Hazánk, 1901. május (8. évfolyam, 103-127. szám)
1901-05-01 / 103. szám
HAZÁNK. 103. szám._______________ hozó, illetőleg szállító és a dohány-, meg szesztermelő között létezik? Jelenti azt, hogy nemcsak minden hivatásszerű vállalkozó és szállító lehet képviselő, hanem minden képviselő lehet viszont vállalkozó és szállító, tetszése szerint, még ha ez a foglalkozás élethivatását és foglalkozását nem is képezi. Erre nézve egyetlenegy korlátoló feltétel fog létezni, hogy csak a kormánynyal ne kössön a bizottsági javaslatban körülírt üzletet, mert mással köthet bárkivel. De ami a dohánytermelő, vagy szesztermelő mezőgazdát illeti, arra nézve a képviselőházi bizottság azt a mondást akarja kodifikálni: az más, paraszt! Itt a regula már az, hogy a mezőgazdának, ha képviselői mandátumot mer vállalni, ezen mandátum tartama alatt nem juthat eszébe az, hogy dohányt termeljen és szeszt főzzön, noha ez élethivatása és foglalkozása legsajátabb köréhez tartozik. Egyáltalában nem gyengíti, sőt erősíti a tételt, melyet egy egész egyenlőtlen igazságtalanságában jellemezve felállítottunk, az, hogy a bizottság a már gyakorolt dohány- és szesztermelést nem vonja az inkompatibilitási tilalom alá. Mert ennek dacára a bizottsági megállapodás és szöveg egy megengedetlen jogi konstrukciót képvisel. Azt t. i., hogy míg minden kereskedelmi foglalkozás, mint ilyen, önmagában a képviselői mandátummal kompatibilis, addig éppen a mi mezőgazdasági jellegű országunkban a mezőgazdaságnak két tevékenysége: a dohány- és szesztermelés, mint a gazdasági hivatási ág is, melyet már különben is nyom az egyedáruság, a képviselői mandátum tartama alatt külön inkompatibilitási vesztegzár alá helyeztetik. Semmi elfogadható jogosultsága nincs ezzel szemben annak az érvelésnek, hogy ennek éppen azért kell így lennie, mert eme két termelésre nézve monopólium létezik. Abból a tényből, hogy monopólium van, máshova vezet az igazságos és jogszerű következtetés. Nincs a fiskalitás oly véghetetlen részletességgel és szigorúsággal keresztül vive sehol széles e világon, mint nálunk az egyedárusági és jövedéki rendszerben. Itt a törvényeknek és rendeleteknek oly tömege létezik, hogy azok minuciózus intézkedéseinek becsületes végrehajtása mellett minden kedvezés és visszaélés, minden pártosság és jogtalan előnynyújtás kizártnak tekinthető. Másként áll a dolog a kormánynyal kötött vállalkozási és szállítási ügyleteknél, ahol sem ily tüzetes, minden esetre kiterjedő szabályok nincsenek, amint a dolog természete szerint nem is lehetnek, sem ennek folytán az ellenőrzés oly alapotlan és könnyen nem gyakorolható s így jogosulatlan előnnyújtás szabadon és bőven történhetik. Ezért kétségtelenül helyes a kormánynyal kötött ezen vállalkozási és szállítási ügyletekre az inkompatibilitást kiterjeszteni, ami annál inkább jogosult, mert ezáltal csak a kormánynyal üzérkedő vállalkozót és szállítót, nem pedig a vállalkozásnak és szállításnak hivatási ágát sújtja az inkompatibilitásban foglalt tilalom. De az állami egyedáruság körében, ha aközött kell választani, hogy vagy a törvények becsületes végrehajtása fölött őrködjék kormány és parlament és lehetetlenné tegye a visszaéléseket, amint ez ebben a körben igen könnyen megtörténhetik; vagy egész mezőgazdasági hivatási ágakat sújtson az inkompatibilitás ostorával , akkor