rajta. A cég csupán néhány hét múlva jött rá, hogy a részvények a semminél is kevesebbet érnek. Erre aztán érdeklődni kezdett Weisz és Páll iránt is csakhamar megtudta, hogy egyik se kereskedő. Erre mindkettőt följelemette csalás büntette miatt. A budapesti törvényszék Weiszt is, Pálit is két évi fegyházzal büntette csalás miatt. Az ítélőtábla III. tanácsa Horváth táblai biró előadása alapján a törvényszék ítéletét ma helybenhagyta. KÖZGAZDASÁG. A szocializmus kilátásai a parasztgazdáknál. lapio-Ságh, 1901. Jan. 15. Német szociáldemokrácia élén Kautskyval pár év előtt a parasztság megnyerése végett akciót indított.. Ez ügyben legutóbb lépések történtek, melyek közül legnevezetesebb a taktikusok felvonulása, kik a boroszlói pártgyűlésen elvesztett küzdelmet újólag Grácban vették föl. Vollmar itt a parasztság megnyerését s organizálását, vagy legalább semlegesítését, mint a szociáldemokrácia első feladatát precizírázta. Újabban a dogmatikusok is mozognak, a «Neue Zeit» — a szocializmus tudományos folyóirata — egyik legutóbbi számában A. Hofer a Marx-féle földbirtokfejlődési teóriát próbálja rehabilitálni. Marx ugyanis a földművelés evolúcióját nem tette külön vizsgálat tárgyává, hanem úgy fogván föl, mint az egységes gazdasági élet s fejlődés egyik jelenségét, az ipar akkumulciójának vázolásával a földművelés fejlődésének képét is megalkotni vélte. Ez az elhirtelenkedett általánosítás megbószulta magát. Míg egyrészt a szocializmus teoretikusait a legnagyobb tervtelenségre s tétlenségre kárhoztatta, másrészt a szocializmus ellenfeleinek legjobb céltáblául szolgált. Eddig a leghívebb marxisták is megelégedtek azzal az akadémikus értékű védelemmel, hogy Marx csak azt mondotta, amit maga észlelt: a földművelés evolúciójánál az angol birtokfejlődést vette alapul, ami pedig nem a rendes, de nagyon is rendkívüli folyamat volt. Ezzel a szerény visszavonulással teljesen szakít most a Neue Zeit. Kijelenti, hogy a Marx által adott téma a földművelés jövendő fejlődésére vonatkozólag egyedül helyes. Azon időben, midőn Marx az őkétt irta, a nagyüzem a kisbirtok rovására egyre gyarapodott nemcsak Angol-, de Francia- s Németországban is. És éppen ez az idő volt a mezőgazdaság virágzási lára. Mi az oka annak, hogy a parasztbirtok most számban s területben egyre gyarapszik? A rossz konjunktúra, mely újabb gépek bevezetését improduktívvá teszi. Ha a földművelés ismét a rendes viszonyok közé jut, akkor a nagyüzem újra túl fogja szárnyalni a parasztbirtokot, mint Marx idejében, midőn a gépeket a nagyüzemben először alkalmazták s a Sds üzem a rosszabb klinika folytán maradt hátrányban. A Neue Zeit a földművelés szocialisztikus fejlődését a Hegel- Marx-féle önfejlődés szellemében a következőkép rajzolja meg a fentebbi okok figyelembevételével. A szocialista államnak nem kell erőszakhoz nyúlnia, hogy a parasztoktól birtokukat elvegye. Elegendő, ha domíniumain a technikai haladás minden eszközével felruházott művelést bevezeti. A nagy birtoktestek négyzetekre lesznek osztva, minden metszőponton üzemhelyiséget állítanak föl, mely egyszersmindt villamossági központ is lesz; innen ágaznak el a villamos vasutak, innen indulnak ki a villamos ekék, boronák, mag- és trágyaszóró gépek. Itt lesz az agrikulturkémiai laboratórium is, mely időközönkint a talajt megvizsgálja s az elvont anyagot pótolja; innen végzik az öntözést s a melegítést is a korai fagyok ellen. A kézi munka megszűnik termelési tényező lenni, mindent az emberi ész s a villamosság végez. Ily nagynevű berendezés mellett azután a kis üzem egyáltalán nem élhet meg, annak tulajdonosai a legnagyobb nyomorba jutnak s megismervén a szomszédok nagynevű s valóban örömteli termelési módját, maguk fogják követelni birtokuknak államosítását. Ez a kép kétségtelenül legalkalmasabb a szocializmus kompromittálására. Ha szegény Engels még élne, bátran megírhatná a «Szocializmus fejlődését tudományból utópiává.» Mindenesetre a technikai haladástól sokat lehet még várni a földmivelésnél, de oly mérvű haladást, mint az iparban, alig. Pedig a fenti kép az ipar fejlődéséből van peranalogiám készítve s nem egyébb, mint a mai ipari helyzet a XVIII. század perspektívájából tekintve. A földművelésben a hangsúly nem a termelés könnyűségén, a munka momentumán fekszik, hanem az árakon, illetve a földjáradék kiképződésén. A «Neue Zeit» felejti, hogy intenzívebb gazdaság csak ott és csak akkor fizeti ki magát, ahol s amikor már a szükséglet a rosszabb minőségű földek művelésbevételére kényszerít. Hogy lehetne célszerű ily költséges melioráció a földjáradék mostani s messze jövőbeni fejlődésénél ? Különben tegyük föl, hogy a szocialista állam túlteszi magát a kapitalizmus aggodalmán s temérdek értéket s munkaerőt beseölve, az üzemet a technika minden vívmányával kiruházza. Ez által a termelés tetemesen megdrágul, mivel pedig a piaci árat a legdrágábban termelt, de a szükséglet kielégítésre még elkerülhetetlen jav szabja meg, lehetetlen gondolni, hogy a parasztság tulajdonot s ezzel szép nyereségét az édes semmittevésért elcserélné. Az pedig, hogy a nagy üzemet a kis üzem az iparhoz hasonlóan a földmivelésben is tönkretenné s ezzel a parasztgazdát kényszerítené, hogy tulajdonával felhagyjon, egyáltalában lehet tétlenség. Mi teszi az iparban a nagy üzemet előnyösebbé? Az olcsóbb s oly mennyiségű termelés, mely az összes szükségletet fedezni képes. Csak az imént láttuk, hogy a földmivelésben a termelés a legtökéletesebb technika folytán sem lesz olcsóbbá; hogy pedig a nagyüzem egyedül minden technikai haladás dacára sem lesz képes az összes szükségletet fedezni a népesség jelenlegi szaporodása mellett, arra nézve legyen elég csak pár adatot fölemlítenem. Polf Gyula, boroszlói tanár szerint a haladás