alkotmányos Állam, melynek a jogegyenlőség elvét tekintetben kell tartania, nem az utóbbi alternatívát fogja választani. És legkevésbbé egy agrikultur állam intézheti, éppen agrikultur foglalkozási ágak ellen ezt a támadást, ugyanakkor, mikor alázatos tisztelettel hajlik meg minden téren a kereskedelemnek úgynevezett szabadsága előtt. Az, ami a dohány- és mezőgazdasági szesztermelés tekintetében mint inkompatibilitási elv a bizottság munkálatában foglaltatik, nézetünk szerint alkotmányjogilag tilos konstrukció. Mert a népképviselet elvei megengedik a cenzust is, de nem engedik meg, sőt tiltják azt, hogy egész hivatási és foglalkozási ágak oly vesztegzár alá helyeztessenek, mint ez a képviselőházi bizottság munkálatában terveztetik. Íme itt van az igazi összeférhetlenség a képviselőházi bizottságnak szóban forgó határozatai és a magyar alkotmányjognak alapelvei között. Mert a dohány- és mezőgazdasági szesztermelés semmi esetben sem lehet oly inkompatibilis a képviselői mandátummal, mint amennyire összeférhetlen az oly koncepció a mi alkotmányjogunkkal és minden képzelhető népképviseleti konstitúcióval, mely ezekre az igazolhatlan és megengedhetlen következményekre vezet. Ezek azok a valódi összeférhetlenségek, melyeket egyelőre e kérdéssel kapcsolatban akartunk megvilágítani. Reméljük, hogy a magyar képviselőház nem fogja szentesíteni azt a gyűlöletes irányzatot, mely minden bankárt, vállalkozót, szállítót és ágenst bebocsát a parlamentbe és csak a mezőgazdákat helyezi folyton rómaiaknál titoktartás jele is volt a rózsa, mert számtalan szirmai elzárják belsejét. Mint ilyent, jel gyanánt függesztették fel az asztal fölé s fontak koszorút belőle a serlegek köré, hogy intsék a fecsegőket. Innét maradt fenn az a közmondás, hogy «sub rosa» legyen mondva, azaz köztünk maradjon a szó. Föl kell tennünk, hogy az ázsiai nagy néptörzsek mindegyikének volt egy külön rózsafája, melyet vándorlásai alatt magával hordott, míg végre valamennyi közös tulajdonná vált. A nagy indó germán törzsök a százszirmú rózsát szerette, mig a szemita törzsök a kétszer viruló damaskusi rózsát, a török-mongol törzsök a sárga rózsát; végül Kelet-Ázsia, Kína és Japán a tearózsát ápolta szeretettel. Legnagyobb hírben állottak a nagyszerű templom romjai által maiglan is híres Pastum, hajdan Polidonium város rózsái a selavnoi öbölben. Italia enyhe éghajlata alatt oly teljesen, de olyan pompában fejlődött ki a rózsa, melyet a régiek elragadhatva magasztaltak, melynek azonban semmi nyoma ma már azon a területen. Nekünk magyaroknak is kedves virágunk a rózsa, melyet a katholikus vallási kegyelet az Isten anyjának, Máriának ajánlott fel. Azért mondják május havát Mára, vagy a rózsák hónapjának. Azért szól igy a nóta is: Hej, rózsa, rózsa Májusi rózsa Bimbó voltál, Kipattantál, Gyönyörű virágszál. Rózsa-szirmokkal összetartózta: —r —a. 9 _____________Szerda, 1901. május 1. újabb és újabb financiális terhek, sőt közjogi megszorítások, tilalmak és képviseleti korlátozások alá. Budapest, április 30. A képviselőház holnap, szerdán az összeférhetlenségi törvény revíziójára kiküldött bizottság tárgyalása miatt nem tart ülést. A legközelebbi ülés csütörtökön lesz, mikor is folytatják az Adria-javaslatot, melynek különösen a 31. §-ánál várható még hevesebb vita. Hír szerint Széll Kálmán az Adria szerződését becikkelyező javaslat 1. §-ához oly módosítást fog benyújtani, mely alkalmas lesz a javaslat iránt még mindig létező aggodalmak eloszlatására. Ugyancsak a csütörtökön tartandó ülésen fog válaszolni Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter gróf Zichy Aladárnak a Pikter Gyula egyetemi tanár ügyében előterjesztett interpellációjára. Az Adria adómentességére vonatkozó szakaszát a sokat vitatott javaslatnak a képviselőház ma megszavazta. Utolsó pillanatig tartotta magát a szabadelvű pártból kiröppent az a hír, hogy a miniszterelnök, a kereskedmi miniszter és a pénzügyminiszter valamely módját fogják a Ház elé terjeszteni a megnyugtatásnak, amely ennek a privilégiumnak a politikai élét lehorzsolja. A miniszterelnök nem szólott s a javaslat név szerinti szavazással megszavaztatott. A folyosón elterjedt hírek szerint most az van tervben, hogy a főrendiházban fognak alkalmas módosítást javasolni a szerződést becikkelyező szakaszhoz s így módosítva kerül vissza a javaslat a képviselőházhoz. Azzal indokolják ezt az eljárást, hogy így megtörténhetik a kívánatosnak látszó módosítás, anélkül, hogy a kormány szerveződéskötési képessége csorbát szenvedne a képviselőházban. Más oldalról nem tartják valószínűnek, hogy a főrendiház eszközölje a módosítást, mert ekkor kiszámíthatlan volna a javaslat sorsa a képviselőházban. Biharmegyeiek Darányinál. Bihar vármegye öt községéből huszonnégy tagú küldöttség tisztelgett ma Rigó Ferenc képviselő vezetése alatt Darányi Ignác földmivelésügyi miniszternél a Kőrös folyó szabályozása tárgyában. A Kőrös Fugyi községet ugyanis teljesen alámosta, úgy hogy az egykor 1400 lakosságú községnek ma már csak 400 lakosa van. A földmivelésügyi miniszter a fugyiak félsegélyezésére már eddig is 16.000 koronányi összeget adományozott, amelyet midőn ma megköszöntek, arra kérték a minisztert, hogy települési célokra nekik bizonyos földterületet, engedjen át. A miniszter megígérte, hogy a maga részéről mindent megtesz a Kőrös áradása és mederváltozása következtében tönkrement község felsegélyezésére. Főispánból képviselő, Békés megye székhelyén, Gyulán most kezd szervezkedni a szabadelvű párt. Az ellenzék már erősen szervezkedett s az a vélemény, hogy a kerületet csakis Lukács György főispán hódíthatja vissza az ellenzéktől, ami azonban nem egészen bizonyos dolog. A katholikus nagygyűlés. Tegnap délután igazgazgatósági ülést tartott ifj. gróf Zichy János elnöklésével a katholikus körök országos szövetsége. Az ülésen azt a kérdést tárgyalták, hogy tekintettel a választásokra, mikor tartsák meg a katholikus nagygyűlést. Az igazgatóság végül szűkebb bizottságra ruháza azt a feladatot, hogy legjobb belátása szerint tűzze ki a nagygyűlés idejét a választások utáni hetek egyikében. Nihilista franciák, Budapest, április 30. Mialatt nálunk erősen folyik a harc az egyetemi ifjúság ébredő idealizmusával szemben , a materializmus hívei, az individualizmus megbukott szuverenitásának apostolai vesztüket érezve tűzzel és vassal harcolnak a füstölő ellen, melynek illata nekik annyira kellemetlen, azalatt Franciaországban az erkölcsi és társadalmi nihilizmus barátai a szabadság örve alatt még mindig szabadon gyakorolják bűnös játékaikat és elérnek oly eredményeket, melyektől megborzad a szív és Franciaország jövőjére nézve szinte